Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)
1931-01-11 / 7. szám
XIV. EVF. ?. SZÁM. A Reichsbanner minden erejét mozgósítja a német szélsőséges irányzatok eilen Február 22-éíg „menetkészen“ kell államok a köztársasági védelmi szervezeteknek —- Hüíiler sajtója állandóan azt követeli, kegy Német* ország lépjen ki a Népszövetségből (Berlin, január 9.) Németországban igen nagy feltűnést keltett Kaas ' prelátusnak, a centrumpárt vezérének a beszéde, amelyben az egyébként nacionalista érzésű vezetőpolitikus a Hitler-párt külpolitikai irányzatának üzent hadat. Kétségtelenül megállapítható, hogy az uj választások óta Németországban a jobboldal felől orientálódik az egész politika, de a jobboldali politikának nyilvánvalóan túlzása például az az indítvány, amelyet Reventlov Graefe és Ludendorf terjesztettek be és követelték Németországnak a Népszövetségből való azonnal kilépését. Ez az indítvány, amelyet ugyan leszavaztak, még ma is foglalkoztatja a politikai köröket, de nacionalista politikusok nagy része is azt hiszi, hogy amennyiben Mussolini, aki szintén nacionalista, bennmaradt a Népszövetségben, úgy a német kormánynak is joga van bennmaradni, sőt kötelessége, akkor, amikor a kisebbségi kérdések és a Saar-vidék jogainak megvédéséről van szó. A Hitler-párt külpolitikai irányzatával szemben a Reichsbanner harcriadót fújt meg a különböző szélsőséges árnyalatok megfékezésére. A kiáltvány kibocsátására az a körülmény szolgáltatott okot, hogy Szilveszter éjszakáján a Reichsbanner egyik tagját meggyilkolták és ilyen politikai gyilkosságoknak a köztársasági pártiak egyszersmindenkorra véget akarnak vetni. A Reichsbanner uj szervezkedési akcióba kezdett és harci riadójában a következőket Írja: február 22-én, a mi szövetségünk alapításának napján egész Németországban menetkészen kell állaniok az összes védelmi szervezeteknek. A Reichsbanner szerint a kommunisták külföldről kapják a pénzt, Moszkvából, az Acélsisak Szövetség pedig Mussolini tői. A szélsőségesek belső frontja megerősödött, éppen ezért a fegyveres megmozdulással szemben hasonlóképpen fel fegyverkezésre van szükség. 27 pecséttel szavaznak ma az agrárkamarai választék Tudnivalók a kolozsvári szavazásról — A vonatok és autóbuszok ingyen szállítják a szavazókat Magyarok a közös listán (Kolozsvár, január 9.) Szombaton zajlanak le Kolozsváron is az öt év tartamára érvényes mezőgazdasági kamarai választások. A szavazó helyiség a törvényszék'épületében lesz. A szavazó cédulák a törvényszék elnökénél vehetők át a szavazás napjáu is, a községi elöljáróságok által díjtalanul kiállított személyazonossági igazolványok felmutatása ellenében. A szavazás reggel 8 órakor kezdődik. Szavazati joga van községenként 2—2 meghízottnak, akiket november 2-án megválasztottak a kamarai választók abból a célból, hogy nevükben szavazzanak a kamarai tajjválasztások alkalmával. A szavazók vasúton cs autóbuszon ingyen utazhatnak a részükre kikézbesitett utazási igazolványok, vagy a választói igazolványok alapján. A törvényszék elnöke kinyomatta a jelöltek listáit, amely listán szereplő nevekre és nem listákra történik a szavazás. A lista egy iv papirra van nyomva. Az iv első oldalán kezdődik az a lista, amelyen az okleveles gazdák, kisgazdák, a mezőgazdasági kamara vezetésére hivatottak nevei szerepeinek. Efelé a lista felé oda van nyomtatva „Candidatura No. 2.“ A felirat alatt áll a kör jel = O. Ezután következik az , alábbi 27 név, amelynek mindenikére iá kell ütni a bélyegzőt: 1.) dr. Simion Tâmaşiu, 2;) Mihail Şerban, 3.) dr. Ionel Tilea, 4.) dr. Simeon Nemeş, 5.) dr. Liviu Dán, 6.) Szász Francisc (Ferenc), 7.) Emil Negruţiu, 8.) Iiopârtean Vasile, 9.) dr. loan Drágán, 10.) Elekes Marius, 11.) Török Valentin (Bálint), 12.) Aurel Mureşan, 13.) Va- leriu Popa, 14.) Gaviil Hintea, 15.) Nicolae Ra- covitan, 16.) Leoca Simeon, 17.) Szilágyi Francisc (Ferenc), 18.) Pop Silviu, 19.) Emil Petrán, 20.) loan Gáli, 21.) Feehete Nicolae, 22.) Varga Andrei (András), 23.)^Steîan Târziu, 24.) Că- puşan Gavrilă, 25.) Balázs Stefan (István), 26.) Tămăşan Bazil, 27.) Giuca Vasile lui Gerasim. Mind a 27 névre rá kell ütni tehát a „Votat“ feliratú bélyegzőt, amit a választók kezébe adnak. E között a 27 név között vannak a Magyar Párt, illetve az Erdélyi Gazdasági Egylet kolozsmegyei osztályának a jelöltjei és akiknek a nevei a névsorban vastagabb betűvel szedettek. Minden magyar választónak tehát csakis a körrel O jelzett névsor alatt szereplő 27 névre szabad szavazni! tsţsmmx MAJDNEM ţ olvashatja ön a magyar, német, francia, angol irók világhírű munkált |DÁTjfn77ílíÍ RE MÉR MA A II;eredetiben, vágy kitűnő íordhásókbátv ha a „Keleti Újság“ előfizetője: innlMJttUll OL hICu fi AA min cserekőfeífeí rendelkező ®líF w'ílP DantekőIcsdnkőagTiárba ahol mint ezen lap előfizetője csupán havi 40 leit kell fizetnie, mely összegért korlátlan cserélést joggal olvashatja a világirodalom leghíresebb müveit és újdonságait. — Aki nem előfizetője ennek a lapnak, az 60 leiért olvashat a fenü feltételekkel. Vidékre naponta postacsomag szétküldés cserekönyvekkel (kilógrammonként 4 leiért). Ismertető ingyen. Komplett katalógus az összes könyvekről (5 nyelven) 25 lei. „DANTE“ kölcsön könyvtár Kolozsvár, Str.Jorga (v. Jókai ucca) 5 sz. TOftl PROBLÉTnAK Az erdélyi rádióállomásról Ma még csak csodálkozunk, lelkesedünk vagy bo»r- színkódunk. Az Igazi, az átformáló hatása a rádiónak azonban majd évek múltán mutatkozik meg. Amikor 110 évvel ezelőtt az első mozdony megkezdte a rendes munkát az angol szénbányákban, nem láttak benne azok sem mást, kik technikai jelentőségét megértették, mint a lónál alkalmasabb és olcsóbb eszközt a szénnel megrakott „kutyák“ hurcolására. Ma minden müveit ember minden részletében Ismeri azt a nagy szerepet, melyet a vasút a kontinensek újkori gazdasági és szellemi életének kialakításában betöltött. A rádió olyasvalami a gondolatnak, a művészetnek, legfőképpen azonban a zenének a világában, mint a vasút volt száz évvel ezelőtt a gazdasági életben, az emberek közlekedésének bizonylataiban. A kapcsolatoknak, a közeledésnek, a megismerésnek csodálatos, hatalmas eszköze. Hogy ez a hatás, mely elmaradhatatlan, milyen áfákon halad, állomásokat hol fog tartani, nehéz megmondani. Tudományos következtetésekben e téren éppen hogy nincs hiány, mint romantikus találgatásokban. A ml szemünkkel nézve páratlan és pótolhatatlan jelentősége van már ma Is. Amit békeszerződések és korszellem nem tudtak, de nem is nagyon akartak nyélbe ütni, annak széles alapjait a rádió megteremtette. Az elektromos hullámok birodalmában nj, szabad határok vannak kialakulóban: a kultnrközösségek határai, melyeket nem a hatalom szab meg, hanem mindenki szabadon húz meg maga körül abban a meghitt pillanatban, amikor a családi körben, a pihenésre szánt percekben a titokzatos ládlkó mellé ül és reá teszi a kezét a hullámokon parancsnokoló csavarra. Felvetette egyszer valaki a kérdést, ml lett volna, ha a gyorsvonatot táviró és távbeszélő nélkül fedezte volna tel az emberi szellem? Mi lett volna pusztán bűnügyi szempontból is, ka a száguldó vonaton menekülő bűnös egyszerűen utolérhetetlenné válik az Igazságszolgáltató hatalom számára? KI tudná számba venni azokat a bonyodalmakat, melyek ebből az eltolódásból származtak volna akár a hadviselés, akár a gazdasági élet, akár az általános fogalom terén. Mi azonban ma azt Is kérdezhetjük, ml lett volna * ml szellemi szabadságainkból; ha a kisebbségeket a rádió nélkül találták volna ki? Erre a ' érdesre már köny- nyebb a válasz. A huszas évek bőrt .emlékei, a magyar szellemi termékek tilalma Ízelítőt adtak ebből. A könyvek, az újságok forgalmának legfőbb úttörője a rádió volt. F,mlékezzünk csak arra a félelemre, mellyel ennek a találmánynak elterjedését, hirtelen nagy győzelmét az uj hatulmak rezidenciáiban fogadták. És arra a fordulatra, mely a rádió engedélyek kezelésében a azzal egyidejűleg a szellemi élet nemzetközi forgalmának sorompóinál bekövetkezett. Nyilvánvaló, hogy Itt nem csupán a kormányokkal változó magatartásról volt sző, hanem sokkal többről: kénytelen-kelletlen meghajlásról azelőtt a helyzet előtt, melyet a technika nemzetköziségének győzelmes előtörése teremtett. Ennek a helyzetnek minden konzekvenciáját azonban ma sem vonta még le a román kormányzati szellem. Azt bizonyára eléggé sajnálják, hogy a rádió-vétói korlátozása nem Igen áll semmiféle hatalomnak módjában. A leadásnál azonban már ki lehet zárni a kisebbségi kultúrákat s ez, amint tudjuk, meg 1# történik Romániában. Holott másutt már jobb belátásra jöttek, nagyobb és érzékenyebb hatalmak Is. Féldául a francia. A strnss- burgi leadó közlési nyelve tudvalévőén párhuzamosan n francia és a német. A finn rádióállomás pedig utat enged a végtelen elektromos hullámok világába az egykoron uralkodó réteg, a svéd kisebbség nyelve és kultúrája számára is. Ha Elszász-Lotharinglának megvan már évek óta a maga kétnyelvű rádióállomása, miért ne lehetne Erdélynek is a magáé? Hire jár mostanában annak, hogy a második romániai leadót Nagyváradra tervezik. Nem kutatjuk most, hogy ennek a tervnek, ha Igaz. mik lehetnek az indító rugói. Felhívjuk azonban az Illetékes román körök figyelmét arra, hogy Iptdély szellemi életének Kolozsvár a központja s Románia aligha látja kárát annak, ha erről a rádió utján is tudomást szerez a világ. S. I. * Értesítés. A cluji törvényszék jóváhagyólag tudomásul vette a Kalotaszegi Takarékpénztár Részvénytársaság volt huedini cégnek, a „Vlädeasa“ Hitelintézet és Takarékpénztár Részvénytársaság huedini cégbe való beolvadását és ezért a beolvasztó társaság felhívja a beolvasztott társaság összes hitelezőit, hogy követeléseiket a kereskedelmi törvény 202. és 204. §§-iban foglalt határidő és jogkövetkezmények terhe mellett a „Vlädeasa“ Hitelintézet és Takarékpénztár Rt. Huedin igazgatóságának jelentsék be. Huedin, 1930 december 19. Igazgatóság.
