Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1931-01-12 / 8. szám

4 THAI PROBLÉmAK Az alsórákosi példa A Nagykükiillő megyei Alsórákos intelligenciája olyan életrevaló gondolatot valósított meg, amely meg­érdemli, hogy az egész erdélyi magyarság felfigyeljen rá és példaképül szolgáljon a magukra hagyatott sú­lyos gazdasági és kulturális válságban tengő többi ma­gyar falunak is. Alsórákos az Olt völgyében hatalmas erdőségek vé­delme alatt, égben yuló hegyek árnyékában fekszik. Ter­mészeti kincsekben bővelkedő székely község. Itt van a Klssebesi Gránitbánya Rt. hatalmas bazaltbányája, amelynek kiváló anyagából épülnek Erdély«zerte a vasútvonalok, szállítja az uccakövezéshez kitűnő anya­got. Ezekből a hatalmas mészhegyekböl szerzi nyers­anyagát a dicsőszentmártoni Nitrogén Rt. egy magán- tulajdonban lévő malom örll és készíti a traszt s egy tégla és cserépgyáron kívül, közel száz mészégető ke­mence égeti az építéshez legkiválóbb meszet. Érthető, hogy rendes üzem mellett az egyébként nem nagy olt- mentl falu a munkások százait foglalkoztatta és bizto­sította a jólétet a falu egész lakosságának. Hogy mennyi kincs fekszik ezekben a hegyekben, elég arra utalnunk, hogyha ezer bányász ezer esztendeig fejtené is a mész­követ, akkor sem merülnének ki ezek a hatalmas hegy­ségek. Minden adva van hozzá, hogy normális gazdasági viszonyok mellett miliiárdokat tehessen kitermelni In­nen. v A helyzet ezzel szemben az, hogy a gyárak szintén kénytelenek voltak leépíteni, egyesek a munkát beszün­tetni, az egykor üzemben lévő mészégető kemencék ki­hűltén állanak, a nép súlyos anyagi helyzetbe került, tömegesen vándorolnak be a Regátba, különösen Buka­restbe és próbálnak kenyeret keresni. Az ipari élet pan­gásával együtt járt a lakosság pauporizálódása, a ke- nyérprőbléma megsulyosodott' és a helyzet napról-napra kilátástalanabb és elviselhetetlenebb Itt is, mint minden más székely faluban. Ilyen körülmények között határozta el, a mintegy harminc-negyven fölül álló Intelligencia, hogy mivel kívülről segítséget alig várhat, a maga erejéből igyek­szik a falu problémáit megoldani. Hiszen problémája ma minden falunak van. Ma minden falunak a népe inkább magára van hagyatva, mint bármikor. Tanács­talanul áll az egzisztenciáját fenyegető veszedelmekkel szemben és egyes ember képtelen a sorsukon segíteni. A rákosi intelligencia elhatározta tehát, hogy he­tenként egy megfelelő helyen összejövetelt tart és ezen együtt megbeszélik azt a szociális munkát, amelyet a falu felbukkanó és megoldásra váró kérdésekről tanácskoz­nak és rendszeres, komoly érintkezést keresve a néppel, kiki a maga szakmája szerint lelkiismeretes tanács­csal és a Iehetőségnyujtotta segítséggel igyekszik meg­akadályozni azt a katasztrófát, amely a jelek szerint minden faluban elkerülhetetlennek látszik. Ez az in telllgencla, amelynek tagjai közt a különböző felekeze­tek papjai, tanítók, igazgatók, tisztviselők stb. vesznek részt, — igen helyesen úgy látja, hogy a szószék és is­kola munkáját tervszerű, meggondolt szociális szem­pontok szerint át kell vinnie az életbe és a helyi körül­ményeknek megfelelően, meg kell oldania. A kulturális és gazdasági élet bármely kérdése, vagy bárminő fenye­gető veszély, ennek a harminc-negyven főből álló Intel­ligenciának szerető gondján és lelkiismeretes jóakaratán megy keresztül cs e mun..a hatása kétségtelenül meg­becsülhetetlen értéket jelent a lakosságra nézve. A rá- kosí Intelligencia minden ilyen összejövetel alkalmával arról sem feledkezik meg, hogy megfelelő szellemi cse­megéhez jusson. Egy kis „műsort“ állítanak össze eset- ről-esetre, megbeszélik a szellemi, kulturális, művészeti,, irodalmi stb. újdonságokat, belekapcsolódnak az ezen a téren megnyilatkozó eseményekbe, ezekkel élénk kon­taktust tartanak és a legnemesebb szórakozáson kívül hasznosítják is egymás közt munkájúi tat. Mondanunk sem kell, hogy milyen hatalmas kihatással van ezeknek a kérdéseknek az állandó felszínen tartása mlndany- nylunkra nézve és szinte álomnak tűnik fel ma még az a gondolat, hogy milyen hatalmas, nagy jét jelentene az egész erdélyi magyarságra nézve, ha minden faluban ugyanezt a progranunot megvalósítanák és gondoskod­nának arról is, hogy a néppel való kontaktus révén an­nak anyagi problémáin kívül, szellemi horizontját is biz­tosítsák. Kétségtelen, hogy az általános szegénység ma olyan mérveket öltött, hogy ha fájó szívvel is, az emberek ez­reinek le kell mondaniuk sok esetben az őket megillető szellemi táplálékról. Ma egy intelligens magyar család nem teheti meg azt, hogy intelligenciájának és belső szükségleteinek megfelelő és ezeket biztosító lapok, könyvek és folyóiratok tömegéről gondoskodhasson Nem engedik az anyagi lehetőségei. De az alsórákosi intelligencia által választott módszer ezt a kérdést is egy csapásra megoldja. Hiába építünk mindaddig népházakat a kultúrának különböző szentélyeit, amíg azokat lélekkel és munka­sa ..... ii ii ni iiiiiiniiif1 iim val nem töltjük ki. Hiába valók a falufejlesztési és más tanfolyamok, amíg maga a falu Intelligenciája a kezébe nem veszi az ő sorsát Is közelről érintő komoly és áldá­sos munka eszközeit. Az alsórákos! példa megmatatta, hogy külső eszközök nélkül Is milyen szép lehetőségek mutatkoznak ezen a téren. Az eredmény, — ha akármi­lyen minimális lenne Is egyelőre, — mégis csak ered­Londonból jelentik: A Times értesülése szerint Kinában újból borzalmas események történnek. Egy óriási, valóságos hadsereget ki­tevő rablóbanda a déli Kansn tartományban felperzselte Lisin várost és a város lakói közül har­mincezer férfit felkoncolt és húszezer nőt elrabolt, úgy, hogy mondhatni az egész várost teljesen tönkretette. A rablók csupán a börtönben levő foglyoknak kegyelmeztek meg. A nankingi kormány bün­tető expedíciót indított az amerikai méretű rablóbanda ellen. Nemzetközi kölcsön Kinának. (London, január 10.) Washingtoni jelentés szerint az amerikai szenátus bizottságai előtt egy, Kina részére nyújtandó nemzetközi köl­( Párizs, január 10.) Orvosi jelentés közli, hogy Bertbelot nyugalmazott tábornokon orvo­si műtétet végeztek és egyik lábát levágták. A tábornokot 1926-ban nyugdíjazták. A tábornokot már január 2-án szállították be a klinikára, de a műtétet nem lehetett ko­rábban végrehtwtíir'i, rajta, mert erős náthaláz­ban szenvédett m láSÜhérsSklete az elmúlt napok­ban a 40 fokot is meghaladta. (Kolozsvár, január 10.) A kolozsvári kép­zőművészeti iskola évek óta szívós harcot foly­tatott az államosításért. Ebben a harcban az az indokolás vezette az iskola elöljáróságát, hogy egzisztenciájuk nyugodt és zavartalan jö­vőjét teremtsék meg. Amikor a nemzeti paraszt­párt kormányra került, az iskola vezetősége méltán remélhette, hogy az államosítás gyorsan következik be és ennek rendjén az intézet uj fejlődés elé nézhet. Ennek dacára is két esztendeig tartott, amig végre, körülbelül négy hónappal ezelőtt, álla­mosították a kolozsvári képzőművészeti főisko­lát. A fejlődés azonban nemcsak hogy nem kö­vetkezett be, hanem meglepetésszerü és hirtelen intézkedéssel az iskola költségvetését leépítet­ték és amellett, hogy az egész tanári karnak fel­mondtak, három tanárt azonnali hatállyal el­bocsátottak. Ez az intézkedés csak részben ért­hető akkor, amikor az iskola 1 millió 200 ezer lejes büdzséjét 500 ezer lejre redukálták. Mert mi történik itt?... Az iskola fenntartásához hiányzó összegeket a várostól, a megyétől és egyéb közintézmények­től akarják majd előteremteni, ami egymagá­ban, véve egy államosított iskola esetében: a legteljesebb anomália. Amikor az Operára hor­ribilis költségvetést szavaznak meg, akkor a képzőművészeti főiskolára másfélmillió sem jut, ezt is leolvasztják 500 ezer lejre, szemben az Opera körül röpködő 20 és 22 milliókkal. Máról holnapra bizonytalanná tették a tanárok egzisz­tenciáját, sőt bizonytalanná az iskola jövőjét is, amelynek igen sok a tehetséges magyar növen­déke. Azt azután külön kérdés, hogy egy plyan ÍLIV^ IFF, 8. 8ZTM. mény éa ax egén erdélyi magyarságnak erősödését Je­lenti. Szeretnék, ha a magunk részéről minél többször adhatnánk hirt róla, hogy ezt a példát egész erdély ma­gyarsága követi és hogy végre elindult az a komoly, reális és az életet jelentő Igazi népmentő munka, amely nélkül hiábavaló minden fáradozásunk, imádságunk, vagy kétségbeesésünk. • Nytrő József. csőn tervezete fekszik', amelynek kibocsátásá­ban az Egyesült Államokon kivül Anglia, Fran­ciaország és Japán tőkecsoportjai is részt ven­nének. A kölcsönnek az lenne a hivatása, hogy Kina valutáját stabilizálja és vásárló­képességét fokozza, A kölcsön Amerikát érdeklő része 250 millió dollár lenne. E hirrel kapcsolatban a londoni ottawai híradások alapján megemlítik, hogy Kanada is számit arra, hogy a hatalmak tőkeérdekeltsó- gei kölcsönt fognak nyújtani Kinának s igy le­hetővé teszik részére az Egyesült Államok és Kanada búzája többmillió métermázsára menő mennyiségének lekötésén kivül iparcikkek vá­sárlását is. Bertbelot francia tábornok nevét Romániá­ban nagyon ismerik. Bertbelot a háború idejé­ben a Romániában küldött francia katonai misz sziónak volt vezetője. A világháború befejezte után is több ízben megfordult Romániában, ahol ünnepelték, uccákat neveztek el róla és nemzeti ajándékként kastéllyal ajándékozták meg. Újabb jelentés szepint Berthelot állapota rendkívül súlyos. iskolának, amelynek annyi a tehetséges magyar tanítványa, miért nincs legalább egy népkisebb­ségi tanára is?... Annyi kétségtelen, hogy az államosítás en­nek az intézetnek nem használt, sőt, a várt fej­lődés helyett visszafejlődés következett be. A felmondott tanárok között nem egy értékes és Kolozsvár művészi életében jelentős szerepet játszó név van, viszont elbocsátották Petrán Coriolan egyetemi tanárt, Isac Emil szinészeti felügyelőt, valamint Demian Tassy festőmű­vészt is. Petrán és Isac elbocsátását talán azzal lehetne indokolni, hogy az uj álláshalmozási törvény, szerint ennek a két tanárnak van má­sik állami állása is, tehát ezt az állást leépíthe­tik. Ez az indokolás azonban teljesen megdől Demian Tassynak, a kiváló és országos hirü festőművésznek az esetében, aki tehetségénél és kvalitásainál fogva s annál fogva is, hogy az álláshalmozási törvény rá nem vonatkozhat, ezt a máról holnapra való bánásmódot semmieset­re sem érdemelte meg, akkor, amikor ezen a héten, a „Boabe de Grâu“ (Buzaszemck) eimii reviiben, Mária királynő ir róla és a balcici templom Demian-freskóiról ünneplő vezér­cikket. De végig, az egész vonalon, igazságtalanság történt akkor, amikor a várt fejlődés helyett az egész tanári kar egzisztenciája rendült meg és az államosítás bekövetkeztével majdnem egy­idejűleg olyan minimális nívóra sülyedt a ko­lozsvári képzőművészeti akadémia büdzséje, amelyből ezt az intézetet hivatása magaslatán megtartani egyszerűen lehetetlen. & T, Kinában ismét hajmeresztő vé­rengzések történnek Rablók felkoncoltak egy várost, harmincezer férfit felkoncoltak és húszezer nőt elraboltak Bertheiot tábornoknak egyik lábát levágták TEár m egy sikerült 71 kolozsvári képzőművészeti főiskola tanárainak felmondtak, Jsac €milt, Demian festőművészt és Detran egyetemi tanárt elöocsétották

Next

/
Thumbnails
Contents