Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1931-01-05 / 3. szám

.4 t"'/V ; || XIII. tiVF. 3. SZÁM. vegyen J Akar Öaa f ő g’épselymef dolgozm ???Akkor a Fítópsisetet B2ÉS2 Eonrâniia: Ernmuel Wisiier5 Bucureşti» boated Ma fia. 0. Ma Erdélyi leszárnifeló és Pénzváltóbank Részvénytársaság tCcíOES^ár, Páata Unirii (Fütérí 29. Bánffy palofta. Foglalkozik a banküzlet összes ágaival | !*_• «>-2 ’**cS ^0^ . ■ ■ ■ •■€***•. I Előnyös festéteigk meSSsíí kétoörafc nyuft belterületen fekvő városiházakra I. h. bekebelezés mellett li oronyep, moj, reuma, vese fe gyorsan és biztosan gyógyul az '£ Buzakonferencia (Kolozsvár, Január 3.) A Mezőgazdasági Kamarák Országos Szövetsége Bukarestben buzakonferenciát rendezett. A megnyitónak őfelsége Károly király személyes megjelené­sével súlyt és fényt, szavaival iránj^t adott. A továbbiakról semmit sem tudunk. A konfe­renciáról közlés nem jelent meg. Az újságok hallgatnak. Kíváncsiság nem gyötör. A konferenciá­kat nagyjában ismerjük. Intelligens, komoiy urak okosan megbeszélik a helyzetet. Eszme­csere, vita, javaslatok, határozat, memoran­dum, küldöttség, miniszteri válasz, Ígéretek... A konzílium, — a konferencia — megállapítja a bajt. Az operáció, — a határozat — sikerül és a beteg, — a nagybeteg buza — életben ma­rad. Életben marad, de ehhez miniszternek és konferenciának semmi köze. Konferenciázhat- nak. Ártatlan úri időtöltés. Legjobb amit te­hetnek, ha semmit sem tesznek. Tizenkét év szomorú tapasztalata erre tanított. Megtanul­tunk saját kárunkon, hogy minden állami be­avatkozás — ha a mozgató erő nem közérdek, — romlásra vezet. Kuruzslók, felcserek, kontá­rok és haszonlesők kezelték nálunk a búzát. Mindenki megtette a magáét — nem köteles­ségét,— hanem amit a termelés ellen tehetett, A földművelési miniszter agrárreformot csi­nált. A finánc adót-, a vasút fuvardíjat emelt. A kereskedelmi miniszter kiviteli illetéket sza­bott. A hadügyminiszter kifogatja az ekéből a lovat. Csak egy-két szakminiszter kivétel: a közoktatásügyi, közmunkaügyi, közegészség- ügyi és népjóléti minisztereket ilyen vád nem érheti. Ők nem csináltak semmit, akár csak a külügyminiszter, aki piacokról nem gondos­kodott. Minden hazai termelés, tehát, a búzater­melés ellen is legnagyobb hibái a Banca Na­ţionala követte el, az állandóan felsrófolt ka­matlábcsavarral. Olyan visszaélés volt ez az egész nemzeti termelés és az ország létalapjai ellen, aminek végzetes következményei már érezhetők. Ebben az agasztő helyzetben semmiféle bu- zakonferencia sem a termelésen, sem a gazdák, vagy az ország helyzetén nem javíthat. E két utóbbi, bár túlmegy a konferencia fogalom­körén, de ha az elsőn — a búzatermelésen —- számottevő javulás lesz, az általános kedvező eredmény n m marad el. Ilyen remény azon­ban nem indokolt. Születhetnek világraszóló gondolatok, a végrehajtáson minden megtörik. A konferencián bizonyára szóbakerült sok eszme és eszköz a búzatermelés és értékesítés előbb vitelére, Múl sztás nem történik. Ered­mény mégsem lesz. Nem lesz, mert nem lehet. Hibás a buza: olyan fogyatékossága van, ami nálunk — a fekete szesz országában — termelésre alkalmatlanná teszi. A buza verő­fényes földet szeret. Szereti a napot. Minden munkája: szántása, vetése, ápolása, aratása, bordása, cséplése napos időt kíván. Világossá­got! A búza szereti a nyilvánosságot. A mi or­szágunk nem szereti a nyilvánosságot. Titko­san megy itt a választásokon kezdve az adó­fizetők lajstromáig minden. A búzának ez a fogyatkozása nálunk külö­nösen megnövelte ellenségeinek számát. Rág­csálók, szipolyok, élősdiek pusztítják. A földbe­hullott magot egér, első gyökórszálait hesseni légy, szalmáját rozsda, kalászát szipoly pusztí­totta. Jégverés törte, tűz emésztette, árviz isza- polta és a búza nem veszett ki: ősereje ellent tudott állani természetes ellenségeinek. Nálunk a buza veszendőnek indult. Állati ellenségei emberi alakban is megtámadták. Rágcsálók, élősdiek pusztítják. Törvényt csi­nálták — jégverés, rendeletet adtak — árviz, — mind a buza ellen. A buza életben marad. Életben marad, de elköltözik. Jobb vidékre. Ahol nem pusztítják, ahol ápolják, gondozzák, megbecsülik. Ahol tovább folytathatja az emberiség művelődésé­vel és haladásával egy idős diadalutját. Mi pedig rohanva vágtatunk vissza. Uj- és középkoron keresztül, vissza az ókorba. Hol — Mezopotámia síkságain — a buza Vadon ter­mett; alkalmas kőedényekben, megfelelő esz­közökkel zúzva, nyersen fogyasztották. Ott majd álmélkodóknak mesélhetünk történeteket rég elmúlt, letűnt kultúráról. Desbordes Ernő. 1 doboz ára 95 lei. . . . / JM Kapható ! Jí gyógyszertárakba n és drogériákban. ™ LERAKAT: Silfi „Royal" drogueria, Cluj’Kolozsüár. Oţc'ts Adrian, a kolozsvári Banca Centrala Igazgatója a Banca Na­ţionala igazgatóságában Bukaresti tudósítónk jelenti: A Banca Na­ţionala igazgatóságának tagjai közül számos­nak a mandátuma a mult év végével lejárt. A men' rcsedett igazgatósági helyek közül L. C. Athanasiu helyébe Oţoiu Adrian szenátort, a kolozsvári Banca Centrala igazgatóját nevez­ték ki. Oţoiu Adrian a második erdélyi igazga­tósági tag a Banca Naţionalanâl. Az első tud­valevőleg Lapedatn Jón, az Első Erdélyi Álta­lános Biztositó Rt. elnöke, Volt pénzügyminisz­ter. A kisebbségi pénzintézetek bizalommal te­kinthetnek Oţoiu Adriannak a Bar ca Naţionala­nâl kifejtendő működése elé, mert mint gya­korlati bankigazgató tapasztalatból ismerheti azokat a súlyos nehézségeket, amelyekkel a csatolt területek kisebbségi jellegű pénzintéze­tei küzdenek és amelyeken a legradikálisabb segítési mód az, ha a Nemzeti Bank tőkeere­jüknek és gazdasági súlyúknak megfelelő ösz- szegü olcsó yisszleszáraitolási hitelt bocsát a ki­sebbségi intézetek rendelkezésére. Reméljük, hogy úgy Lapedatu Jón, mint Oţoiu Adrian minden befolyásukat latba fogják vetni a Banca Naţionala igazgatóságában a kisebbségi pénzintézetek jogos és méltányos érdekeinek támogatására A KmzalsonSerencIa után tengeri konferenciát tartanak Bukarestben Bukaresti tudósitónk jelenti: A romániai mezőgazdasági kamarák szövetsége január 17-ón tengeri konferenciát tart Bukarestben. Az értekezletre meghívták az összes mező- gazdasági kamarák elnökeit, továbbá azokat a gazdasági szakértőket, akik a romániai tengeri termelés feljavítása és kedvezőbb értékesítése kérdésében gyakorlati szaktanácsokkal szolgál­hatnak Franciaországban leszállították a bankka* matlábat. Párizsból jelentik: A Banque de France a kamatlábat két és fői százalékról két százalékra szállította le.

Next

/
Thumbnails
Contents