Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1931-01-12 / 8. szám

TAXA POŞTALA PIA- TITA IN r'MERAR No. 24258—927. Claj-Kolozs vár. 1931 január 12 mm BUDA* V v AüjOl iüüXBfc BIüiiFOliOÖN: 1 lm 1S00 lej, félévre 600 lej. negyed évre 300 lel egy hóra 100 lej. Ára 6 lej. ORSZÁGOS MACtYARPARTl GAP Srerkesztöség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) Telelőn: 5-08. 6 04. XIV» évfolyam 8-ik szám £li£>F12UTES hiAGYAÜűiiSZAű'OI«: évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. A külföldi kölcsönhöz nem tartja a tőkeérde- kéltség elégségesnek a kormány garanciáját Építsék le a kulturzónát! 'Alig van fixfizetéses ember az országban, akit most ne a virágnyelven „áldozatLadó“-nak ne­vezett, a sekélyes és gondolatszegény kormány­koncepció által kitermelt, országmentő akció­nak kikiáltott, valójában azonban a válságot még jobban fokozó, járványszprüen már a ma­gánvállalatokat is kikezdő, kíméletlen fizetés­redukció kérdése foglalkoztatna. Százféle oldal­ról megvilágították ezt a kérdést, amelyet azon­ban mégsem lehet egyszerűen levenni a napi­rendről. Nem lehet, mert ennek a szerencsétlen törvénynek hatásai mégcsak ezután fognak a maguk tragikus arányaiban kibontakozni. A termelés minden ága meg fogja érezni a pénz- forgalom még radikálisabb megszakítósét és maga az állam fogja rövidesen konstatálhatni, hogy hiába tette tönkre a tisztviselőosztályt, amit az ő bőrükön megspórolt, az a másik oldalon az elmaradt és behajthatatlan adóbevé­telek listáján fog szerepelni. Tagadhatatlan, hogy az állami költségvetés leépítése a legkeményebb dió, amit egy kor­mánynak fel kell törnie. Bizonyára Costachescu is fájdalmas műtétnek tekinti a középiskolák egy részének megszüntetését, hiszen a kultusz miniszterek iskolák építésével, nem pedig le­rombolásával szoktak dicsekedni. Olvassuk, hogy legutóbb a dicsőszentmártoni állami leány gimnáziumra csapott le Costachescu miniszter könyörtelen ukáza. Arról azonban mindezidáig nem hallottunk, hogy a székelyföldi román nyelvű állami középiskolák is beleestek volna a leépítési programmba. Székelykeresztur még mindig a regatból viszik a növendékeket, hogy az iskola létszámát valahogy betöltsék, de ro­mán nyelvű gimnáziumokat tart fenn az állam Szókelyudvarhelyen éá Gyergyószentmiklóson is, tehát olyan városokban, amelyeknek lakossá­ga százszázalékosan szipmagyar. Annál csodá­latosabb ez, mert Cosfáehescu miniszter urat úgy ismerjük, legalább is a regáti középiskolák leépítése körül kifejlődött közelharc révén, mint aki a gyakorlati politikát elébe helyezi a szen- timentálizmusnak. Már pedig azt hinni, hogy nehány román középiskola révén el lehet romá- nositani a Székelyföldet, ez az elképzelés pusz­ta agyrém, nem beszélve arról, hogy megértés helyett csak gyűlöletet és széthúzást táplál. Kinek kell tehát a székelyföldi kulturzóna, amely a közoktatásügyi minisztérium költség- vetésében rengeteg millió lejt reprezentál tel­jesen fölöslegesen? Kell a kormányoknak, ame­lyek a nemzeti hiúság legyezgetéseként érvül használhatják fel a maguk hazafias kultúrpo­litikájuk feldicsérésére. Kell azoknak a Regát- ból idecsőditett tanítóknak, akik, mert a hír­hedt kulturzónában teszik gúny tárgyává az is­kolákban a magyar gyermekek anyanyelvét, rendkívüli fizetóskiegészitést és külön jutalma­kat élveznek. Nem kell azonban a székelyek­nek, akik vannak annyira öntudatosak és áldo­zatkészek, hogy felekezeti iskoláikat fenntart­sák, de sokkal szegényebbek, semhogy állami iskolaépületek építésével és fenntartásával nyomorítsák meg őket. Nem kell az állami is­kola akkor sem, ha a tannyelve magyar, mert a felekezeti iskolák hivatásukat tökéletesen be­töltik, viszont ezt nem lehet elmondani a ma­gyar tannyelvű állami iskolákról, amelyeknek tanítói az inspektorok felfogása szerint csak akkor megbízhatóak, ha renegátok. Itt lett volna módja és alkalma Costachescu miniszter urnák a takarékoskodásra! ügy lát­szik azonban, hogy a székelyföldi kulturzóná- nak nagyobb jelentőséget tulajdonit, mint a költségvetés egyensúlyba hozásának és Anghe- lescu lélekgyilkos munkáját, ha nem is foly­tatja, de nem hajlandó megakasztani. (Bukarest, január 10.) A Neamul Romanesc, Jorga lapja, a kölcsöntárgyalásokkal kapcsolat­ban ir érdekes cikket. Igaz, — hogy a tárgyalá­sok elvben pozitiv eredményekre jutottak, a kölcsön kibocsátási időpontja és egyéb részletek megállapítása azonban még hátra van. A kor­mány tehát tökéletesen ugyanabban a helyzetben van, mint annakidején éppen lemondása előtt a Bratiau Vintila kormánya volt. A jelenlegi szituáció az akkorinak pontos má­sodik kiadása. A tőkecsoport most is, mint ak­kor, azt várja, hogy a kölcsön megvalósításánál egy másik, az eljövendő kormány is érdekelve legyen. Bratianu belebukott ebbe a külföldi kí­vánságba. A külföldi kölcsön ügyében Popovici pénz­ügyminiszter kijelentette a sajtó képviselőinek, hogy minden olyan híradás, amely a kölcsön- tárgyalások megszakításáról tesz említést, tel­jesen fantasztikus. A tárgyalások folyamán ugyanis már létrejött az elvi megállapodás, (Bukarest, január 10.) A hivatalos közlések nagyjában és részleteiben is megerősítik azo­kat a hireket, amelyek a leleplezett összeesküvő szervezetek rémterveiről szólanak. Egész sereg politikust akartak megölni, kiirtani s a Socor elleni merényletet is gyűlésen határozták el. Mihalache belügyminiszter Calinescu állam­titkárral együtt tegnap áttanulmányozta a tit­kos szervezetekre vonatkozó vizsgálati iratokat. Ez alkalommal megállapították, hogy a beérke­zett jelentések nem túloznak, amikor a vasgár­da különböző terveiről számoltak be. Az iratok között jegyzőkönyveket találtak a különböző politikai személyiségek ellen tervezett merényletekről. Főleg a Zelea Codreanu lakásán talált iratok kompromittálóak. Megállapították, hogy Dumitrescu Constantin, Socor merény­lője egyik sejt főnöke volt és megtalálták azt a jegyzőkönyvet is, amelyben a Socor elleni merényletet kimondták. Több ál­lami alkalmazott és nehány lelkész is tagja volt a szervezetnek, amelynek legtöbb részese azon­ban diák volt. Az iratokat ma áttették az ilfovi ügyészség­hez. amely Ez csak egy példa, de nagyon sok példát tudnánk felhozni arra még, hol kellett volna a kormánynak megkezdeni a takarékoskodást. Pedig a kultuszminiszter még azt sem mond­hatja, hogy erre a leépítési alkalomra nem fi­gyelmeztették. Gyárfás Elemér kérdezte meg tőle a minap a szenátusban, hogy miért ragasz­kodik annyira a kulturzónához? A válasz, amit a magyar szenátor kapott azt bizonyította, hogy a miniszter ur meglehetősen tájékozatlan ebben a kérdésben. Nem tudott ugyanis arról, hogy a kormány magyar tannyelvű iskolákat is tart fenn a Székelyföldön. Akkor bizonyára azt sem tudja, hogy azokban a községekben, a román és francia pénzérdekeltségek között, de a tárgyalások perfektuálására csak a január 13-án tartandó nagy értekezleten kerül sor, amikor megtárgyalják a kamat és a kölcsönki- bocsátás többi módozatait. Tehát ezek szerint fantasztikus dolog beszélni a tárgyalások meg­hiúsulásáról, amig azok le nem zajlanak. Az Adeverul egyébként azt írja, hogy a stabilizációs kölcsön második részletének kibo­csátása körül bizonyos nehézségek támadtak, amennyiben az első részletet, amely 2 milliárd dollárt tett ki, annakidején lejegyezték a Mar- maroseh bank, Banca de Credit Romana és a Banca Romaneasca, mig a második részlet le­jegyzésére, amely az első részlet egyharmada, tehát mintegy hatszázezer dollár, eddig csak a Banca de Credit és a Banca Romaneasca mutat hajlandóságot. Igaz ugyan, hogy Blank Arisztid jelenleg külföldön tartózkodik és igy az ő állás­pontja még ismeretlen ebben a kérdésben, de pénzügyi körökben számítanak rá, hogy mint a Bukarestbe szállított letartóztatottak kihallgatását a mai napon megkezdi. Kiderült, hogy a sziguranca vezérigazgató­ságának egy a jasii rendőrprefekturára küldött sifrirozott távirata nem érkezett meg a rendel­tetési helyére. Megállapították, hogy a vasgárdának egy bűntársa van a jasii főpostán, akit azonnal őrizetbe vettek. A vasgárda ügyében országszerte a legna­gyobb eréllyel folytatják a hatóságok a nyomo­zást. Legújabban házkutatást tartottak a ható­ságok egy Matei Alexandru nevű dornavatrai egyén lakásán, akinek egész irattárát, amely a Mihály arkangyal szervezet működésére vonat­kozott, lefoglalták és Mátéit magát is letar­tóztatták. Ezenkívül Cetatea Alba megyében is számos házkutatást foganatosítottak a hatósá­gok. A kisenevi sziguranca megállapította, hogy a város területén nincsenek vasgárda szerveze­tek, mivel ezek olyan helységekben rendezked­tek be, ahol még nem voltak kiépitve a hatósá­gok által is ismert antiszemita szervezetek. Bi­zalmas értesítés alapján a sziguranca rajtaütött egy 24 tagú társaságon, amely a Cetatea-Alba- megyei Bălâc községben éppen ülést tartott egy Nieolae Vradea nevű parasztember házában. ahol állami és felekezeti iskola van, valósággal kötéllel fogják az állami iskolába a tanulókat, mert a lakosság érthetően idegenkedik attól a szellemtől, amelyet a falusi iskolák tanítói rep­rezentálnak. íme, itt van a költségvetésnek egy jelentős tétele, amelyet egy tollvonással eltö­rölhet a miniszter. Ha ezt teszi, nemcsak a le- épitési programot vitte előre egy lépéssel, az egész székelység megelégedésére, hanem knl- turtettet is végzett, kiüldözte a székelyföldi fal­vakból a gyűlölet fészkeit. Biszák csak a szé­kely megyékben, a mostani „kulturzónában“ a kultúrát a magyar felekezeti oktatásra! az első részletnél, úgy most sem fog elzárkózni a kölcsönrész lejegyzése megtalál. Ili azt a Jegyzőkönyvet, amely a Socor ellem merényletet határozatba foglalta A jasii postán elsikkasztották a hatóság siffre-távíratál

Next

/
Thumbnails
Contents