Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1931-01-11 / 7. szám

nv, trr. 7. SZÁM. Caza vezérüket is agyon akarták lőni az összeesküvők A »Sárga szakadék“-rejtekheíyét egy újonnan épült palotá­ban fedezték fel — A leleplezett titkos szervezetek aknái és bombaraktárai (Bakarest, január 9.) A földalatti szerveze­tek felkutatobb alagutjain eljutottak már ahoz a rejtekhelyhez, amely a régóta épített akna­munkának a legjellemzőbb tüneteként tárul fel. Röviden arról van szó, hogy Cuzát is meg akar­ták ölni. Körülményesebben megmagyarázva a sokfélül támogatott összeesküvésnek kinőtt a föld alatt a második vonala, második gárdája, amely az előtte ugyanazon az utón járó első vo­nalat akarta már elsöpörni. Azok a fiatal em berek, akik a maguk módja szerint elképzelt merénylet-forradalom utján már a saját ölük­be hullani álmodták az ország fölötti könyörte­len teljhatalmat, a megálmodott osztozkodás el­képzelésénél már egymás ellen fordultak azok­kal az eszközökkel, amik kezükben lennének. A felosztásra kiszemelt medve bőrét kevésnek ta­lálták talán és igy tervezhettek egymás közötti pusztitást, aminek áldozatául esett volna Cuza fővezér is. Az ilyen munkának nem ritka fejle­ménye ez az egymás ellen forduló tőr, sőt igen gyakran igy szokott ez történni. A kérdés most az, hogy a megindított leleplező, elhárító és megtorló eljárás hogyan végződik. Mert ha olyan befejezéssel marad abba, ünnepelt fel­mentésekkel, mint a régebbi hasonló eljárások, akkor az eljárások elfojtó törekvései éppen visz- szafelé sülnek el. Ha igazak a hatósági adatok, akkor mind jobban kiderül, hogy robbanó anyagokkal lappangó kráterként volt aláaknáz­va az egész ország s a robbanások következmé­nyei csak a borzalmak lettek volna. „Sárga szakadék“ a föld alatt. A Lupta mai számában azt irja, hogy a bu­karesti sziguranca vezérigazgatósága egy bi­zalmas feljelentés alapján házkutatást tartott Jassyban egy most épülő palotában és ennek során szenzációs leleplezést eszközölt. Megálla­pította ugyanis, hogy az épülő palotában egy titkos szervezet működött, amelynek neve „Ka­pa Galben“, (Sárga szakadék) volt. Ennek a szervezetnek a helyisége egy kis szobában volt, amely úgy volt beépitve, hogy az avatatlan sze­mek figyelmét elkerülje. Amikor a hatóságok felfeszitették a szoba ajtaját és megejtették n házkutatást, rengeteg kompromittáló iratot és egy kézi gyorssajtót találtak, amelyen a szer­vezet propaganda iratait készítették. Találtak ezenkívül egy tervrajzot, amelyen nagy kezdő­betűkkel egész sereg ház volt megjelölve, igy töb­bek között Cuza professzor háza is. A házkutatással kapcsolatosan letartóztattak több fiatalembert, akik közül az egyik rendkí­vül érdekes vallomást tett. Cuza élete ellen. A letartóztatott elmondotta, hogy ez a Sár­ga Szakadék nevű szervezet jogutódja lett volna ÍWWWWWVWVWWAAArtA«A<VWWS^A SzöSlőoffványtsk, úgymint amerikai sima és gyökeres vesszők a íeg- /kcresettebb fajokból, legjobb minőségben, garan* ’ tilt fajtisztán kaphatók CASPÄRI FR.-nél Med- gyes-Mediaş, jud. Tarnava-Mare, Árjegyzék ingyen. „Neuburgen“ különlegesség. a Mihai arkangyal szervezetnek arra az esetre, ha utóbbit a hatóságok szétrobbantották volna. A Mihai arkangyal szervezet februárban nagy­gyűlést akart tartani és ezen a nagygyűlésen le akarták mondatni Cuzát az antisze­mita szervezetek elnökségéről, de abban az esetben, ha Cuza a legcsekélyebb el­lenállást tanúsította volna, úgy könyör­telenül le akarták lőni. Ezért volt megjelölve a kérdéses tervrajzon Cuza professzor háza is. A házkutatás alkalmával rengeteg fényké­pet találtak és kéziratokat teleirt számadatok­kal, amelyekből kitűnt, hogy kik támogatták pénzzel c szervezet munkáját, A talált adatokból most már a leghatározottabb formában kiviláglik, hogy a Mihai arkangyal szervezetnek része volt a Soeor főszerkesztő el­leni merényletben. A letartóztatási rendelet, A Mişcarea a Vasgárda ügyében folytatott nyomozásokkal kapcsolatban azt irja, hogy a közoktatásügyi miniszter körrendeletén kívül az igazságügyi minisztérium is bizalmas körlevelet küldött széjjel az összes főügyészeknek, amely­ben felszólítja az igazságügyi szerveket, hogy a felforgató tendenciájú alakulatok vezetőinek letartóztatásánál a legnagyobb szigorral és kö­rültekintéssel járjanak el, nem úgy, mint a múltban, amikor a gyakori szabadtábrahelye- zésekkel precedenst állítottak fel. Lányok az összeesküvők között. Husiból jelentik, hogy a rendőrség ott ház­kutatást tartott Ion Zelea Codreanu professzor­nál, akinek lakásán számos a'Vasgárdára vonat­kozó iratot találtak és koboztak el. A nyomozás és vizsgálat a titkos szervezetek ügyében egyéb­ként folyik. Kiderült, hogy Galacban a vasgár-i clánalc volt egy leányszervezete is. 32 középis­kolai tanulóleány tartozott ehhez a szervezet­hez, amelynek neve „Surori de Cruce“ (Keresz­tes nővérek) volt. Â kolozsvári vasgárdisták harca a rendőrséggel nem egyéb, mint — agyrém Sajtóinkéi a központi rendőrségen, amelynek folyamán kiderül, bogy a bukaresti Curentul félrevezette az egész kolozsvári sajtót — Nem, volt harc a rendőrséggel, nem zárták le a vasgárdisták helyiségét, azon egyszerű oknál fogva, mivel Kolozsváron nincsenek vasgár» disták és nincsen helyiségük (Kolozsvár, január 9.) Nekünk már vaside­geink vannak, nem ijedünk meg egykönnyen és mégis egy csöppet sem volt kellemes olvas­mány, hogy Kolozsváron a rendőrség megütkö­zött a vasgárdistákkal, először a rendőrség győzött, a vasgárdisták helyiségét lefoglalták és lepecsételték, később pedig a vasgárdisták megemberelték magúkat, visszaszorították a rendőrségét, feltörték a pecséteket és visszavo­nultak sáncaik mögé, illetve a helyiségükbe. Ha nem is ilyen tréfás tenorban, de mégis lényegében ilyenfajta hirek láttak napvilágot a kolozsvári lapokban. Voltak gyöngébb ideg­zetű emberek, akik nem tudtak aludni és a vas- gfyf listák véres harcáról álmodtak párnáikon. És végül is kiderült, hogy az egész vaklár­ma nem igaz, az egész vasgárda-szenzáció me­rő fantázia és agyrém, mert Kolozsváron — Istennek hála! —• a vasgárdistáknak még helyi­ségük sincs s állítólag vasgárdisták sincsenek nálunk. Ezért az utóbbi kijelentésért azonban nem szavatolunk. Mindez kiderült a rendőrkveszturán, a pén­teken este tartott sajtóankéton, ahova a kolozs­vári lapok képviselői meg voltak hiva. A vád az volt ellenük, hogy indokolatlanul alarmiroz- ták Kolozsvár csöndes és nyugodt polgárságát, tehát ellenük “ rendtörvény alapján a legszi­gorúbb eljárást kellene megindítani. Honnan vették a kolozsvári lapok a hirt, hogy a rendőrség megütközött a vasgárdistákkal? Hosszú ideig a beidézett újságírók erre a kérdésre nem tudtak feleletet adni. Mindenik újságíró azt állította, hogy ő a hirt a másik új­ságból vette át, de senki sem tudott semmi biz­tosat mondani. Clonţa, helyettes kvesztor nr, aki a sajtóankétot vezette, pedig a leghatáro­zottabban kijelentette, hogy a kolozsvári rend Ober ding József György „Az erdélyi agrárreform cimü könyvét a pénz előzetes beküldése mellett 120 — leiért, utánvéttel 140'— leiért küldi a „Keleti Újság“ könyvosztálya, dr. u őrség semmit sem tud a rendőrség és a vas­gárdisták harcáról, a vasgárdistáknak Kolozsváron helyisége sincs, sőt tudo­mása szerint még vasgárdisták sin­csenek. Végre is megállapítást nyert, hogy aa álármhir egy reggeli újságban jelent meg elő­ször. Véletlenül éppen annak a reggeli lapnak a munkatársa nem volt jelen, aki a cikket irta, Hosszas telefonálás után autó indult a rémhír-* terjesztő újságíró után, aki végre is megérke­zett a rendőrkveszturára és pihegve szólt: — Uraim, én nem vagyok hibás. A cikket ugyan én írtam, de nem a saját fejemből, a vasgárdistákat nem az ujjamból szoptam, ha­nem... — Nos, honnan vette a hirt? — kérdezték az ankét tagjai és a rendőrkvesztor az ujság­irót. — A Curentul hasábjairól fordítottam le a szenzációs hirt a kolozsvári olvasók számára. Egy fővárosi lap talán tudja, hogy mit ir... Az ankéten résztvevők nem akartak hitelt adni az újságírónak, mert még mindig azt hit­ték, hogy valami újságírói turpisság történt, Ekkor azonban a hírlapíró a zsebébe nyalt, ki­vette a Curentul-t és nagy diadallal Clonţa, helyettes kvesztor asztalára tette. A cikket azonnal lefordították és kiderült, hogy a Curentul-ban megjelent cikk szóról- szóra való lefordításával ültették fel a lapok a jámbor kolozsvári közönséget s ugyanakkor kínos zavarba hozták a rendörbveszturát, ahol már csaknem hinni kezdték, hogy a rendőrség valóban véres harcot folytatott le a kolozsvári vasgárdistákkal. Kiderült tehát, hogy kitűnő laptársunk, a Curentul jobban tudja, hogy mi történik Ko­lozsváron, mint mi, illetve egyáltalában nem tud semmit, de a bukaresti mintára feltételez­te, hogy Kolozsváron is vasgárdisták vannak. A Curentul ezúttal is tévedett, ami annál sú­lyosabban esik a latba, mivel január hónapot írunk, az események egymás hátán zajlanak, nincs hirlapirói holtszezon és rossz időben tá­lalta fel a — nyári kacsát. A kövér hírlapi kacsát ezúttal lelőttük és mély tisztelettel küldjük a Curentul szerkesztő­ségének, hogy akassza fel a szerkesztőség fa­lára. Egyúttal arra kérjük, hogy a jövőben ne alarmirozzon bennünket, mert mi csendesen és nyugodtan tudunk — vasgárdisták nélkül ii élni.

Next

/
Thumbnails
Contents