Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)
1931-01-12 / 8. szám
3HP. ÄFF. S. SZ/íaf. 1 A marosvásárhelyi Magyar Párt gyűlése (Marosvásárhely, január 10.) A Magyar Párt marosvásárhelyi tagozata, dr. György József kamarai képviselő elnökletével a napokban intézőbizottsági ülést tartott. György dr. megnyitójában rámutatott arra, hogy mintegy negyven hónappal ezelőtt a liberális választások folyományaként bizonyos megoszlás történt a marosvásárhelyi magyarság körében és hogy a nézeteliéréseket mindmostanig nem sikerült véglegesen eliminálni. A napokban megindult békéltető akció azonban minden valószínűség szerint eredménnyel fog végződni és újból ósz- 8zekovácsolja a marosvásárhelyi magyarság egységét. A képviselő kitért ezután a magyar parlamenti csoport működésére, amelyet agy magyar lap gyakran részesít elfogult kritikában. Vázolta a magyar képviselők nehéz helyzetét, a rengeteg sérelmet, panaszt, amelye; el kell intózniök és amelyet a lehetőségek szerint igyekeznek is eredményesen elintézni. A titkári jelentést Biró István dr. terjesztette elő. Beszámolt a tagozat anyagi helyzetéről és a pártiroda munkájáról. Jelenleg a megyei tagozatnak ötvenhat újjászervezett községi tagozata van, inig huszonöt tagozat még a régi statútumok alapján működik. A titkári jelentés ezután felsorolta azokat a sérelmeket, amelyek a magyarságot érték a névelemzések, az állami iskolák erőszakos építtetése és a most lefolyt népszámlálás alkalmával. György József dr. elnök, kérte ezu”án a bizottság tagjait, hogy a népszámlálási v:sz- szaéléseket hozzák a pártiroda tudomására, hogy azután nz illetékes fórumoknál megtehessék a lépéseket, majd a gyűlés végén bejelentette, hogy mandátuma lejárt és nincs abban a helyzetben, hogy a megyei tagozat elnökségét tovább is vállalhassa. Az intéző bizottság kérte az elnököt, hogy a közgyűlésig vezesse tovább a tagozat ügyeit. Mit ir a Financial News Románia kölcsöntárgya- iásairól ? (London, január 10.) Románia kölcsöntir- gyalásairól a Financial News legutóbbi száma a következőket Írja: Románia párizsi minisztere, továbbá a Ranque de Paris et de Pays-Bas kiküldötte között az 1029. évi kölcsön második részletének kibocsátására — ugylátszik — nem nagyon halad előre. Tizenkétmillió fontsterlingről van szó, amelynek egy részét Londonban ugyanaz a pénzcsoport bocsátana ki, amely Romária kölcsöne első részletének kibocsátásában részt- vett. Minthogy a külföldi járadékok párizsi piacának pénzügyi feltételei továbbá is deprimáljak, a pénzcsoport nincs abban a helyzetben, hogy a két évvel ezelőtti kedvezményeket nyújtsa és így a közeli emisszióra nincs kilátás. Lehetséges azonban, hogy Románia a már javaslatba hozott nemzetközi jelzálogkölcsönben való részvétellel külföldi kölcsönt kapjon és erről rövid időn belül Genfben szó is lesz. A román pénzügyminiszter törvényjavaslatot dolgozott ki a Mezőgazdasági Hitelintézet felállítására 650 millió lej alaptőkével. Ebből az összegből a kormány 500 milliót vállalna, amely összeg után 30 évig osztalék nem kerülne kifizetésre. Valószínű, hogy a kölcsönt a felállított intézet közvetítésével kötnék meg. Az Amszterdamban létesített Nemzetközi Fizetések Bankja, „A Bank", amelyet ezzel a művelettel megbíznának, minden országban egy-egy vezető jelzálogbank utján működnék. Minthogy Romániának eddig nem volt ilyen intézete, annak létesítése előkészíti az utat az említett pénzügyi művelethez. Ennyit ir a Financial News. Bukaresti tudósítónk jelentése alapján itt említjük meg, hogy Dinu Cesiann, Románia párizsi követe Bernbe utazott, ahol Mironescu miniszterolnö x- kel találkozik, akinek jelentést tesz a párizsi kölcsöntárgyalásokról. A Dimineaţa értesülése szerint ezek a tárgyalások sikerrel folynak és rövid időn belül kedvező eredménnyel fognak befejeződni. A tárgyalásokon résztvesz Tutnc professzor is, aki a kormány uj utasításaival tegnap Párizsba érkezett. , M ————1 SZABADTÉRI KÖZVETÍTÉSRE 17széraépv ssleí: í?ártss Vilmos, mérnök, Urad. iiiiininnri3ninrnR!rc3i:ii!iiiinic3iniiiii;tiiiiini{mnnr3niniiiiii<n!nuiiii!!innaini::nai.'a!iiini:z3iRnnninuanT!ímnainiiui]iiiun!iiniii!ina:!iii!!iiiunniiiii!jicsninnFii!itiniininrnt3nuuir:n»nimi!n:mnimL Hétfőn lövi ki Lyon amerikai tudós az első viiágürrakétát (Párizs, január 1(T.) Lyon, amerikai származású tudós, hétfőn az olaszországi Monteredor- tóról kilövi a világűrbe az első viiágürrakétát. A rakéta 2 méter hosszú és mintegy száz kilogramot nyom. Elméleti számítások szerint Súlyos helyzetbe sodorta az áldozati adó a tisztviselőket Sokan képtelenek tovább iskoláztatni gyermekeiket — Az áldozati adó mellett „áldozati órákat“ is fognak követelni a tisztviselőktől legalább háromszáz kilométer magasságba kell emelkednie. Ha a professzor kísérlete sikerül, nagyobb viiágürrakétát készít, amely még nagyobb magasságba emelkedésre lesz hivatva. (Kolozsvár, január 10.) Alig mult el néhány (nap az áldozati adóról szóló törvénynek a gyakorlati életben való alkalmazásától, máris kulyos tünetek mutatkoznak. A nálunk divatos korrupció egyik inditóoka tulajdonképpen a csekély tisztviselői javadalmazásban keresendő, s az ország egyes hivatalnokai még úgy sem tudták biztosítani családjuk egzistenciá- ját, hogyha törvénytelen eszközök segítségével jutottak bizonyos összegek birtokába, Elképzelhető milyen körülmények között élhetnek azok a tisztviselők, akik kizárólag havi fizetésükből voltak kénytelenk kiadásaikat fedezni. Az áldozati adó alkalmazása tehát nemcsak a közvetlenül érdekelt tisztviselőkre csapás, hanem indirekt utón az egész ipar és kereskedelmet súlyos helyzetbe hozta az ország tisztviselőivek hetven százaléka ugyanis kizárólag részletre, illetve hitelbe vásárolt. Ez a körülmény egész természetes helyzetnek a következménye, amikor elgondoljuk, hogy egy tisztességes férfiruhának az ára 5—7000 lej, s a hivatalnoknak ötezer lejes fizetése van. Viszont elsején, ahogy kézhez vette fizetését, azonnal törlesztett az adóságból. De nemcsak a ruhaftiemü vásárlással jártak el igy, hanem a hivatalnoki kar még az élelmiszer egy bizonyos részét is részletre vásárolta. Ilyen helyzetben szavazták meg a fizetésredukálásról szóló törvényt. Most azonban az áldozati adó súlyos megpróbáltatást jelent a tisztviselőkre, hogy képtelen adóságait törleszteni. Ma, amikor az ipar és kereskedelem a szó szoros értelmében agonizál, elképzelhető milyen elviselhetetlen csapást jelent ez a körülmény a kereskedelemre és iparra. Még ha a fixfizetéssel bíró emberek sincsenek abban a helyzetben, hogy kötelezettségeiknek eleget tegyenek, akkor mit tehet az olyan adós, aki szabad pályákon dolgozik. Ennek a szomorú helyzetnek még szomorúbb következménye lesz. A kereskedők kénytelenek polgári utóm behajtani követeléseiket, vagyis az áldozati adó első áldásos ex-edménye igy nem kevesebb, mint a kereskedelem csődjének tetőzése és több mint százezer per lesz. A fizetésekből való levonás másik eredménye, hogy számos hivatalnok a karácsonyi vakáció után nem tudja vissza vinni gyermekét iskolába. Alig marad alnnyi pénze, hogy a lakás, fűtés világítás és koszt kérdését rendezhesse. Az az összeg, amit áldozati adó fejében levonnak, részben a gyermek tanittatási költsége is. Arról is beszélnek a tisztviselők, hogy mindezzel nem elégedett meg a kormány, hanem úgynevezett áldozati órákat is kíván tőlük, a gyakorlati életben a munkaidő meghosszabbítását jelenti. Arról természetesen hallgat a fáma, hogy a kormány miféle jogcímen követeli ezt az áldozatot tisztviselőitől. Bizonyái-a a kormány sem gondolt arra, hogy az áldozati adó ilyen katasztrófába sodorja a tisztviselőket. A kormány áldozati akciójának egyik furcsa következménye, hogy a nem állami jelleggel biró közintézmények hivatalnokainak fizetéséből is tetemes összegeket vontak le. így, amint ismeretes, a koncessziónál telefonos tisztviselők fizetéséből harminc 'százalékkal csökkentette. S mindehhez hozzájárul még az is, hogy ezután ezek a tisztviselők utólagosan kapják fizetésüket.
