Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)
1931-01-07 / 4. szám
Martinovicitól őrizkedniük keli a kolozsmegyei gazdáknak Erkölcsi bizonyítványnak használja a kármegtériíő nyugtát és választási mozgalmai indítóit — A magyarság képviseletei egyezséget kötöttek a nemzeti parasztpár&tal — Minden egyes szavazatnak mérhetetlenül nagy a fontossága (Kolozsvár, január 5.) Á kolozsmegyei mezőgazdasági kamara választása most az utolsó napokban kezd mind izgalmasabbá válni. A választás csendesnek ígérkezett azért, mert a magyar gazdáközönség képviseletei megegyez tek a kolozsmegyei román gazdaközönség veze tőivel, a nemzeti parasztpárttal s nem is gondoltak arra, hogy más eshetőség,. mint ennek a teljes győzelme szóba jöhetne. Az a gazdálkodás, amiről hivatalos vizsgálat rántotta le az utóbbi hetekben a leplet, eléggé megérett arra, hogy a gazdaközönsóg kamarai választói kisöpörjék az eddigi elnöki rezsimet. Martinovici volt elnök nagy nehezen ki tudta fizetni a hivatalos vizsgálat alkalmával talált hatalmas pénzhiányt s abban a hiedelemben, hogy most az ügyészségi eljárásból sem lesz semmi vele szemben, vissza akar ülni a kamarai elnökségbe, folytatni az eddigi gazdálkodást. Az ő pártja a liberális párt, az ő magatartása éppen eléggé ismerős a kolozsvári városháza botrányaiból, az ő kamarai működése a gazdák számára nem hozott semmi jót. Horribilis ösz- szegekről van itt szó s a gazdák nevében való beszélés, állásfoglalás jogának a kisajátításáról. A kolozsmegyei gazda-öntudatnak a sarkára kell állania most, mert nem lehet tudni, hogy a választás elhanyagolásával milyen mérBukarestben, Str. Domniţa Anastasia No. 10 cotţ Belvedere alatta MEGNYÍLT • Grand Etablissement Savoly, elsőrangú étterem, román, magyar és francia konyha, kitűnő borok. Figyelmes kiszolgálás. S&VQLY« bar, a főváros uj iá ványossága, világvárosi máson Tánc, zene, hangulat, külön termek. Túlajjdoftos : Böhm aiítíi & <io. hetetlen veszedelem zúdulhat a közeljövőben az egész gazdaközönségre. A magyarság képviseletei és pártja azért kötöttek megegyezést a nemzeti parasztpárttal, mert tiszta érát akarnak teremteni, a magyar gazdák és gazdaérdekek megfelelő képviseletének a biztosításával, a kamara nj életében. Közös listában állapodtak meg és a listára felvett jelöltekkel olyan tagokból kívánják összeállítani a XIV. ÉVF, L SZJM. Veszedelmes bacilusok a szappanban Sok veszedelmes bacillust hord az ember piszkos keze és mindenre, amihez ér. átviszi. Egy géppel gyártott és csomagolt szappan sokkal tisztább és higienikusabb, mint a kézzel gyártott és csomagolt szappan. A kézzel gyártott és csomagolt szappan tévén, sok fertőző bacillus elterjedi. A Cadutn szappant nem érinti puszta kéz, csak mikor a becsomagolt szappan elhagyja a2 utolsó gépet. kamarát, akik egyenként is garanciái a tisztulási folyamat keresztülvitelének és a megyei gazdaérdekek hathatós, önzetlen képviseletének, ügy a magyarság pártja, mint a nemzeti parasztpárt bíznak a gazdák politikai érettségében, öntudatosságában s hiszik, hogy a választási trükkökkel, lepálinkáztatási kísérletekkel, csalfa ígéretekkel, nem tudják a kalandos számítások számára eltéveszteni. Magyarok az egységes listán A közös listát úgy állították össze, hogy a magyar jelöltek olyan számban kaptak azon helyet, amilyen arányban a megyei tanácsban a magyarság helyet foglalt. A közös listán a Magyar Pártnak, illetőleg az Erdélyi Gazdasági Egylet kolozsmegyei osztályának jelöltjei a következők: Török Bálint, az EGE és az EME titkára, oki. gazda (Kolozsvár). Szász Ferenc, birtokos, oki. gazda (Pusztakamarás). Varga András, birtokos (Bodonkut). Szilágyi Ferenc, birtokos, old. gazda (Arany kút). Balázs István, kisbirtokos (Kolozsvár). Dr. Szász Ferenc, oki. gazda, megyebizottsági tag (Kolozsvár). Dr. Bibó Béla, megyebizottsági tag (Kiskapus). Együtt a nemzeti párttal. A közös listán a nemzeti parasztpárt jelöltjei a következők: Silvius Pop, Simon Nemes, Vasilie Hopor- tean, Nicolaie Racoviţa, Simion Leoca, dr. Mihail Serban, Jonel Tilea, Vasilie Ciuca, Emil Petrán, Vasilie Timisan, Marius Elekes, Nicolaie Fekete, Aurel Muresan, Valér Popa, Simion Tamaşiu, Livius Dán, Emil Negrutiu, dr. Joan Drágán, Gavril Hintea, Gavril Capitan, Joan Gáli, Stefan Târziu. A listán a sorrend az arányosságnak megfelelő s a sorrendet a beadott jelölésnél meg- egyezésszeíüen állították össze. Nemcsak a kolozsmegyei gazdáknak, de közéletünk nyugodt munkásságának is általános érdeke, hogy ez a lista teljes győzelmet érjen el. Martinovici a zászlóvivő. Ezzel a tiszta törekvéssel szemben Martiri oviéi volt elnök összehozta a liberális pártnak á listáját. Egy olyan csoportot akar bevinni a kamarába, amilyennel a kolozsvári városházán rendezte a botrányokat. A kvalifikáció erre az a nyugtaszerü bizonyitvány, amit számára kiadott a kamarai elnökség akkor, amikor a felfedezett hiányt valahonnan visszafizette, ő, aki a városházán a kisebbségi nyelvhasználat elleni botrányoknak a leghirhedtebb Szereplője volt mindaddig, atáig a kamaránál a szenzációs leleplező rovancso- lás megtörtént, most azzal korteskedik, hogy ő a kisebbségeknek barátja. Az ő neve eléggé jellemzi a liberálisok listáját s eléggé mutatja azt, hogy mi lesz a következménye annak, ha listájuk eredményt ér el. Ö folytatni akarja azt, amit a roCQRT I. BRASS: HURRif I VIUÍ 6HEKOKD! (4i.) — Sportregâns — — Egyébként holnap... tovább, kell mennünk... Berlinben üzleti ügyeket kell elintéznem... a számlát már holnap reggelre kértem... Aggodalmasan várta az asszony válaszát. Irén megértette ennek a gyors menekülésnek az okát. Azért történik ez, mert Bellini ma meglátta Hannest, a hőst és látta kétezer ember lelkesedését, amely az ő félelmét pánikká növelte. Talán most először értette meg, hogy mit kapnak Tilden Hauneson,.. Ám erről egyikük sem ejtett egy szót se. Bellini Benito tudţa. Pálffy Irén is tudta. S csak alig észrevehetően biccentett: — Jó, — holnap utazunk! Bellini Benito megkönnyebbülten iélekzett föl erre. ß valami kedveskedő módon akart közelebb jönni, de Irén elfordult és szó nélkül ment fölfelé a lépcsőn. 15. Tilden Hannes sokáig bolyongott a sötétségben. Nem találta meg Irént. Haragos nevetéssel állott meg a hóban, őrület volt ez már! A véletlen gazsága! Gúnyos mosoly, amely egy csapással lerántotta az élet Jiutyamód gaz álarcoskodásáról a leplet. Alife maradt rá remény, hogy Irénnek még egyszer pieg lehessen magyarázni, hogy ezt a ma esti helyzetet illetően téved. S ha alkalom kínálkozott volna is... mit tehetett volna megmagyarázni? Semmit. Az asszony pens is tévedett. Igaza volt. Százszor is igaza. A zsebébe gyúrta az ökleit és visszament a szállóba. A harag marta a torkát. Berúgta a szobája ajtaját. A szoba üres volt. Dorrit elméiit volt. Nem lepődött meg rajta. Az asztalon kiszakított cédulát talált, amelyre a leány ceruzával firkált néhány gyors szót. Hannes el- plvasta őket és a vállát vonta. Dorrit ezt irta: u iJEgész biztosan jobb, ha nem látjuk egymást. Mu[lass jói az Iréneddel. Nem foglak többé zavarni benne- I teket.“ Hannes csak nézte egy darabig a cédulát. Futó h&- I ragja egy kis sajnálkozásnak adott helyet. Kár. Dorritnak persze igaza volt. Csak az a kár, örök kár, hogy az utolsó percben elvesztette a tartását. A levélből semmi egyéb nem szól, mint a sértett hiúság. Akármelyüc más leány éppen igy Írhatott volna. Hannes zsebregyürte a cédulát és kinyujtózkodott. Talán jobb is volt igy. Cigarettát tolt az agyarára és lement a terembe, ahol a cimborák már régen együtt voltak. Nagy zsivajjal üdvözölték a végre megjelent fiút. Nyomban körülvették, itt meg amott koccintania kellett, ennek meg amannak gratulációt megköszönni, tréfát viszonozni, nevetve mulatni. A klubja másnap vissza akart utazni Berlinbe. Amikor ezt meghallotta, Hannes hirtelen fölvetette a fejét és igy kiáltott: — Gyerekek, veletek jövök! Egyáltalán sohase válók el többé tőletek, ha ti is úgy akarjátok! Ennek vége! Kérlek, táviratozzon valamelyiktek Johnny-nak, hogy legyen mindenre elkészülve. Megint megkezdjük, fiuk! Még van egy néhány rikorá, amit el lehet vinni!» Még vaiihak ördögök a világon, akikhez oda lehet küldeni az egész többi világot! Koccintsunk! Épp ideje volt annak, hogy idejöjjetek! Egészségiekre, gyerekek! A rikordok egészségére! Harsogcn nevetett és vad mozdulattal fordult meg: — Le a bűnökkel! Mit szóltok? — Le velük! — Az asszonynépséggel! — Le velük! — Az ivással! — Le vele! — Gyávasággal és ledérséggel, a lustasággal és a nyárspolgáriassággal! — Le velük! Le velük! Abzug! — Az egész világgal, ha kell! — Le vele! — A mi sportunk — — Éljen sokáig! éljen sokáig! éljen soká! A hangok kórusban harsogtak végig a termen, hogy az ablakok is belereszkették. Ekkor Leítfioff ugrott fel, egy ugrással a székre, onnan áz asztalra: — A mi régi, uj klubtársunk, a mi Tilden Hannesünk —. — Éljen fokáig! éljen sokáig! éljen soká! Közöttük állt Tilden Hannes, az újból feltámadott, ragyogó szemmel és hevesen lélekzelőn. A világ rádnevet, Tilden Hannes! A világ vár reád, téged vár! Valami van előtted még, ami többet ér mint szerelem és szenvedés, többet ér mint minden bánat, ami valaha is rádnehezült! Bajtársaid vannak itt, Tilden Hannes! Itt van a sport! Itt fekszik előtted nyitva az ut a Nap felé----------16. Johnnynak olyan furcsa volt az, amikor Hannest viszontlátta. Először a karjaiba szorította a fiút és örömkönnyek voltak a szemében. Ezen aztán megmér- gelödött és goromba lett és leszedte a kékséget az égről afeletti mérgében, hogy a fiú elveszett volt tőle. Es amikor először ment Hanes dresszben és a vér- senycipőben a salakpályára, Johnny a végsőkig kétség- beesett szemmel állt ott és a kezét tördelte. — Minek nevezed te ezt? — kérdezte és a hanglejtése lassanként viharossá vált, amely vihar kitörése se váratott sokat magára. — Ezt futásnak nevezed? Futásnak, fiam? Ez mászás! A csigajárás vllágrikord ehez képest, tudod? Ezt nevezed stílusnak? így megy a rátóti vezető járásbiró, Untermeicr, hetvenéves korában vasárnap délutáni sétára! Igazán elhagyott az Is- teh és minden jó szent, hogy egyáltalán elő mérsz hozakodni az effélével az ártatlan napvilágra? Tekints föl az égre, hogy nem-e lett piros szégyenében! Hannes mosolyogva tűrte mindezt. Tudta, hogy ez fog következni és azt is tudta, hogy Johnny nem gondolja olyan egészen végzetes komolyan. — Milyen az időm? — kérdezte. — Ahhoz semmi közöd! Neked most szégyenkezned kell és nem nagy hegyesén az időt kérdezned! Hihetetlen fickó! Először olyan históriákat csinál a Riviérán. meg hol a fenében, — aztán amikor már formában van, egyszerűen megszökik négy hónapra! Aztán csak jön és megkérdi, hogy mennyi az icMjé! Hát hallott már az ember ilyet! — Konyakos, Johnny? — Te! Ha most még a tetejébe ki is akarsz csúfolni! Te, azt mondom — ! Odaadta Hannesnek a stopperórát. Hannes némi szívdobogással vette át az órát, de amikor az időt meglátta, nevetni kezdett. 8.44.7 volt háromezer méterre. .(Folyt, következik.^
