Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)
1931-01-10 / 6. szám
4 XIV. SVF. 6. SZÁM. mm PROBLÉmÁK Az árleszállások huliámtörője Amint előrelátható volt, a kormány olcsóságl hul- lém-Jdsérlcte Icgelsösorban az ipari érdekeltségek magatartásán fog megtörni. A nagyipar képviselői kijelentették, hogy a mai bérviszonyok, valamint a kormány adópolitikája mellett képtelenek jelentősebb árleszállítást eszközölni és igy nem fogadhatják el MnnoUescu árleszállítás! programra ját. A nagyiparnak is bizonyos mértékig igaza van, mert hiszen a munkabérek nam nagyon esnek, de, hogy is essenek, amikor a munka-alkalmazottak költségvetésében oly Jelentőséges tételek, mint például házbér, megingathatatlan konoksággal tartják magukat minden olcsósági megmozdulással szemben. Kezdhetnek azzal, hogy a romániai városokban, de különösen Kolozsváron oly hajmeresztőén magas a házbér, mint jóformán Európa egyetlen városában sem. A házbér igen sok kis-tisztvi- selói családban nem a jövedelemnek harminc százalékát teszi ki, — bár már ez a harminc százalék is túlságos nagy tétel a polgárság költségvetésében, — de negyven, sőt ötven százalékát. Nem nagyon esnek a tüzifaárak sem, már pedig tessék kiszámítani, mit jelent egy szerény háztartásban, ahol kisgyermekek vannak, a fűtés kiadási tétele. Bizonyos élelmiszer és néhány ipari cikk áresésén kívül aüg van észrevehető enyhülés a piacon és ha még el is spórolnak a tisztviselők egy párszáz lejt a napi kiadásokból, jöjjön csak egy betegség, mindent leadhatnak, mert a horribilis patika-árak bizony egyet- len-egy lejjel sem estek le az olcsósági hullám évadján. Nagyjából a születés éppen annyiba kerül, mint az elhalálozás; sem a bábának nem kell kevesebbet fizetni, sem a temetkezési intézetnek. És most számítsuk hozzá a magas adót, az állami illetményeket, a monopolcikkek változatlan árait, az állam a maga részéről semmit sem segít, hogy olcsóbb -világ ltöszöntsön Romániára. Nem lehetetlen, hogy bizonyos drasztikus eszközökkel, általános világgazdasági behatások eredményeképpen némiképpen enyhülni fog a romániai drágaság, de Románia pénzügyének szanálásánál ez az akció csak másodlagosan játszhat szerepet, a lényeges és döntő jelentőségű; a külföldi kölesön, vagy az állami monopolnak sürgős bérbeadása. Miért van kölcsönre szükség? Csak a mezőgazdasági adósságok negyvenmiUiárd lej súllyal nehezednek a parasztbirtokra. Ha 15 százalékos kamatot, veszünk, úgy évente hatalmas summát tesz ki csak a növekvő kamat. A parasztság megsegítésére szükséges elsősorban ez a külföldi kölcsön, hiszen a parasztság szenved az összes termelőrétegek között a legjobban. Manoilescu szerint a gabonánemüek drágasági Indexe harminckétszerese a békebeli paritásnak, ugyanakkor az ipari cikkek drágasági indexe a békeszinvonal ötvenkétszeresét is meghaladja. És ha számításba vesszük, hogy mi minden kifizetni, rendbehozni valója van Romániának, úgy senki előtt Bem vitás, hogy külföldi kölcsön sürgős folyósítása nélkül minden olesósági láz ellenére is megtorpan az ország gazdasági élete. Gondoskodni keli az ország újabb jövedelmi forrásairól és e tekintetben helyesen gondolkozik az a vezető román bankár, aki a telefonkoncessziónál is jelentékeny szerepet játszott, hogy abban az esetben, ha Romániának nem nyilik alkalma sima kölcsönök felvételére, — már pedig nem nagyon nyílik alkalma, ezt a bőrünkön tapasztaljuk, — úgy rá kell térnie a koncessziónálások útjára és nem kell visszariadnia attól, hogy az állam bizonyos időre husz-harminc, esetleg ötven évre bérbeadja azokat a javakat, amelyek a külföldi tőkecsoportok, a Morganok, Royal Dutch-ok, Lazardok, Schröderek számára vonzerővel bírnak. Egy kilógramm cukor belföldön negyven lej, külföldön 8 lej, egy kilogramm benzin belföldön 10.80 lej, külföldön 2.90 lej, de talán éppen ezért érdemes az államnak e monopóliumokat bérbe adni, mert egyrészt állami jövedelmeit amúgy Is szaporítja, másrészt pedig lehetővé teszi, hogy e termelvényok árai a külföldi árakhoz nlvellálódjanak. Említett bankár szerint, ha Románia bérbe adja a vasutalt, petrólefimát, bányáit, sóját, cukrát, spirituszát, úgy legalább Is évente 45 milliárd papirlej jövedelemre számíthat, szóval költségvetését fedezni tudja a belföld súlyos és már elviselhetetlen megadóztatása nélkül. Természetesen nem örvendetes és nem lelkesítő egy ország számára magát a külföldi tőkecsoportok érdekeinek kiszolgáltatni, de a szükség, az ország jóléte áldozatokat is követel. Az „áldozati adót“ nem csupán az egyes polgárnak, a ntncsetlen kis-tisztviselőnek keli meghoznia, hanem az országnak, mint államjogl fogalomnak, különösen akkor, amikor ez az áldozat végső elemzésben áldást és hasznot jelent az élniakaró romániai gazdaság számára. Vérszegény ? Használjon Or. Föides-föle vasiápllkört. IRiHBfíiiniiinniifMismiiiyitamiiimnrnnmiüműtiuimininniimiiiütjrainimKimrainiiiaiiBm Halló! Ä Halló! No fp|ojfcp pl rádió-bérletét Január hó folyamán megújítani, mert el- iív» loiipj wo 0,1 lenkező esetben a postahivatal bevonja rádióengedélyét. A TUNGSRAM R. T. megtéríti Önnek az előfizetési dijat, ha On viszonteladóinak bármelyikénél felmuítatja az 1931. évi előfizetésről szóló nyugtát és készülékéhez egy uj TUNGSRAM-BÁRIUM cső-szériát vásárol. 850 lei összeget kitevő vásárlásnál 300 leies előfizetési dij, 1700 lei összeget kitevő vásárlásnál pedig 600 leies egész évi előfizetési dij téríttetik meg. Csak Január hé 31-ig érvényes! Használja ki tehát a Tungsram Müvek áldozatkészségét, melyek hasznos újévi ajándékkal lepik mega vevő-közönséget. Siessen rádiókereskedőjéhez, ki a világhírű Tungsram-gyártmányokat vezeti és szolgáltasson ki magának idejekorán egy széria Bárium-csövet, hogy fenti rendkívüli kedvezményben részesülhessen. Hogy élvezete teljes legyen, TungsranHBárlura csövet vegyen A Berenguer-kormány helyzete megingott a folytonos forradalmi megmozdulások miatt (London, január 8.) A Daily Express madridi jelentése szerint az újabb spanyolországi ösz- szeesküvés résztvevőit bebörtönözték s neveiket a hatóságok a további nyomozás érdekében titokban tartják. A lap nem tartja kizártnak annak lehetőségét, hogy az egymásután következett forradalmi megmozdulások aláásták a kormány helyzetét és a Berenguer kormánynak rövidesen távoznia kell. Párizsi jelentés szerint a fogságban ülő köz- társasági vezérek mellett uccai tüntetések zajlottak le. Egy nagy tömeg, javarészt munkás, a fogház elé vonult, szidalmazta a királyt, majd a belügyminisztérium előtt tüntetett. Spanyolország többi részében is folytonos zavargások vannak. Szamosfalván Magyarországra küldte a népszámlálóbiztos a magyarokat (Kolozsvár, január 8.) A népszámlálás alkalmával történt visszaélések sorozatában nem áll utolsó helyen a szamosfalvi eset. Szamosfalva lakosságának összeírásával Prodán tanító volt megbízva, aki nem teljesitette a törvény által előirt feltételeket, mely szerint a népszámlálási biztosnak végig kell járnia az összes házakat s kitöltés végett minden házban ott kell hagyni a népszámlálási lapokat, melyeket azután össze kell gyűjtenie. A túlságosan kényelemszerető tanítónak igen nagy fáradságába került volna végigjárni a falat, ezért elrendelte, hogy mindenki jelentkezzék a lakásán s ott töltse ki felügyelete mellett az ivet. Jelentkezett többek között Gebe Mihály szamosfalvi magyar iparos is Prodan tanítónál. A tanító ne mengedte, hogy Gebe Mihály töltse ki az ivet, hanem ő maga kezdett neki a rovatok kitöltésének. Fekete ceruzával irta be az egyes adatokat, habár a törvény tintát, ragy legalább is tintaceruzát követel. A magyar iparos és felesége adatainak felsorolásánál még nem volt semmi baj, azonban mikor kis leánykájukhoz értek, a tanitó ingerülten ordított rá: — Ha már mindnyájan magyarok, miért nem mennek Magyarországra? Magyar világban arra fordították a legnagyobb gondot, hogy elmagyarositsák a románokat s most maguk azért még mindig magyaroknak merik vallani magukat. Gebe Mihály erre azt a megjegyzést kockáztatta meg, hogy ez nem egészen igy van, mivel az ő leánya sem tanulhat magyarul az iskolában s beszélnie sem szabad anyanyelvén ezen a helyen. Prodan tanitó erre rendkívül mérges lett s habár mostanáig magyarul folyt a szó, egyszerre románul kezdett el kiabálni, hogy itt nem szabad magyarul beszélni. Ezzel kikergette a magyar iparost a helyiségből, anélkül, hogy aláíratta volna vele a népszámlálási ivet. 1 x Valutapiac 1931 . január 8 « . ' Kolozsvár Zürich Berlin Bukarest Budapest Bécs PrágaLondon nyitás zárlat utó Zürich __ 8145 3269 1108875 13775 65420 2505 3276 Newyork 51605 51595 51605 4202 16820 57210 71070 3375 48554 16860 London 250525 2504V8 250550 20402 81650 27750 345112 16387 — 81875 Páris 202550 202550 2026 16490 65750 224550 2790 13247 12368 665 Milánó 2701 2701 — 2200 88250 299450 3720 176695 9273 886 Prága 152950 1529 — 12454 5 169350 210612 16381 501 Budapest 902250 902250 —• 7342 2947 — 12417 590 2776 2955 Belgrád 91260 91270 •á— 299 1012 125725 59695 — 301 Bukarest 30625 30625 —■ 2493 — 33950 42175 20045 818 — Bécs 7260 7257 _ 5910 2372 804875 — 47475 3451 2380 Berlin 12282 12280 1227750 — 4012 133175 16922 80325 20393 4022 Száz lej árfolyama: Zürichben 306V; Londonban 818 Budapesten 33972
