Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1931-01-12 / 8. szám

«r?. sn>, & szám. 13 «a t» És a megélhetés? Bukarestben EoRferenciáf tartanai, ame­lyen az ipari árucikkek árának a lenyomására készítenek terveket. Mi megértjük a szándé­kot és azt a szükségességet, amely ilyen ter­vek kísérleteire kényszeríti a kormányt, a kísérleteknek az eredménye azonban nem­csak problematikus hanem veszedelmesen kiszámíthatatlan. Játék a tűzzel ez is, mint az utóbbi időknek nagyon sok olyan intézke­dése, amivel az állami költségvetés érdeké­ben momentán hatásokat kívántak elérni 'Abban a parlamenti beszédben, amit Jósika János báró mondott a költségvetés kamarai vitájában, elhangzott a koimány felé egy na­gyon komoly figyelmeztető mondat, amit kétségtelenül meg kellett szívlelni Arra fi­gyelmeztetett, hogy a köztisztviselők fizeté­sének a leredukálása csak akkor jelent álta­lában megtakarítást, lia legalább ugyanolyan mértékben enyhítem tudják a megélhetési nehézségeket, ellenkező esetben kiszámítha­tatlan következmények zúdulnak az ország­ra. A következmények előjeiei már jelentkez­nek és minden valószínűség szerint ezkí­sérleteznek most bizonyos árucikkek ára'.ia. a mérséklésével, A következmények te-mó szetesen nemcsak’ a köztisztviselők életmód­jában jelentkeztek, hanem megrendítő vesze­delmekkel fenyegetik a mai gazdasági tengődést. A kiszámíthatatlanságok mai zűr­zavarában azt a hibát minden esetre meg le­het állapítani, hogy a megélhetési lehetősé­gek enyhítésének kísérleteivel csak most utólag és részlettapogatózással igyekeznek foglalkozni, holott ezzel kellett volna a költ­ségvetési operációt mege'özni. A költségvetési számtételeket papiroson Írják össze, a megélhetéssel azonban a való­ságban kell megküzdeni. A papirosmunka egy dolgot nem akar figyelembe venni, ami mindennél fontosabb: azt, hogy miből fog­nak az emberek ebLon az országban megélni? A circulus-vidiosus-oknak a leggyulékonyabb ntvesztőbálózataha téved ez a papirosmunka és a megélhetési küzdelem valóságából min­denek előtt azt kellene felfedeznie, hogy en­nek az országnak polgári életmódjában van­nak olyan különleges alapvonások, amelyek lehetetlenné teszik más államok esetleges, hasonló intézkedéseinek az egyszerű átplán- tálását. Számításba vették-e, amikor a ma­gánélet büdzséinek a redukálásáról beszél­nek, azt, hogy ebben az országban a legtöbb ember megélhetését a súlyosan terhes adós­ságok nehezítik meg? , Az árucikkek arának' a lenyomásánál is azt kell számításba venni, hogy készpénzzel nem tudnak már vásárolni, az adósságok, ki­hitelezések halmozódnak, a régi adósságok terhei nem csökkennek, hanem nőnek. A tisztviselő nem tud vásárolni, nem tud még lakbért sem fizetni. A fizetésredukálás ne­hézségei minden más embert magukkal rán­tanak. Ha lejebb nyomják az ipari cikkek árait, akkor az iparos és kereskedő nem fog­ja fizetni tudni az adóját, a munkanélküli­ség újabb emelkedését nyomják magasra. Közben az állami üzemek, a vasút, a mono­pol-üzemek egészségtelenül magas tarifái, árai nem szállanak le, pedig itt lehet csak kezdeni az árleszállítást. Amit papiroson ki­mutatnak a fizetésredukció megtakarítása révén', annál nagyobb összeg fog elveszni adóveszteségben, amit a fizetésleszállitással idéztek elő. De fel van borítva a legtöbb em­bernek a megélhetése és most mi iesz majd ebből? A lehetetlenségeknek a hónapjai előtt ál­lunk 8 valami általánosan nagy gazdasági fordulatnak kell bekövetkeznie, amiről még nem lehet tudni, hogy mi lesz. Egy bizonyos: a leépítéseknek, leredukálásoknak azt a faj­táját erőszakolják ebben az eladósodott oft« szagban, amely a legcéltalanabb és a legokta-i lanabb Az árleszállításokkal, minden befek­tetésnek a megszüntetésével felégetik azt a kevés munkaalkalmat is, ami még mostanig megmaradt. Ezen az utón nincsen kivezető kapu a fenyegető nyomorból és nem fogja megtalálni a számítását a költségvetési elő­irányzat sem. Hanem a magánháztartások' rentábilissá tételének a problémájához kell visszatérnie annak, aki a jövőt valahogyan el akarja képzelni. , Zágoni István Á fehér faj jövője Ázsiában fog először megdőlni az európaiaknak a színes népek fölött gyakorolt uralma — Miért maradtak ki a japánok a tengerek és gyarmatok fölötti osztozkodásból ? A huszadik század elejéig kétségtelenül aVolt idő, amikor ezt még keresztül leheteti fehér volt az, amely uralkodott az egész föld ‘ felett. Kína, Japán, Perzsia, Sziára, a Hima- iája-vidék és Abesszínia kivitelével politikai tekintetben is a fehér faj birtokolta a világot. A fehér civilizáció olyan óriási fölényt biztosí­tott a fehér embernek a színesekkel szemben, hogy a színesek még kísérletet sem tettek arra, hogy ezt a fölényt megdöntsék, A világ fajtörténelméínek egyik legjelentő­sebb körülménye az, hogy a sárga faj számará­nyához képest soha sem gravitált a tengerre. A kinai tipikus szárazföldi ember, az egész nép hatalmas falival vette körül magát, csökönyös konzervativitással ragaszkodott földjéhez és tradícióihoz és soha sem gondolt tengerentúli gyarmatosításra. A japán népnek, amelynek pár excel­lence hajósnépnek kellett volna lennieJ egy oktalan törvény folytán, amelyet a XVII. század, elején szentesítettek, szi­gorú bütetés mellett megtiltották a ten­geri hajózást. Ennek a törvénynek az lett a következmé­nye, hogy Japán arról az időpontról, amikor az európai nagyhatalmak egymás között szét­osztották a földet, lekésett Ez a körülmény a fehér fajszempontjából természetesen nagy szerencsének mondható, mert ellenkező esetben az ausztráliai és keletindiai szigetországokat, Polinéziát és magát Ausztráliát egész biztosan a japánok vették volna birtokukba. Ha tekin­tetbe vesszük, hogy Észak-Amerika nyugati partvidékei csak néhány évtized óta népesül­tek be fehér emberek által, valóban szerencsé­ről beszélhet a fehér faj, hogy a japánok még ott sem szorították ki őket. A fehér faj tehát a XIX. század folyamán kényelmesen pacifi- kálhatta Észak-Amerika nyugati vidékeit és Ausztráliát, a japánokban nem talált konkur- renciát. Délamerikában más a helyzet, mert a fehér faj bevonulása ott sokkal korábban megkezdő­dött. A dél- és középamerikai keverékfaj amel­lett sokkal inkább magán hordja a fehér faj kü!*ő ismertetőjeleit és tulajdonságait, mint akármilyen más színes fajé. Másképen áll a helyzet Afrikában, ahol csak a mérsékelt éghajlatú déli vidéken vert gyökeret nagyobb számban a fehér faj. Afrika ugyan a gyors, szinte amerikaias iramú fejlő­dés útját járja, gyarmati jellegét azonban még mindig pem vesztette el, miután Afrika klí­mája a kontinens legnagyobb részén lehetetlen­lé teszi a fehér ember végleges letelepedését s i forró zónában a komoly testi munka végzését. A fehér ember tehát Afrika legtöbb ré­szein mindig a felsőséges idegen munka­adó szerepét fogja játszani a fekete nép­tömegek fölött. f Afrika mostani rohamos fejlődése ellenére is, ma még mindig a fehérek gyarmata, de hogy meddig fog tartani ez a fehér uralom, az más kérdés. Óriási térhőditását és hatalomra jutását a fehér faj elsősorban fejlett hajózásának és há­borús technikájának köszönheti, ami lehetővé tette, hogy a fehérek már a XV. és a XVI. szá­zadban, amikor más fajok még nem is ismerték a nagy óceánokkal dacoló hajókat, a föld legtá- volábbi részeire is eljutották s ott puskáik se­gítségével leigázták a bepsziilötteket. Hogy a fehér ember helyzete Kelet-Ázsiában harminc év óta lényegesen eltolódott, az annak tulajdonítható, hogy Kína felosztásának gondolata ugyszól ] ván abszurditás számba vehető. ~ Orion Radio volna vinni, mert a keletázsiai népeknek időn kint olyan gyéngeségi periódusuk volt, hogy a rivalizáló fehér népeknek puszta politikai esz­közei voltak. Japán már régen megsza hadi tóttá magát ebből a méltatlan helyzetből, magáévá téve az európai civilizációt. A japánok jó tanít­ványoknak bizonyultak, hiszen Japáp mai nagy­hatalmi helyzete egyike a legjelentősebbeknek a földön. A japán faj volt az első, amely érzé­keny rést ütött a fehér faj szuverénitásának bástyáján. A színes fajok reményteljesen figyel­tek fel, amikor megtörtént az a hallatlan dolog, hogy a kis Japán a hatalmas Oroszországot le­verte. Ez volt a bevezetése a színes fajok szoli­dáris mozgalmának, amely Oroszország leveré­sekor kezdődött s azóta hol csöndben, hol nagy; fellángolással folyik tovább. A színes faji moz­galom, amely a teljes politikai felszabadulás, ä teljes függetlenség megszerzésének utján halad, különösen Kelet-Ázsiában, küzd a szenes fajok szociális fellendüléséért, a letargiából való fel­rázásáért is. Bizonyos, hogy az európai hatalmak gyar­mati uralma ma még korántsem rendült meg, A gyarmati helyzet azonban az utolsó harminc évben nagyot változott. Abban az időben, ami­kor Közép-Afrika legnagyobbrészt még terra incognita volt a fehér ember részére, akkor a fe­hér hóditó még teljesen vad, az európai kultúra szempontjából szűzi emberanyaggal állott szem­ben. A fehér ember akkor még üveggyöngyök­kel, zsebtükrökkel és gyufával felszerelve, a va­rázslót tudta játszani a benszülötteknél. Az afri­kai gyarmatok mai néger népének már más a helyzete. Európai értelemben vett hivatása van. Az egyik még csak egyszerű munkás az ültet­vényeken, a másik azonban már soífőr, vasúti munkás, kereskedősegéd, vagy pláne ügyvéd, orvos. Ezeket az embereket másképpen kell ke­zelni. És a fejlődés óriási lépésekkel halad előre. A többé-kevésbé primitiv törzsek szülöttei nagy tömegekben gravitálnak a városok felé. És a te­hetséges néger ifjú néhány hónap alatt nagy­szerűen bedolgozza magát valamely foglalko­zási ágba. Ezek már nem tűrik, hogy úgy bán­janak velük, ahogy azt a régi gyarmatositási módozatok előírták. A legutóbbi becslések szerint 2000 millió ember a földön, belőlük egynegyed a fehér ember, a háromnegyed részt pedig a színes fajok szülöttei képezik. A színes fajok legnagyobb számba Ázsiában él­nek, ahol ezermillióra tehető a népesség. A fehér ember tehát nem tekinthet gondta­lanul a jövő elé. Az európai hatalmak uralmának Ázsiá­ban előbb-utóbb teljesen meg kell ren­dülnie. és csak idő kérdése, hogy az ázsiai népek mikoi rázzák le magukról a fehérek uralmát, miután már Kína és Japán jó példával járt elől. Ha in- dia nem volna különböző kasztok és vallási szekták által széttagolva, úgy az indiai szabad­ságmozgalom már régen egész más arányokat vett volna fel. A mostani mozgalom nagyságát sem szabad alábecsülni. Ha tehát a mai helyzet szerint következte­tünk a jövőre, elsősorban arra a megállapításra kell jutnunk, hogy az európai uralom elsősorban Ázsiában fog eltűnni. Utána, de sokkal hosszabb idő múltán valószí­nűleg Afrika következik. A néger faj szivósága és intelligenciája még nagy csapásokat mérhet a fehérekre. - -

Next

/
Thumbnails
Contents