Keleti Ujság, 1931. február (14. évfolyam, 24-48. szám)
1931-02-15 / 37. szám (36. szám)
xm. KTF. 37. SZÁM. Boila Romains kritikát mondott a centralizált vasútról és az érdéig! utakról a szenátusban A szomszéd államokban sehol sem rombol a centralxsztikus törekvés agy, mint itt — A Kolozsvár környéki javíthatatlan utak (Bukarest, február 13.) A kölcsön megkötéséről szóló hireket újból megerősítik s e megerősítéshez az egyik bukaresti lap azt a kommentárt fűzi, hogy a kormánypártban a párizsi hirek nem hozták meg az ellentéteknek azt az elsimulását, amit a kölcsönhirek hatásaként vártak. Az erdélyiek magatartása képezi a helyzet kulcsát s Vaida Sándor 20-án érkezik fel Bukarestbe, hogy az erdélyi csoport vezetését átvegye. Az erdélyi nemzeti pártból szólalt meg Boila Romulus dr. a szenátusban, aki egyik al- elnöke is a szenátusnak és rámutatott tárgyilagos kritikával arra a gazdasági követkéz menyre, amit a vasutigazgatás centralizálása hozott. j Egy kis összeszólalkozás. A szenátusban napirend előtt Ckristea a tulceamegyei tanítók és papok siralmas helyzetéről beszélt. Előadta, hogy ezek a tanítók és papok már hónapok óta nem kaptak fizetést. A felszólalása során heves közbeszólások vannak. Többek között Zipstein besszarábiai zsidó szenátor egy másik szenátorral szólalkozik össze, amire Bratu rendreutasitja. Zipstein felugrik és kiáltja: — Elnök ur, tessék rendreutasitani a másik felet is, ezt a disznót. Napirenden Boila Romulus dr. két interpellációt intézett a közlekedésügyi miniszterhez. Az első interpelláció a vasutak adminisztrációjára vonatkozik. A vasút elhatározó fontosságú tényező az ország ipari és kereskedelmi életében és működése az állam életének jelentős része. Általánosságban javulás állapítható meg, a vasúti adminisztrációval azonban egyáltalán nem lehetünk megelégedve. Gyárfás Elemér: Nagyon sok kívánnivaló van még hátra. Boila Romulus: Még mindeddig nem hajtották végre a vasút újjászervezésére vonatkozó 1929. évi törvényt, amely a decentralizáció bevezetését jelentette volna és üdvös hatásai bizonyára nem maradtak volna el. Ma minden a vezérigazgatóságra van összpontosítva. Igaz ugyan, hogy működnek inspektorátusok, de nincs semmi hatáskörük és emellett mégis háromszor akkora személyzettel dolgoznak, mint azelőtt, a decentralizáció idején, amely az egyesülés után a Vaida- kormány alatt megvolt. A központ összes szolgálatai túl vannak terhelve s ez a vasút egyik legfontosabb problémája. Sehol a szomszédállamokban nem alkalmazzák a centralisztikus rendszert olyan mértékben, mint nálunk. A vasútnak még mindig nincs pontos számfejtése. Három év alatt a legkülönbözőbb rendszereket próbálták ki, eredmény nélkül, már pedig enélkül a számfejtés nélkül reális adminisztráció nem képzelhető el. A munkáspénztáraknál történt állítólagos szabálytalanságok vizsgálata kapcsán gondolkozni kellett volna azon, hogy vájjon jó volt-e ezt az intézményt autonómmá tenni. Rendkívül nagy probléma a tarifa kérdése is, amelyet évek óta eredményte lenül vitatnak és ma már oda jutott a helyzet, hogy például Telegdről, a tőle huszonöt kilométerre levő Nagyváradra nem vasúton szállítják a fát, hanem szekereken. A vasút vezérigazgatóságától sürgős intézkedéseket kér. Boila Romulus másik interpellációja az országutak állapotára vonatkozott. Az utakon évek óta semmit sem javítottak és igy országszerte a legsiralmasabb állapotban vannak. Különösen Erdélyben egyes nagyobb városok körül, ahol sürü a közlekedés, erős az úthasználat, az utak a szó szoros értelmében járhatatlanok. Példának felhozza a Kolozsvár környéki utakat. Itt a Feleki utat, a nemzetközi autóversenyekre való tekintettel, meglehetősen jó karban tartják, de a Kolozsvár—gyalui, Kolozsvár—hidal- raási utakon nagyon nehéz a közlekedés. Kéri a munkaügyi minisztert, hogy sürgős intézkedésekkel javítson a helyzeten. A grlvifai incidens a kamarában, (Bukarest, február 13.) A kamara délutáni ülésén zajos jelenetek között Mirescu szocialista képviselő interpellált a grivitai incidensek ügyében. Kijelentette, hogy részint a hivatalos vizsgálat adataira, részint saját tapasztalataira támaszkodva az a véleménye, hogy az incidensért a bukaresti rendőrprefektus a felelős, aki nem akart szóba állani a munkások küldöttségével. A rendőrlegénység önkényesen adott le lövéseket és egyik rendőrkomiszár maga is használta fegyverét. Franasovici liberális képviselő csatlakozott a szocialista képviselő vádjaihoz. loanitescu volt államtitkár szerint a kormány nem vonható felelősségre, legfeljebb sajnálatos egyéni ballépésről lehet szó, A kormány a választ a kamara holnapi ülésén fogja megadni. Szentgyörgyi Isíván 90 éves Nagyszabású 8zen îgyöngyi-ünnep Kolozsvár egész társadalmának bevonásával Fogalom a közönség körében az a tisztaság, rend és előzékeny kiszolgálás, melyet» 20 százalék engedmény adása mellett nyújtunk ezen lap olvasóinak Legolcsóbban nálunk étkezhet, mert olcsó árainkból külön kedvezményképpen (P. 1.50-es menüt kivéve) 10 százalék engedményt adunk. — Semmi költsége sem az érkezéskor, sem az elutazáskor, mert szemben vagyunk a Keleti pályaudvarral. Magyaros vendégszeretettel várjuk családi szállodánkban. PARK szálloda, Budapest, VIII. Baross-tér 10. Szemben a Keleti pályaudvar érkezési oldalával. (Kolozsvár, február 13.) Szentgyörgyi István 90 éves! Pontosabban: február 20-án tölti be 89-ik életévét és másnap lép át a 90-ik évbe. Mindnyájan azt kívánjuk a legnagyobb élű magyar színművésznek, hogy érje meg a századik fordulót, de ez a 90-ik dátum is ólyan hallatlanul ritka esemény egy.színész életében, amelyre hirtelenében példát sem tudunk. Hiszen, ha Valamelyik pálya, úgy a művész-pálya az, amelyiken az évek szinte duplán számítódnak, annyi I izgalom, a művészi átélésnek lelket, szivet megrázó gyötrődése hagy mély nyomokat a művészember életében, hogy csak a Szentgyörgyi Istvánéhoz hasonló rendkívüli fizikum juthatott el majdnem a századik év küszöbéig. Szentgyörgyi Istvánt úgyszólván évek óta nélkülözi a kolozsvári színpad és közönség. Talán nemcsak az öregséggel járó gyengeség, hanem bizonyos fokú elkedvetlenedés is az oka ennek. Valljuk be: nem voltunk elég hálásak azzal a hatalmas szinészegyéniséggel, igazi szi- nész-zsenivel szemben, aki immár hetvenedik éve járja a mások mulattatásának útját, liosz- szu ideig a szó szoros értelmében országutját gyalog, echos szekérrel, vonaton, újabban már autón, sőt autóbuszon is. Kolozsváron pedig kereken hatvan esztendőt töltött el Szentgyörgyi István. Kettős jubileumhoz érkeztünk el tehát: Szentgyörgyi István kilencvenéves és hatvan éve kolozsvári színész. Egy újságíró kollégánk vetette fel az eszmét, hogy ezt a dátumot nagy ünneppé kell tenni, nemcsak azért, mert az ünneplés busásan kijár egy kilencvenéves magyar művésznek, hanem azért is, mert ez a művész, sajnos rászorult arra, hogy a közönség öreg napjaira legalább a gondnélküli élet nyugalmát biztosítsa számára. Az eszme abban a pillanatban, amint megszületett, már is a leglelkesebb fogadtatásra talált. A kolozsvári újságíró szervezet nyomban akcióba lépett, megalakította azt az előkészítő sajtóbizottságot, amely a jubiláns ünnepség programját kidolgozza és gondoskodik arról, hogy a társadalomnak minden rétegét mozgósítsa. Ma délelőtt ült össze a sajtóbizottság, amely percek alatt kidolgozta munkatervét. Összeállította egy hatalmas, többszáz tagból álló nagybizottság névsorát, amelyben Kolozsvár társadalmának minden rétege helyet foglal. Nemcsak a magyarság, hanem a zsidóság, sőt a magyar színészettel rokonszenvező román társadalom számottevő tényezőit is besorozta a Szentgyörgyit ünneplő kolozsvári gárdába. A jubileum napját pontosan még nem állapította meg, de minden valószinüsóg szerint, március első napjaiban tartják meg a kolozsvári Magyar Színházban a Szentgyörgyi-üimepet. A jubileum keretében Kolozsvár hatóságai, összes társadalmi egyesületei fogják üdvözölni Szentgyörgyit és a színház társulata előadja azoknak a daraboknak egyikét, amelyekben Szentgyörgyi István legnagyobb sikereit aratta. Hogy Szentgyörgyi István fellép-e, az attól függ, hogy egészségi állapota lehetővé teszi-e ezt számára. A sajtóbizottság kiküldötteivel együtt ma délelőtt e sorok írója is ellátogatott Szentgyör- I gyi István Ferenoz József úti kis házába, i amely ott húzódik meg a Mariammá mellett, nagy paloták tövében. A paloták majdnem agyonnyomják ezt a kis, itt felejtett viskót, a nagy magyar művész otthonát. Az udvaron, amikor belépünk, szótlan csönd fogad. A Szeut- györgyi-házban nincs cselédség és a ház olyan kiesi, hogy gazdáján kívül, lakói sincsenek. Üres szobába lépünk és csak percek múlva lép be Szentgyörgyi István né. Megmondjuk, hogy Pista bácsit keressük és mit akarunk vele. — Az uramat keresik! Bizony nincs itthon. Nincs türelme ahhoz, hogy itthon üljön, pedig az utóbbi időben a régi, hires ereje, mintha cserben hagyta volna. Elmondjuk a tervünket. Szentgyörgyinc láthatólag örömmel hallgatja, mert a tiszta és csendes szobákra rá van írva: nagy itt a szükség. Abban állapodunk meg, hogy ismét eljövünk és Szentgyörgyi Istvánnal magával beszéljük meg az ünnepség részleteit. Szentgyörgyiné kikisér és biztat, hogy jöjjünk el holnap. Mi azonban nem várhattunk holnapig sem ezzel a bejelentéssel. Kolozsvár egész társadalmához szólunk. Az emberekhez, a családokhoz, mindenkihez. Készüljünk a mi nagy ünnepünkre, Szentgyörgyi István jubileumára. Sz. E. Ä család részére a legkedvesebb ajándék egy jó rádió Muzsika, színház, komoly és vidám előadások, a legérdekesebb liirek mind, mind megkaphatok a rádióban. Forduljon a MINERVÁ-hoz (Cluj-Kvár, Str. Baron L. Pop, Brassai ucca 5.) A legjobb és a legolcsóbb gépek gyári raktárai
