Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1931-01-09 / 5. szám

XIV. ÉVF. 5. SZÁM. 7 nwi PROBLÉmáK Egy folyóirat halálára Folyóiratok születnek és megszűnnek, mostanában talán sűrűbben és gyakrabban, mint bármikor régen. A tünet nyilván általános. A világon ma mindenütt egyfor­mán jelenvaló okokat sem kell nagyon keresni. Mégis, amikor azt olvassuk, hogy a Revue de Génévé is megszüntette megjelenését a letelt esztendővel, az ál­talános és jól ismert okok mögött önkéntelenül is mé­lyebb magyarázatot keresünk. Ez a folyóirat tíz esztendőn keresztül havonta pon­tosan megjelent abban a városban, hol ugyanennyi idő óta a Nemzetek Szövetsége rezidenciáját tartja. Eár nyilvánvalóan ugyanabból a gondolatból fakadt, mely a nemzetközi élet nagy intézményéinek életet adott, — a Nemzetek Palotájával semmi kapcsolata nem volt. Sőt ellenkezőleg, amit ott az államkormányok elhatározása hatalmi szóval próbált megteremteni, — ez a független orgánum a népek szellemének szabad eszmecseréjével akarta felépíteni — jobban és eredményesebben. Ebben a törekvésében ri&m egy jelentős sikerrel di­csekedhetett. A különböző időszerű nagy világkérdések megbeszélésére a népek legkülönbözőbb szellemei adtak nem egyszer találkozót hasábjain. Éppen ez a találkozó volt ennek az érdekes vállalkozásnak célja és legfőbb kedvtelése. Hogy ezeket a nemzetközi szellemi találko­zásokat tiz esztendőn keresztül havonta pontosan meg tudta rendezni, — nevezetes siker és érdekes jelenség Nem kevésbbé nevezetes és érdekes azonban az a hul­lámvonal Is, amelyet ennek a folyóiratnak iránya életé­nek rövid (vagy nagyon is hosszzu?) tiz esztendeje alatt mutat. Úgy mondják, akik már akkor figyelemmel kí­sérhették, hogy első" évfolyamait a nemzetközi lobogó alatt is heves egyoldalúság jellemezte. Később azután — a félidőben körülbelül — ez a szellem lassan helyet adott a becsületes tárgyilagosság törekvésetek. Ettől az idő­ponttól kezdve olykor a kisebbségi kérdés is helyet ka­pott benne, sőt kisebbségiekhez is ment olykor felhívás: világosítsák meg a problémát a maguk szemszögéből is. Ez a tárgyilagosság azonban nem volt, nem tudott tü­zes ígazságkeresés lenni, hanem csak a tűznek lassan szálló, szürke pernyéje: események regisztrálása irodal­mibb formában, mint azt a napilapok tenni szokták. A lap Idádéi, leik szellemi gyermekük tíz esztendős jubileumát, halálának bejelentésével üníieplik meg, eh­hez a bejelentéshez néhány megjegyzést Is fűznek: „A lap elterjedése körül baj nem volt, — mondjál: többek között. — Előfizetőink száma nemcsak kielégít­hette Igényeinket, habem az más, rendesebb körülmé­nyek között biztosította is volna szemlénk zavartalan megjelenését. Amire még, csak néhány évig még szüksé­günk lett volna, az érdektelen érdeklődők támogatása volt, amely nélkül soha sem boldogult még folyóirat, he eszményi célokat tűzött ki maga elé. Ezek a támoga­tók, ezek a lelkes, áldozatkész, önzetlen emberek azon­ban, úgy látszik, kifogyóban vannak....“ Ez a melankolikus kijelentés, melyet ez a tisztelet­reméltó vállalkozás tízéves próbálkozás után pontosan és szabályszerűen az év végén lezárja könyveit, szomo­rú érzéseket ébreszthet mindenkiben, kik bárhol a vilá­gon ideális célokért, ideális eszközökkel szeretnének küzdeni. Rokonszellemeket valóban mindenütt találnak a rajongók és lelkesültek: a tanultak ős müveitek egyre sűrűbb soraiból minden emberséges, tisztáit gondolat megtalálja a maga visszhangját. Annál a disszonanciánál azonban, amelyben a bnza és a csizma árai mindenütt a világon ma állanak, nem kisebb baj az a másik, amely a gondolat szellemi és anyagi megjelenésének feltételei között mutatkozik. Ezt a másik dissoznanciát, mely ré­gebbi, mint az első, — eddig sokszor kiegyenlítette gaz­dag emberek áldozatkészsége és lelkesedése. A művészi alkotások finom és nemes pártolása volt ez akkor is, ha a politikai vagy gazdasági gondolatok útját egyengette az embergöröngyök felé. Hogy ez az előkelő sport meg­szűnt, ml is érezzük és tapasztalhatjuk. De ha itt miná- lunk a nyugati műveltség világának foszladozó szélein ennek csak a közvetlen okát látjuk, — a teljes gazdasá­gi pusztulást, a bankok végzetes elsorvadását, — más boldogabb, teltebb társadalmakban megmutatkozik is mélyebb, a veszélyesebb ok: a hitelét vesztett gondolat * s az anyag előtörése. Az anyag pedig anyag marad ak­kor is, ha a legtökéletesebb gépi formákban jelentke­zik. s. i. uiiinnruuifinn Egy 44 év óta létező nagy iparvállalat Timişoaran, 1,500.000 lei készpénzzel társat karas. Bővebbet megtudhatni „Rbt 1023“ jel­ige alatt Rudolf Mosse S. A. hirdetési iroda utján, Timişoara, I. Str. Mercy 2. pl uimuiíumjuifiím/uia Ne dobja el szerencséjét, vegye meg sorsjegyét. Vidéki rendeléseket 117 •— lei előzetes beküldése ellenében a Sorsjegyiroda, Cluj-Kolozsvár, Strada Memorandului No. 16. azonnal eszközli. — Ezenkívül még 6 húzás lesz. Minden húzásról kü­lön nyereményjegyzé,- lesz kibocsájtva A kolozsvári Mentő sorsjegyek Ii. osztály hozása. Már Hollandiában is véres zavargás' bBM törtek ki a munkanélküliek (Amsterdam, január 7.) A munkanélküliek tegnap tüntetést rendeztek, melynek során ösz- szeiitköztek több Ízben is a karhatalommal. Két rendőrtisztet a tömeg földre tepert és sú­lyosan bántalmazott, úgy, hogy eszméletüket vesztve hevertek az úttesten. Egy másik rend­őrtisztet revolverlövéssel sebeztek meg. A rend­őri karhatalom a nagyrészt fiatalemberekből összeverődött tüntetőket kardattakkal verte szét. A város utcáin ma is megerősített rendőr­őrjáratok cirkálnak s a középületeket, a főpos­tát és a tőzsdét állandó erős rendőri készültség őrzi. A gazdák választóira fontos kötelesség hárult Szombatost less a kamara! választás, pénteken estig adják ki az igazolványokat — A közös lisia minden jelöltjére nagy szükség van (Kolozsvár, január 7.) Az egészen csendben megindult kolozsmegyei agrárkamarai válasz­tási mozgalom mind nagyobb érdeklődést éb­reszt fel most az utolsó napokban s az érdekel­tek köreiben fokozódik az izgalom. Az a tény, hogy a liberális pártot Martinovici volt elnök, a maga választási eszközeivel, ismert módsze­reivel akcióba állította, megmozdította és mun­kára kényszeritette a kolozsmegyei gazdák kö­reit. Azt hitték kezdetben, hogy nem is mernek a rendteremtésre összeállított közös listával szemben a régi rezsim érdekeltjei ellenjelölés­sel kísérletezői, ez a kísérlet azonban megindult, még pedig olyan korteskedéssel, választási ígéretekkel, behálózó háza­lással, amitől félteni lehet újból azt a mezőgazdasági kamarát, amelynek a félmilliós leleplezett hiányát ugyan visszafizették a liberálisok, de amelynek a nya­kában maradt a hétmilliós adósság. Ezt az üsz- szeget úgy elgazdálkodták, hogy abból a valódi, általános mezőgazdasági érdekek nem láttak semmi jót. Államsegélyeket használtak fel költ­séges admiúisztráeióval s általában olyan gaz­dálkodás folyt, hogy annak a kamatait is na­gyon nehéz lesz most rendezni. A kamarát ki kell emelni abból a helyzetből, amelyben újabb teherként nehezedik a. gazdaközönségre, amely teberkönnyitő munkálkodást kell, hogy elvár­jon a kamarától. Éppen ezért nem lényegtelen követelése a kolozsmegyei gazdáknak, hogy minden kamarai választó teljesítse kötelessé­gét. Különösen fontos ez a magyar gazdák szempontjából, mert a közös lista ha nem ér el teljes győzelmet, akkor a listáról magyar jelölt is elesik s a kevés számú magyar képviselet a legkisebb veszteséggel is súlyosan gyöngül. Minden választónak arra kell gondolnia, hogy egyetlen magyar jelölt se bukhasson el, mert a közös lista legkisebb vesztesége is nagy magyar veszteséget jelentene. A magyar gazdaközönség nevében a Ma­gyar Párt és az Erdélyi Gazdasági Egylet a gazdaérdekeknek a megfontolásával kötötték meg a megegyezést a közös listára. A nemzeti parasztpárttal jött létre a választási egyez­mény s ennek értelmében a következő listát ál­lították össze, illetve adták be: 1. Dr. Simon Tamasiu. 2. Dr. Mihail Serbaíl. 3. Jonel Tilea. 4. Simon Nemes. 5. Dr. I/iviu Dán. 6. Szász Ferenc (Franeisc.) 7. Emil Negru tiu. 8. Hoportean Vasile. 9. Dr. Joan Dragau. 10. Elekes Marius. 11. Török Bálint (Valentin.) 12. Aurel Muresan. 13. Valeria Popa. 14. Gavril Hintea. 15. Nieolae Racovitanu. 16. Leoca Si- miön. 17. Szilágyi Ferené (Franeisc.) 18. Pop Silviu. 19. Emil Petrán. 20. Joan Gall. 21. Fe­kete Nieolae. 22. Varga András (Andrei.) 23. Stefan Târziu. 24. Capusan Gavril a. 25. Balázs István (Stefan.) 26. Tămaşu Bazil. 27. Ciuca Vasile 1. G. " Az aláhúzott nevek a Magyar Párt és Gaz­dasági Egylet jelöltjei. A választás napja: szombat. A szavazás csak egy helyen lesz: Kolozsváron, a törvény­szék épületében. A választásra a vasúton ingyen utazhatnak a szavazók, az ingyen utazásra jo­gosító igazolványokat a főszolgabirák és a jegyzők utján kiküldötték a falvakba. A vá­lasztói igazolványokat pénteken estig lehet át­venni a törvényszéki elnöknél, ami kedvezőtlen terminus, mert igy kétszer kell az utatvidéki választóknak megtenniök. Kolozsvárról"távirati felterjesztés ment a minisztériumba, hogy en­gedélyezzék az igazolványok szombati kiadását is. Erre a felterjesztésre azonban nem jött még válasz. A kolozsmegyei gazdáknak az érettségére apellálunk, amikor a választókat felhívjuk kö­telességük teljesítésére. A közös lista érdekében semmi fáradságot nem szabad lsimélni, mert általános és fontos gazdaérdek, hogy kalandor­uralmat ne engedjenek a kamara élére feltola­kodni. Kolozsvár városházának botrányai mu­tatják, hogy ha csak néhány embert engednek be az ellenség táborából, azok is meg tudják akadályozni a békés, nyugodt munjvát. Bmmmmü nyomdai munkára van szükség©, \ okvetlenül kér jen ajánlatot a lapkiadó fifomdai Vállalat- fél, ᣩ!o£S¥ár, Egyetem' u. 3.

Next

/
Thumbnails
Contents