Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)
1931-01-12 / 8. szám
I *.IV. ÉVP. 8. SUM. Grigorcea budapesti követ nyilatkozott a román—magyar gazdasági és politikai viszony kialakulásáról (Budapest, január 10.) A Magyarország című lap munkatársa hosszabb beszélgetést folytatott Bazil Grigorcea budapesti román követtel, aki több kérdésre adott érdekes feleletet. A gazdasági összefogás problémájáról nyilatkozva azt válaszolta, hogy ma az összes "európai államok helyzete igen rossz és javulást valóban csak egy gazdasági összefogás hozhat. Elsősorban a mezőgazdasági államoknak kell összefog- uiok, mert a mezőgazdaság meehanizálása óriási tömeg nyersanyagot produkált. Különösen áll ez Amerikára, ahol a mezőgazdaság minden muínkálatot úgyszólván teljesen gépi erővel végez. Ezért a világ gazdasági életének sorsa ma Amerika kezébe van. A varsói, szinajai és bukaresti konferencia bizonyos irányokat már megállapított. A sokat hangoztatott összefogás szükségét azonban a gyakorlatban eddig még alig vitték át. Ebben természetesen a legtöbb európai állam kormánya egyformán hibás. Világos is, hogy nem lehet egy országtól sem követelni. (Washington, január 10.) Az amerikai törvényhozás Floridában újabb nemzeti park létesítését tervezi, melynek természetesen trópusi jellege lesz. A parlamenti ellenzék kampányt rendez a terv ellen s egyik nőképviselő annak bizonyítására, hogy a kiválasztott terület nemzeti park létesítésére alkalmatlan, hatalmas mór(Kolossvár, január 10.) Több, mint hét esztendeje kísért a kolozsvári autóbuszvállalatok kommereializálásának a kérdése. Minden uj választott tanács megkísérelte, hogy ehhez a kényes kérdéshez hozzányúljon, de egyiknek sem sikerült olyan megoldást és megállapodást találnia, amely úgy a város érdekeit biztosította volna, valamint az autóbusztulajdonosok kívánságait is ki tudta volna elégíteni. Tagadhatatlan, hogy a kommercializálásra ezen a téren is szükség van. Szükség van elsősorban azért, mert Kolozsváron csapnivalóan rossz az autóbuszközlekedés és a vállalatok sohasem a polgárság érdekeit nézik, hanem csak arra törekszenek, hogy minél nagyobb hasznot biztosítsanak a maguk számára. De szükség van azért is, mert a múltban a városi tanács sohasem mutatkozott elég erősnek arra, hogy az autóbuszjáratok szabályozásában rendet tudjon teremteni. Az autóbuszok csak ott szaladgáltak, ahol a tulajdonosok a maguk részére a legnagyobb hasznot tudták biztosítani. Viszont azokra a perifériákra, ahol az autóbuszközeledés nem mutatkozott üzletnek, sohasem akarták a járatokat beállítani. Mindezektől eltekintve is olyan ócska kávédaráló gépek szaladgálnak Kolozsvár uccuin, hogy éppen ideje a modern nagyvárosi autóbuszjáratok biztosítása. Mindez másként nem érhető el, csak kom- mercializálás utján. Csak abban az esetben, ha a város erélyes kézzel nyúl bele az autóbuszközlekedés irányításába s egységes vezetéssel uj irányt szab az autóbusz-közlekedésnek. Háromféle mód áll a város rendelkezésére az autóbuszvállalatok kommercializálására. Vagy házikezelésbe veszi az egész autóbuszközlekedést, vagy az úgynevezett regia mixta-t állítja fel, fele yárcii, fele magánérdekeltség, vagy pedig egy hogy saját érdekeiről mások érdekében lemofnd- jon. Csak kölcsönös, megegyezés hozhatja létre a gazdasági helyzetének javulását. Jugoszlávia. Románia és Magyarország agrárblokkjáról — Grigorcea kijelentette, hogy az még nem ment teljesen füstbe és illetékes körök foglalkoztak a terv keresztülvitelével. Az ügyet Géniben újból tárgyalni fogják. Az utódállamok barátságos közeledésének lehetőségéről azt mondotta, hogy annak előfeltétele, hogy az országokat és a népeket áthassa az európai szolidaritás esz méje. Európának oszthatatlan egységet kellene alkotni. A revízióra vonatkozó kérdésre az volt a válasza, hogy Románia álláspontja ebben a tekintetben ismeretes, egyébként is a két ország együttműködésének a lehetőségéről va!n szó. akkor nem szabad az elválasztó momentumok ról beszélni. Végül arra a kérdésre, hogy mi lyennek látja a Románia és Magyarország vi szonyát lakónikusajn ennyit felelt: normális nak. ges kígyóval jelent meg az ülésen. A kígyó láttára a képviselők egy része kirohant a teremből, többen rosszul lettek. Mrs. Ruth Bryand nőképviselő, aki a kígyót magával hozta, beszédében azt hangoztatta, hogy a nemzeti parknak kiválasztott területén mérges kigyók nyüzsögnek. magán tőkecsoportnak, vagy autóbuszvállalat érdekeltségnek koncessziót ad, illetve az egész au lóbuszközlekedést bizonyos ellenszolgáltatás ellenében bérbe adja. A múltkoriban megírtuk, hogy a városi tanács már döntött a komercializálás ügyében. Ezt a hírünket annyiban módosítjuk, hogy végleges döntés még semmiféle irányban sem történt, a tanács egy bizottságot küldött ki, mely a kérdést tanulmányozza. Ennek a bizottságnak a tagjai Tuffli Richard, dr. János Gáspár, dr. Marton Ernő, Bartalis Sándor és Deciuné. helyettes polgármesterek, illetve tanácsosok. Hogy a kiküldöttek mit döntöttek, arról még semmi pozitívum nem szivárgott ki. A tény egyelőre csak annyi, hogy a kérdést dr. Pop Dénes városi főügyésznek adták ki, hogy előterjesztést tegyen a komercializálás keresztülvitelére vonatkozólag. Egyelőre ennyi történt, a mi álláspontunk ebben a kérdésben, hogy az autóbuszvállalatok komercializálása ügyében előbb nyilvános an- kétot kell tartani. A nagy nyilvánosság teljes ellenőrzésével kell kialakulnia, hogy Kolozsvár városa milyen módon vezesse keresztül a ko- mercializálását. Ha a város elhatározza, hogy komercializálja a vállalatokat, akkor nyilvános árlejtést kell hirdetni s a beérkezett legjobb ajánlatok között szabad csak választani. Semmi esetre sem helyeselhetjük a nagy titkolózást, mert máris olyan hirek keringenek a városban, hogy a protekció keresés és kilincselés már megkezdődött. Mi mindenesetre élénk figyelemmel kisérjük a kolozsvári autóbuszvállalatok komoréi alizálásának az ügyét és féltő gonadal vigyázunk arra, hogy a komercializálásból elsősorban a polgárságnak legyen haszna és az autóbuszközlekedés feljavuljon. Eeleteurópai időszámítás. Hétfő, január 12. Budapest. 10.15: A rádió házi kvartettjének hangver-, senye. 13.05: Szalonzenekar. 17: Asszonyok tanácsadója 18: Fábry Frigyes előadása. 18.25: Folyamőrség! zenekar 20.15: Hertzi Lili zongoraművésznő hangversenye. 21- Csekei István dr. előadása: Az éjféli nap országban. 21. 30: Odry Árpád előadói estje. 22.30: Bach hangverseny utána hirek, majd cigányzenekar. Bécs. 12: Gramofonzene. 12.40: Piecaver Alfréd gramofonon. 13: Régi tánc- zene. 14.10: Gramofonzene. 16.30: Buchbinder zenekar 18: Zenés gyermekóra. 20.35: Operarészletek. 23.10: Jazzband. Berlin. 17.05: Német zene 17.30: Zongora és hegedű hangverseny. 14: Dalok. 20: Szórakoztató zene. 22.10' Bach hangverseny, majd tánczene. Bukarest. 13: Granio- fonzene. 17: Rádiózenekar. 20:- Gramofonzene. 21: Hevesi játéka. 21.45: Georgescu énekesnő számai. . 22.13' Kreützer kvartett. Kattowitz. 17.45: Gramofonzene. 21 30- Népszerű hangverseny. 23.15: Gramofonzene. 24.20 Esti hangverseny. Milánó. 18: Kávéházi zene. 20.30: He- gedühangverseny. 21.30: Vegyes zene. Rádió hangverseny. 23: Vígjátékközvetités, majd tánczene. Mor.-Os- trava. 12: Gramofonzene. 16: Könnyű zene. 19: Modern zene. 19.35: Rendőrzenekar. 23.20: Jazz-band. Prága 12.15: Gramofonzene 13.30: Déli zene. 22: Szimfonikus hangverseny, majd cseh tanítók dalegylete. Kóma 53.30: Csellóhangverseny, 21.40: Uj olasz dalok. Kedd, január 13. Budapest. 10.15: Postás zenekar. 13.05: Kamarahangverseny. 16.30: A Tündérvásár meseórája. 18: Ma- gyári Imre novellái. 18.25: Cigányzenekar. 19.45: Helyszíni közvetítés az Operaház színpadáról. 20.30: Magyal operettrészletek. 22: A drezdai vonósnégyes hangversenye, utána hirek, majd jazz-band. 23.45: Magyar verseli németül, utána tánczene. Becs. 12: Falusi zene. 13. Gei- ger-zenekar. 16.20: Zongoramüvek. 17: Külföldi zenekarok. 20.30: Offenbach: Hoffmann meséi c. operája. Berlin. 15.30: Délutáni zene 2.0: Szállodai zene. 22.10: Operaközvetítés. Bukarest. 13: Gramofonzene. 17: Könnyű zene. 20: Gramofonzene. 21: Rádiózenekar. 21.45: Hevesi énekművész dalestje. 22.15: Rádió zenekar. Kattowitz 17.25: Gramofonzene. 18.45: Népszerű hangverseny. 20 50: Bizett: Carmen c. operája. Lipcse. 17.30: Délutáni zene. 20.20: Gramofonzene. 22.15: Hangverseny 23: Hirek, majd szórakoztató zene. Milánó. 18: Zeneközvetités 20.30: Könnyű zene. 21.30: Vegyes zene. 22: Operaközvetítés. Mor.-Ostrava. 12: Gramofonzene. 19. Könnyű zene. 19.55: Smetana operarészletek. 28.20; Szórakoztató zene. Prága. 12.15: Gramofonzene. 17.30: Rádiózenekar 20.20: Vakok hangversenye. 21.30: Csellóhangverseny 22: Orosz óra. Kóma. 18: Könnyű zene. 18.30: Ének ói hegedühangverseny. 21.40: Esti hangverseny. Szerda, január 14. Budapest. 10.15: Gramofonhangverseny. 13.05: é rádió házi kvartettjének hangversenye. 17: Stumpf Ká- rolyné előadása. 18: Katonazenekar. 19.15: Gergelyffj Károly dr. előadása. 20.30: Lehár: A mbSoly országa e operettjének közvetítése, utána hirek, majd cigányzene- kar. Bécs. 12: Wolfsthal zenekar. 16.20: Mayer—Eicborn zenekar. 21: Gitár hangverseny. 22: Szimfonikus hangverseny. Berlin. 17.30: Szórakoztató zene. 18.50: Zenés ifjúsági óra. 22.10: Irodalmi felolvasás, majd tánczene Bukarest. 13: Gramofonzene. 17: Rádiózenekar. 20: Gramofonzene. 21: Radulescu zongoraművésznő svájci estje 21.45: Cretoiu dalénekesnő hangversenye. 22.15: Alb« hegedűművész játéka. Kattowitz. 17.45: Gramofonzene: 18.45: Esti hangverseny. 21: Tánczene. 23: Gramofonzene. Lipcse. 20.30: Rádió zenekar. 22.20: Szimfonikus zenekar. 23.20: Hirek, majd tánczenc Milánó 18: Kávéházi zene. 20.30: Vegyes zene. 21.45: Hangverseny és kamarazene. 23: Operettrészletek. 24.55: Tánczene. Prága. 12.15: Gramofonzene. 21.30: Délutáni hangverseny. 22: Svájci est. Róma. 18: Könnyű zene. 22: Operaközvetítés. Női szabászat! és varrótanfolyamra ismét lehet beiratkozni. Előző tanfolyamon növendékeinek szakrajzai naponta megtekinthetők délutáp 4—6. A tanfolyam végeztével a cluji iparkamara bizonyítványt ad. Érdeklődni és beiratkozni a Strada Alexandrii 2 szám alatt (volt Linczeg u.) 2. ajtó lehet. GEL ICH EDIT HŐS SZABÓ volt ipariskolai tanárnő. A kigyó mini szónoki argumentum A Washingtons törvényhozás egyik aőtagja hatalmas mérges k%yéva?í jelent meg' a parlamentben Az autóbusz-vállalatok kommer- cializálásának kérdésében még nem döntött a városi tanács A kommercializálást csak a nagy nyilvánosság teljes ellenőrzése mellett s a törvényes formák betartásával lehet keresztülvezetni
