Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)
1931-01-12 / 8. szám
«r?. sn>, & szám. 13 «a t» És a megélhetés? Bukarestben EoRferenciáf tartanai, amelyen az ipari árucikkek árának a lenyomására készítenek terveket. Mi megértjük a szándékot és azt a szükségességet, amely ilyen tervek kísérleteire kényszeríti a kormányt, a kísérleteknek az eredménye azonban nemcsak problematikus hanem veszedelmesen kiszámíthatatlan. Játék a tűzzel ez is, mint az utóbbi időknek nagyon sok olyan intézkedése, amivel az állami költségvetés érdekében momentán hatásokat kívántak elérni 'Abban a parlamenti beszédben, amit Jósika János báró mondott a költségvetés kamarai vitájában, elhangzott a koimány felé egy nagyon komoly figyelmeztető mondat, amit kétségtelenül meg kellett szívlelni Arra figyelmeztetett, hogy a köztisztviselők fizetésének a leredukálása csak akkor jelent általában megtakarítást, lia legalább ugyanolyan mértékben enyhítem tudják a megélhetési nehézségeket, ellenkező esetben kiszámíthatatlan következmények zúdulnak az országra. A következmények előjeiei már jelentkeznek és minden valószínűség szerint ezkísérleteznek most bizonyos árucikkek ára'.ia. a mérséklésével, A következmények te-mó szetesen nemcsak’ a köztisztviselők életmódjában jelentkeztek, hanem megrendítő veszedelmekkel fenyegetik a mai gazdasági tengődést. A kiszámíthatatlanságok mai zűrzavarában azt a hibát minden esetre meg lehet állapítani, hogy a megélhetési lehetőségek enyhítésének kísérleteivel csak most utólag és részlettapogatózással igyekeznek foglalkozni, holott ezzel kellett volna a költségvetési operációt mege'özni. A költségvetési számtételeket papiroson Írják össze, a megélhetéssel azonban a valóságban kell megküzdeni. A papirosmunka egy dolgot nem akar figyelembe venni, ami mindennél fontosabb: azt, hogy miből fognak az emberek ebLon az országban megélni? A circulus-vidiosus-oknak a leggyulékonyabb ntvesztőbálózataha téved ez a papirosmunka és a megélhetési küzdelem valóságából mindenek előtt azt kellene felfedeznie, hogy ennek az országnak polgári életmódjában vannak olyan különleges alapvonások, amelyek lehetetlenné teszik más államok esetleges, hasonló intézkedéseinek az egyszerű átplán- tálását. Számításba vették-e, amikor a magánélet büdzséinek a redukálásáról beszélnek, azt, hogy ebben az országban a legtöbb ember megélhetését a súlyosan terhes adósságok nehezítik meg? , Az árucikkek arának' a lenyomásánál is azt kell számításba venni, hogy készpénzzel nem tudnak már vásárolni, az adósságok, kihitelezések halmozódnak, a régi adósságok terhei nem csökkennek, hanem nőnek. A tisztviselő nem tud vásárolni, nem tud még lakbért sem fizetni. A fizetésredukálás nehézségei minden más embert magukkal rántanak. Ha lejebb nyomják az ipari cikkek árait, akkor az iparos és kereskedő nem fogja fizetni tudni az adóját, a munkanélküliség újabb emelkedését nyomják magasra. Közben az állami üzemek, a vasút, a monopol-üzemek egészségtelenül magas tarifái, árai nem szállanak le, pedig itt lehet csak kezdeni az árleszállítást. Amit papiroson kimutatnak a fizetésredukció megtakarítása révén', annál nagyobb összeg fog elveszni adóveszteségben, amit a fizetésleszállitással idéztek elő. De fel van borítva a legtöbb embernek a megélhetése és most mi iesz majd ebből? A lehetetlenségeknek a hónapjai előtt állunk 8 valami általánosan nagy gazdasági fordulatnak kell bekövetkeznie, amiről még nem lehet tudni, hogy mi lesz. Egy bizonyos: a leépítéseknek, leredukálásoknak azt a fajtáját erőszakolják ebben az eladósodott oft« szagban, amely a legcéltalanabb és a legokta-i lanabb Az árleszállításokkal, minden befektetésnek a megszüntetésével felégetik azt a kevés munkaalkalmat is, ami még mostanig megmaradt. Ezen az utón nincsen kivezető kapu a fenyegető nyomorból és nem fogja megtalálni a számítását a költségvetési előirányzat sem. Hanem a magánháztartások' rentábilissá tételének a problémájához kell visszatérnie annak, aki a jövőt valahogyan el akarja képzelni. , Zágoni István Á fehér faj jövője Ázsiában fog először megdőlni az európaiaknak a színes népek fölött gyakorolt uralma — Miért maradtak ki a japánok a tengerek és gyarmatok fölötti osztozkodásból ? A huszadik század elejéig kétségtelenül aVolt idő, amikor ezt még keresztül leheteti fehér volt az, amely uralkodott az egész föld ‘ felett. Kína, Japán, Perzsia, Sziára, a Hima- iája-vidék és Abesszínia kivitelével politikai tekintetben is a fehér faj birtokolta a világot. A fehér civilizáció olyan óriási fölényt biztosított a fehér embernek a színesekkel szemben, hogy a színesek még kísérletet sem tettek arra, hogy ezt a fölényt megdöntsék, A világ fajtörténelméínek egyik legjelentősebb körülménye az, hogy a sárga faj számarányához képest soha sem gravitált a tengerre. A kinai tipikus szárazföldi ember, az egész nép hatalmas falival vette körül magát, csökönyös konzervativitással ragaszkodott földjéhez és tradícióihoz és soha sem gondolt tengerentúli gyarmatosításra. A japán népnek, amelynek pár excellence hajósnépnek kellett volna lennieJ egy oktalan törvény folytán, amelyet a XVII. század, elején szentesítettek, szigorú bütetés mellett megtiltották a tengeri hajózást. Ennek a törvénynek az lett a következménye, hogy Japán arról az időpontról, amikor az európai nagyhatalmak egymás között szétosztották a földet, lekésett Ez a körülmény a fehér fajszempontjából természetesen nagy szerencsének mondható, mert ellenkező esetben az ausztráliai és keletindiai szigetországokat, Polinéziát és magát Ausztráliát egész biztosan a japánok vették volna birtokukba. Ha tekintetbe vesszük, hogy Észak-Amerika nyugati partvidékei csak néhány évtized óta népesültek be fehér emberek által, valóban szerencséről beszélhet a fehér faj, hogy a japánok még ott sem szorították ki őket. A fehér faj tehát a XIX. század folyamán kényelmesen pacifi- kálhatta Észak-Amerika nyugati vidékeit és Ausztráliát, a japánokban nem talált konkur- renciát. Délamerikában más a helyzet, mert a fehér faj bevonulása ott sokkal korábban megkezdődött. A dél- és középamerikai keverékfaj amellett sokkal inkább magán hordja a fehér faj kü!*ő ismertetőjeleit és tulajdonságait, mint akármilyen más színes fajé. Másképen áll a helyzet Afrikában, ahol csak a mérsékelt éghajlatú déli vidéken vert gyökeret nagyobb számban a fehér faj. Afrika ugyan a gyors, szinte amerikaias iramú fejlődés útját járja, gyarmati jellegét azonban még mindig pem vesztette el, miután Afrika klímája a kontinens legnagyobb részén lehetetlenlé teszi a fehér ember végleges letelepedését s i forró zónában a komoly testi munka végzését. A fehér ember tehát Afrika legtöbb részein mindig a felsőséges idegen munkaadó szerepét fogja játszani a fekete néptömegek fölött. f Afrika mostani rohamos fejlődése ellenére is, ma még mindig a fehérek gyarmata, de hogy meddig fog tartani ez a fehér uralom, az más kérdés. Óriási térhőditását és hatalomra jutását a fehér faj elsősorban fejlett hajózásának és háborús technikájának köszönheti, ami lehetővé tette, hogy a fehérek már a XV. és a XVI. században, amikor más fajok még nem is ismerték a nagy óceánokkal dacoló hajókat, a föld legtá- volábbi részeire is eljutották s ott puskáik segítségével leigázták a bepsziilötteket. Hogy a fehér ember helyzete Kelet-Ázsiában harminc év óta lényegesen eltolódott, az annak tulajdonítható, hogy Kína felosztásának gondolata ugyszól ] ván abszurditás számba vehető. ~ Orion Radio volna vinni, mert a keletázsiai népeknek időn kint olyan gyéngeségi periódusuk volt, hogy a rivalizáló fehér népeknek puszta politikai eszközei voltak. Japán már régen megsza hadi tóttá magát ebből a méltatlan helyzetből, magáévá téve az európai civilizációt. A japánok jó tanítványoknak bizonyultak, hiszen Japáp mai nagyhatalmi helyzete egyike a legjelentősebbeknek a földön. A japán faj volt az első, amely érzékeny rést ütött a fehér faj szuverénitásának bástyáján. A színes fajok reményteljesen figyeltek fel, amikor megtörtént az a hallatlan dolog, hogy a kis Japán a hatalmas Oroszországot leverte. Ez volt a bevezetése a színes fajok szolidáris mozgalmának, amely Oroszország leverésekor kezdődött s azóta hol csöndben, hol nagy; fellángolással folyik tovább. A színes faji mozgalom, amely a teljes politikai felszabadulás, ä teljes függetlenség megszerzésének utján halad, különösen Kelet-Ázsiában, küzd a szenes fajok szociális fellendüléséért, a letargiából való felrázásáért is. Bizonyos, hogy az európai hatalmak gyarmati uralma ma még korántsem rendült meg, A gyarmati helyzet azonban az utolsó harminc évben nagyot változott. Abban az időben, amikor Közép-Afrika legnagyobbrészt még terra incognita volt a fehér ember részére, akkor a fehér hóditó még teljesen vad, az európai kultúra szempontjából szűzi emberanyaggal állott szemben. A fehér ember akkor még üveggyöngyökkel, zsebtükrökkel és gyufával felszerelve, a varázslót tudta játszani a benszülötteknél. Az afrikai gyarmatok mai néger népének már más a helyzete. Európai értelemben vett hivatása van. Az egyik még csak egyszerű munkás az ültetvényeken, a másik azonban már soífőr, vasúti munkás, kereskedősegéd, vagy pláne ügyvéd, orvos. Ezeket az embereket másképpen kell kezelni. És a fejlődés óriási lépésekkel halad előre. A többé-kevésbé primitiv törzsek szülöttei nagy tömegekben gravitálnak a városok felé. És a tehetséges néger ifjú néhány hónap alatt nagyszerűen bedolgozza magát valamely foglalkozási ágba. Ezek már nem tűrik, hogy úgy bánjanak velük, ahogy azt a régi gyarmatositási módozatok előírták. A legutóbbi becslések szerint 2000 millió ember a földön, belőlük egynegyed a fehér ember, a háromnegyed részt pedig a színes fajok szülöttei képezik. A színes fajok legnagyobb számba Ázsiában élnek, ahol ezermillióra tehető a népesség. A fehér ember tehát nem tekinthet gondtalanul a jövő elé. Az európai hatalmak uralmának Ázsiában előbb-utóbb teljesen meg kell rendülnie. és csak idő kérdése, hogy az ázsiai népek mikoi rázzák le magukról a fehérek uralmát, miután már Kína és Japán jó példával járt elől. Ha in- dia nem volna különböző kasztok és vallási szekták által széttagolva, úgy az indiai szabadságmozgalom már régen egész más arányokat vett volna fel. A mostani mozgalom nagyságát sem szabad alábecsülni. Ha tehát a mai helyzet szerint következtetünk a jövőre, elsősorban arra a megállapításra kell jutnunk, hogy az európai uralom elsősorban Ázsiában fog eltűnni. Utána, de sokkal hosszabb idő múltán valószínűleg Afrika következik. A néger faj szivósága és intelligenciája még nagy csapásokat mérhet a fehérekre. - -