Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)
1931-01-05 / 3. szám
XUL ÉVF. S. SZÁM. B tááf ahol minden félbemarad Húsz millióba kerülne a Fehér-Körös szabályozása, de 200.000 lejért még a legforgalmasabb utat sem kövezik ki - Csaíorna- és parkkérdés a sáros Brádon, ahol még kupával mérik a tejet (Déva, 1931 január 3.) Brádon minden félbemarad. Ezzel lehet a legtalálóbban jellemezni ezt az abbamaradt, városból faluvá sülyesztett várost, ahol most a szó szoros értelmében a falu rajtaül a városon, értve az alatt azt, hogy a sár a legforgalmasabb uccákon ujjnyi vastagságban boritja be a régi cementjárdákat. Hogy az általánosságokban kezdjük: Brád lakossága népszavazással a falu mellett döntött. Hogy milyen vezetőség alatt lehet .a legjobban és legolcsóbban élni, arról Brádon különbözők a vélemények, a mai vezetőség például csak igy látja ideálisnak a helyzetet a hegyek között. [Viszont a városi elem, az intelligencia s a kereskedők, hozzászámítva az iparosság legnagyobb részét, amellett van, hogy mégis csak jobb városban lakni, mert a városban rendőr van, aki este 10 óra után is kint posztói, mig most a gyér világítás mellett bárhol agyonüthetnek. Ha nem lett volna város — mondják a városipártiak — talán sohasem lett volna járdánk, pedig apélkiil most már Brádon igazán bajosan lehelne közlekedni, hiszen a legutóbbi 1925 december 12-iki árviz óta az épületek aljai még mindig vizesek, egyes pincékből a vizet nem lgliet kiszivattyúzni s a városi utakon az altalaj annyira telítve van vízzel, hogy a legkisebb eső is hatalmas sarat csinál, ami aztán a cementjárdákat is elborítja. A piacnak csak egy része van kikövezve. A cementjárda mellett s az üzletek előtt hatalmas árok vonul végig az, Avram Vlaicu inter- nátustól egészen a Kőrösig, mintegy 800 méter hosszban. Egyes helyeken a város közepén ez az árok másfélméter mélységet is eléri s hogy nyáron hány köbméter levegőt szagosit, arról nincsenek pontos adataink. Megkérdeztük Brád jelenlegi jegyzőjét, Gradina Cornél jegyző urat, aki az árok léteiét a következőkkel indokolta meg. — Fedett csatornát az árok helyett nem csináltathatunk, hiszen mi is szerettük volna megoldani ezt az égető problémát. De nem lehet. A Kőrösnek ugyapis csak egy kicsi kell megáradnia s iszapjával s a kőporral úgy teli tömi a fedett csatornát, hogy azt sohasem lehet kitakarítani, tehát kénytelenek vagyunk igy hagyni. — Pedig — s ez a mi véleményünk — ez az árok valósággal veszélyes. Az állomás felé vezető útnál a hídon még korlát sincsen, egy kisgyermek nem is olyan régen szinte az életét vesztette a szennyes vízben, mert a korlát helyén lefordult az árokba. De mindegy, ahogy a város abbamaradt, abbamaradt ez is s ennek is a Kőrös az oka, amely 1925-ben úgy elárasztotta Brádot, hogy a Pratcher-vendéglő falán mintegy két méter magasságban ma is felírás jelzi a vízmagasságát a falu-város kellős közepén. — A község 100.000 lejt és 50 000 értékű Fizetésképtelenségeket gyorsan egyeztet HIRSCH DÖVID Brassó Sít- Portü ^apu-utia) 31. Megbízhatóságáról 35 év óta előnyösen ismert, lptu igazolványáé kereskedelmi ügynök. követ adott az állomáshoz vezető ut kikövezé- séro, de az államnak nincsen meg — ugylát- szik a még szükséges 200.000 leje, mert nyáron térdig érő por s télen térdig érő sárban keli mászkálniok lovaknak s autóknak, a huszadik század legnagyobb kacagására. Itt csak 200.000 lejről van szó s még sem csinálják meg, hogy csinálják meg hát a Kőrös szabályozását, amelyhez nemkevesebb, mint húszmillió lej volna szükséges, ami sehol sincsen egyelőre. Tehát ez is félbemarad. De félbemaradt a városi park is, amelybe a városi vezetőség kormányzási ideje alatt kuglizót és kioszkot épittetett egy élelmes vállalkozó azzal, hogy a város lecsapolja a mellette lévő szennyárkot. Az árok ma is ott van, villanyvilágítás sincsen benne, az utak úgy vannak, ahogy a vállalkozó hagyta, pedig megérdemelné a község, hogy a vezetősége a kezébe vegye a dolgot és rendes parkot adna Brádnak, ahol a társadalmi élet minden hullámzása folyik különösen nyáron. Ez a park a Kőrös mellett fekszik s igy a város, illetve a falu strandot is építhetne, sőt kellene is, hogy építsen oda, mert a község érdeke ezt kívánja. — Pedig ebben a sáros Brádban a mai rossz viszonyoktól eltérően- virágzó ipar és kereskedelem folyik. Brádnak nagy a vidéke s a kereskedők hatalmas üzleteket bonyolítanak le. Vannak is derék kereskedőik n iparosokban sem szegények S Öntudatosak. S ezeknek különösen fáj a ma már városban eltiltott házalókereskedelem virágzása. Brádon senkisem akadályozza meg a házolókat, akik tömegesen lepik el a kis bányavárost s ezzel a kereskedelemnek s az iparnak mérhetetlen károkat okoznak, mert silány áruikat a legjobb árakon sózzák a vevők nyakába. Ha városi vezetőség volna, bizonyára nem engedné meg s erélyesen lépne fel a házalók ellen. — Brádnak egész teheráru forgalma — a nagyon kevés autós áru kivételével — majdnem mind Aradon keresztül bonyolódik le Emiatt majdnem minden drágább is, mint a környéken. Pedig Dévától csak másfélórai autóbusz-ut. De hiába nincsen vasút. S ha a tej Brádon olcsó is, mert kilenc lejjel adnak egy kupa tejet, ami szinte másfélliternek felel meg, a többi áru mégis drága, mert a brádiak nem forszírozzák a vasút megépítését. Helyettük a dévaiak s a marcsillyeiek adtak be memorandumokat, mert Déva és Brád versengenek a brádi vasútvonalért. A brádiak — ugylátszik — azt gondolják, hogy elég, ha a többi községek kérik a vasutat, mert eddig Brád még semmitsem mozdult, jóllehet a brádi vasút ügyében már egész komoly lépések történtek, tudniillik 1924-ben már egyszer fel is mérték a brádi vasutat s a községekhez kérdést intéztek, hogy menynyivel tudnának hozzájárulni a vasút felépítéséhez, amire a községek azzal feleltek, hogy csak közmunkát tudnának adni, amire minden abbamaradt. — Brádon egyszer a Kőrösben méteres halakat lehetett fogni, de ma már nem lehet, mert a bánya miatt azok elpusztultak. Egyszer vasútról is álmodoztak és csatornázásról s a Kőrös szabályozásáról a vasutucca rendezéséről, de ma már minden csak álom, mert az ébredés Brádon —• a faluvá sülyesztett Brádon — ugylátszik — a jobb gazdasági helyzet kialakulásáig abbamarad... mai probléttjAk Utak a válságban A pápa karácsonyi szózata az egész világ érdeklődését felkeltette: mellette, vagy ellene, de szinte minden jelentős orgánum állást foglalt azokban a kérdésekben, melyekbe XI. Pilis allokuciója nagy bátorsággal hivta fel a világ figyelmét. Uj keresztény világrendre van szükség — mondja a pápai szózat. — A munkanélküliséget, melybe a világválság döntötte a munkás emberiséget, más utón, gyöfceres reformok nélkül megoldást, nem találhat. A világválságnak azonban más, nem kevésbé érzékeny pontját is érintette az allokucio. „Nemcsak nehéz, de egyenest lehetetlenség a békét népek és államok között megőrizni — mondja más helyt, — mindaddig, mig az igazi, a tiszta hazaszeretet helyett önző, kemény nacionalizmus, a hegemónia feltétlen vágya uralkodik a világon". Másfelől pedig azt mondja: „Mé- * gis elképzelhetetlen az, hogy a mai körülmények között akadhatna müveit állam a világon, mely a háború megkockáztatásával az öngyilkosságba akarna rohanni, bármily sűrűn hangozzanak is el mostanában háborús fenyegetések." A pápai szózat nyomán a prágai hercegérsek egyenesen a kapitalizmus kinövései, a meddő, a spekulációs kamatgazdálkodás ellen intézett heves támadást. Az „Osscrvatore Romano“ ezzel a megnyilatkozással vezető helyen foglalkozott s magáévá tette a prágai érsek álláspontját. Erre vita támadt a vatikáni félhivatalos és a fascista 11 Primato nevű lap között, melynek renden az olasz lap felvetette a polemikus kérdést: nem tévedt-e ennek az álláspontnak védelmezésével a vatikáni orgánum a marxizmus elvi alapjaira? Az Osservatore természetesen válaszolt: nem a marxizmus, hanem XIII. Leo pápa Rent« novarum kezdetű encyklikájának az alapján áll, melynek nyomán mind a liberalizmus, mind a szocializmus gyakorlati revíziója megindult. És megszülettek a katolikus szakszervezetek. Az érdekes vita ezzel le is zárult. A nagy, vérző seb az emberi társadalom testéji nyitva maradt s ez a karácsonyi bölcs pápái szózat azoknak a számára is hitelesíti a valóságot, akik eddig talán hajlandóságot mutattak arra szemük lezárásával védekezni a felismerés ellen. Uj keresztény világrend, — ezért dolgozni kell, az élet minden pontján, a bajok legkisebb, szivárgó forrásánál is. Az örök példázat szerint, — felemelni a porbasujtottakat, bekötözni a sebeket, enyhíteni a nyomorúságot. Megfordulni a bajok körül, megismerni a nagy szociális kérdéseket.. Lehetne is dolgozni, jobban mini eddig: a jóakaratba felismerés az erdélyi magyar polgári társadalomban megvan. Éhez azonban az kellene, amire ugyancsak a pápai szózat mutat reá, a hegemóniára törekvő kíméletlen és önző nacionálizmus megneme- sedésére. Gyakorlatban: a kisebbségek igazi, emberi szabadságára. Hogy foglalkozhassanak szabadon, intézményesen társadalmi életük nagy problémáival. S mivel ez nincs meg, a circulus bezárul és viciozussá válik. s. i. ^Vrt^^WWVWVVVWVWVVVVWS/VWVV’ — Három nap alatt tizenkét bank ment csődbe. Newyorkból jelentik: Az amerikai Egyesült Államok területén 1931-ben három nap alatt tizenkét bank ment csődbe. A most kiadott statisztika szerint az utóbbi tiz évben, Amerikában 5600 bank bukott meg, amely számból a mult évre 740 bankbukás esik. flí család részére a legkedvesebb újévi ajándék ess Jó rádfő. Muzsika,, színház, komoly és vidám előadások, a legérdekesebb hirek mind, mind megkaphatok a rádióban. Forduljon a MINERVÁ-hoz (Cluj-Kvár, Sir. Baron L. Pop, Brassai ucca 5.) A legjobb és a legolcsóbb gépek gyári raktárai
