Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)
1931-01-01 / 1. szám
xiv. trr. l. szám. ■KrieKS&BSaGSSOkSV, - «*tt£SMi PLUTO! Rendben vannak az ui, kilencedik nagy-bolygó anyakönyvi adatai Az 1930* év legnagyobb csillagászati felfedezése — Ha a* emberiség nem élne gazdaságilag ilyen nyomorult világban, bizonyára nagyobb jelentőséget tulajdonítana a tudományos kutatások sikereinek. így csaknem senki, vagy talán alig nébányan vesznek tudomást arról, hogy a számitó és megfigyelő csillagászat az 1930. évben ragyogó diadalünnepet ült. Megtalálták a neptunontuli bolygót — talán az elsőt, talán az utolsót! Éhez hasonló diadal volt a Neptunusz bolygó felfedezése. Minthogy ennek minden fázisa hasonlatos a Pluto felfedezésének körülményeihez, érdekes lesz erre az eseményre visszapillantanunk. A Neptunusz felfedezése számítások segítségével. nyes siker koronázta a vezér halála után 14 évvel. / Megkerül az uj bolygó! 1920 március 12-én amerikai napilapokban szenzációs híradás jelent meg. Slipher, az Arizonában levő Lowell csillagvizsgáló csillagásza Neptunon tuli bolygót fedezett fel. A bolygót csaknem azon a helyen találta meg, ahol annak. 1916-ban elhunyt elődje, Lowell számitásai alap ján állania kellett. Az uj bolygó felfedezésének hírét a csilla gászok azzal a tartózkodással fogadták, ami minden tekintetben méltó egy ilyen óriási je lentőségü és még kellőképen nem ellenőrizhető lefedezéshez. A különös az volt a felfedezés közhírré tételében, hogy az első jelentést nem a koppenhágai, nemzetközi csillagászati hir-köz- pont bocsátotta világgá. Már maga ez a tény is rovására ment a hir hitelességének. A megfigyeléseket, az ég megjelölt helyének fényképezésével a nem hivatalos híradás megjelenésekor megkezdette ugyan néhány csillag- vizsgáló intézet, de komoly megfigyeléseket csak a koppenhágai központ híradása óta, —* ami időközben szintén megtörtént — végeztek. Európában a bolygó első megfigyelését Wolf, a heidelbergi csillagvizsgáló hires igazgatója végezte 1930 március 19-én. Az égitestek pályaelemeinek meghatározásához a pálya egy nagyobb szakaszára van szükség. A felfedezett égitestet eleinte üstökösnek tartották, majd később „Slippher-féle objektumnak“ nevezték el, mert hiányoztak a pálya meghatározásához szükséges adatok. Különösen gyanús volt azért bolygó volta, mert pályája a többi bolygó pályájához viszonyítva 20—25 fokos elhajlást mutatott. Kilencedik bolygó: Pluto Az 1846-ik esztendő nevezetes dátum a csillagászat történetében. Leverrier francia és Adams angol csillagászok az Uránusz bolygó keringési zavaraiból számítások alapján megállapították, hogy még egy bolygónak kell lennie az Uránusz pályáján kivtil. A szerencsésebb Leverrier volt. Az ő számitásai alapján Galle berlini csillagász 1846 szeptemberében felfedezte a Neptunusz bolygót. Adams számitásai is helyesek voltak, de a Cambridge! csillagászok hanyagsága miatt a nyolcadik bolygó felfedezésének dicsőségén a franciák és németek osztoztak. A Neptunusz bolygó ilyen módon való felfedezése a csillagászat legnagyszerűbb eseményei közé tartozik. Ilyen fényes eredmény után a csillagászok teljes erővel feküdtek neki a munkának, hogy hasonló módon újabb bolygókat fedezzenek fel. Hajsza a Pluto után. Elsősorban feltették, hogy a Merkur és Nap között még egy bolygónak kell keringenie. Számítások alapján azonban semmi eredményre sem tudtak jutni. A Merkur keringési idejében ugyan van némi szabálytalanság, de Einstein relativitási elmélete ennek kielégítő magyarázatát adja. A Merkúron belüli bolygó távcsővel való észlelése, ha léteznék, csak teljes napfogyatkozások alkalmával volna lehetséges, mert a Nap közelében keringő bolygó elvész a Nap sugárözönében. A másik probléma volt a Neptunon tuli bolygó kérdése. Kétségtelen dolog, hogy a Nap vonzóereje elég hatalmas ahhoz, hogy a Neptun pályáján kívül fekvő bolygót is leköthessen. Példát szolgáltatnak erre a többezeréves keringési idővel biró üstökösök. A Neptun bolygó 4 és fél milliárd kilóméternyire van a Naptól s pályáját csaknem 165 év alatt futja be. Az uj bolygót, vagy bolygókat tehát ezen az óriási távolságon kívül kell keresni. Minthogy kisebb égitestek észlelése ebben a távolságban óriási nehézségekbe ütközik, a csillagászok a távcsövi megfigyelés helyett a Neptunon tuli bolygó keresésénél a Leverrier és Adams-féle utat választották. A Neptunusz még nem futott be akkora pályát felfedezése óta, hogy a keringési zavarainak felhasználásával az uj bolygóra vonatkozólag számításokat lehetett volna végezni, ezért az Uránusz és Szaturnusz bolygók keringési hibáinak meg nem magyarázott, maradék hibáit vették alapul a kiindulásnál. Pickering el is végezte a számításokat s arra az eredményre jutott, hogy a Neptunon tuli bolygó 373 év alatt végez el egy keringést a Nap körül. Ennél többet a számítások segitségével nem lehetett megállapítani s a kérdéses bolygót tovább is a titok homálya fedte. Közben az üstökös pályák hibáit is számításba vették, de az ég eme szeszélyes vándorai pályáik tekintetében titokzatosak és igy az eredmény negativ lett. A felfedezendő uj bolygónak azonban a beresztségben „Plútó“* nevet előlegeztek. Pickeringtől függetlenül Lowell csillagász is végzett számításokat a neptunontuli boly gókra vonatkozólag. Megállapításaiból indullak ki azok a csillagászok, akiknek munkáját féKözben a megfigyelések és számítások tovább folytak. Átnézték a régi felvételeket, hogy kellő adatok birtokába lehessen jutni. Szerencsére a Mount Wilson obszervatóriumnak 1919- ből származó négy lel vételén, a Jer kés csillag- vizsgáló két és az ucclei csillagvizsgáló egy 1927-es felvételén megtalálták a kérdéses égitestet. így pályaelemeit ki lehetett számitani. Ezek szerint a Plútó adatai a következők. A Nap körül 249 év alatt végez el egy keringést, éve tehát 249 évig tar.t! Naptól való legnagyobb távolsága közel 6 milliárd kilométer. Napközeiben pedig csaknem érinti a Neptunusz pályáját, tehát 4 és fél milliárd kilométerre van a Naptól. A felfedezés nagyszerű voltára a következő adatok vetnek érdekes világot. A Göncöl-szekér rudjának középső csillaga mellett van az úgynevezett „jó szem kémlelője“ nevű csillag. Valóban csak igen jó szemű ember látja! A most felfedezett „Pluto“ bolygó fénye ennek a kis csillagnak a fényénél 10 ezerszer gyengébb. A nagy távolság miatt a legkitűnőbb távcsövek ezerszeres nagyítása mellett is csak pont marad. Ha a Föld Holdját a Pluto távolságába helyeznők 470 miliiárdszor világítana gyengébben, mint most! Maga a Pluto 160 miliiárdszor gyengébb fényű, mint a Holdunk. A számítások azt mutatják hogy a Pluto átmérője 70 százalékkal lehet nagyobb mint a Holdé. Ezek szerint átmérője 5—6 ezer kilométer körül van. (.Földé 12 ezer.) A Nap a.Pluton legfeljebb úgy világit, mint nálunk a Hold. Dermesztő hideg van az uj bolygón. A nitrogén gáz szilárd, az oxigénium pedig legalább is cseppfolyós alakban lehet a Pluto felületén. A szerves élet feltételei tehát nincsenek meg rajta! A naprendszer átmérője a kilencedik bolygó felfedezésével 12 milliárd kilométerre bővült. Kérdés, van-e még a Pluton tul is bolygó! Lowell annak idején azt állította, hogy három neptunontuli bolygónak kell lennie. A háromból egyet megtaláltak. A másik kettőt is keresik Lowell tanítványai. Néhány évtized múlva a Neptunusz és Pluto pályáinak hibáit is felül lehet majd vizsgálni. Talán akkor majd határozottabban fog a számításokban mutatkozni az, amit Lowell állított, hogy még a Pluto pályáján kivül is vannak bolygók. Pluto, az alvilág istene mennyei trónushoz jutott. Jelentéktelen, földi nézőpontból teljesen elhanyagolható égitest megszemélyesítője lett. De ez a pici fénypont, amelyik szabadszemmel nézve ngy látszanék, mint egy elektromos zseblámpa fénye 20 ezer kilométer távolságból, — (vagyis praktikus értelemben láthatatlan volna!) — ez a felfedezett kicsi fénypont a naprendszer határainál, az emberi lángelme diadalát hirdeti. Hr. Szász Ferenc. 1 erdélyi szakácskönyv, irta egy székely asz- szony. 1 háztartási könyv 931-re, 50 drb. papírszalvéta. 8 m< ter szekrénycsipke, 5 iv álvány- papir, 1 csomag fehér toilettpapir *133 lei. Vidékre utánvéttel, vagy előrefizetve portómemesen küldi Lepage* Wj/ér.
