Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1931-01-05 / 3. szám

Clar Kolozsvár, && fimaár & Hétfő

.ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN:

I érre 1200 lej, félévre 6C0 lej, negyed évre 300 ki

egy hóra 100 lej,;

"

___________Ara 6 lej. ; J- ■

ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP Seerkesztőség és kiadóhivatal: riaţa Unirii (Főtér) Telefon: 5-08. & Q4.

XIV» évfolyam 3-ik szám

ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON:

1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedén* 15 pengő.

Egyes svam ára 28 fillér.

s

I ■

»BlilTAÄIA«;

AngoI’Homán Biztosító R.-T.

Al api ttatfttt a ' Crttooroiat finion Assurance Companyi.Ltd. ép íÁ’lie Maţ» insuranoe Company Lty. lpiwlopf bJLlos^idJate^sâgokkal, amelyen- egyúttal a „tíríhmia, Viszontbiztosítói és 55 mtlprií Lei vágyonc alteildelkeznek. Kar- telién kívüli’ Alapitvad'SB-Révben. Teljesen befizetett aláptőţţHKI.(WKl I,ei. Bejegyezve az ilfovi íörirén^Rzéknél 29/1924. szám alatt. Működése Romániában kihirdetést nyert a Monitorul Óficial 1924 máre. 9-i 53. számában.

A Vidrighin-aífér

Azt hisszük, mindenki el fogja hinni nekünk, hogy túlságosan nem fáj a fejünk ezért a kormányért, amely minden jel szerint az agónia csalhatatlan tüneteit mutatja. Csak azért él, mert e pillanatban még kontúrokban sem fedezhető fel egy kormányképes párt Romániában. fii, de körülbelül rá is lehetne alkalmazni az anekdóta kérdését: „Hát élet ezt“ Szóval adva van egy minden vonalon csatát vesztett pártrendszer és kormánya, amely a tehetetlenség törvényénél fogva rögződik a hatalom bársonyszékeihez. Egy kormány, amely uralom- ralépése óta egyebet sem tesz, mint megdrágítja az életünket minden vonalon, képtelen nem csak megállítani az országot a gazdasági romlás lejtőjén, hanem a válságnak mai kórállapotát sem tudja stabilizálni s mégis azt hiszi, hogy fizetésredukciókkal és a fogyasztási cikkek további drágításával meghosszabbíthatja a maga keserves életét

Ráadásul folytonosan azt demonstrálja a világ felé, hogy az összedrótozott pártegység semmi más, mint fikció, a kormányzópárt úgy példázza a sziámi ikrek szerepét hogy egymásnak hátat fordítva a két hatalmi csoport, mindig ellenkező irányban igyekszik haladni.

Itt van a Vidrighin-eset. Karakterisztikus keveréke a korrupt, önző kortes-betyárbecsület- nek. A temesvári vizmüvek egykori igazgatójáról mindenki tudta, hogy mindenhez ért, csak éppen a vasúthoz nem. Csakhogy azt is tudta mindenki, hogy azok közé a kevesek közé tartozik, akik közszolgálatban megmaradtak a nemzeti párt híveinek hosszú éveken keresztül, tehát ez a körülmény elegendő volt arra, hogy példátlanul horribilis, a mi szegény országunkban egyenesen fantasztikus fizetéssel a CFR vezérigazgatójának alkalmazzák. Az egész ország megbotránkozött ezen a frivolitásön, csak a kormány maradt meg következetes csökönyösséggel amellett az álláspont mellett, hogy Vidrighin ur vasúti szakember s mint ilyen rászolgált az ötmillióra.

Nem is kellett hozzá nagy idő és kiderült, hogy Vidrighin vasutigazgató nr a maga dilettáns mesterkedéseivel egy jottányival sem tudta közelebb vinni a megoldáshoz a CFR széteső problémáit. A CFR továbbra is olyan ráfizetéses vállalata maradt az államnak, mint an- nakelőtte, a gombamódra elszaporodott és ázsiai nivóju autóbuszjáratok is lefőzték konkurenciájukkal, ráadásul pedig az intézményt meg- gyülölték a tisztviselői, akik a maguk áldozati adóját már a mult évben lerótták s náluk a mostani fizetésleszállitás csak repriz, de meg- gyülölte a közönség is, amely rosszul összeállított menetrendeket és képtelen intézkedéseket profitált a mindenható generáldirektor zsenialitásából.

Mindenütt másutt, még kisebb magánvállalkozásoknál is meneszteni szokták a fiaskót valOroszország fegyverbaráti szerződést kínált fel Lengyelországnak

Mironescu a lengyel—román barátsági szerződés SeÍnJitásán dolgozik

(Bukarest, január 3.) Mironescn mostani külföldi utazásának céljával kapcsolatban már 'egész csomó verziót közöltek a lapok. Egyes hi- rek szerint a stabilizációs kölcsön második rész- j létének ügyét akarja nyélbeütni, mások úgy tudják, hogy Titulescnval egy leendő koncentrációs kormányról tárgyal. A Lupta szerint az utazás egyik célja, hogy a lengyel külügyminiszterrel találkozzék és megbeszélje vele annak az ajánlatnak kérdését, amelyet nemrégiben a szovjet kormány tett Lengyelországnak.

A lap ugyanis úgy tudja, hogy

a szovjet kormány* a napokban javasolta Lengyelországnak, kössön vele semle- gességi szerződést, amelyben egyúttal arra nézve is egyezzenek meg, hogy Lengyelország nem fog támogatni olyan államot, amellyel Oroszország háborús konfliktusba keveredik. A lengyel kormány azt válaszolta az ajánlatra, hogy ezt csak abban a tekintetben teheti megfontolás tárgyává, ha az oroszok ugyanilyen ajánlatot tesznek a Litvinov-szerződóst aláíró más szomszédos államoknak, tehát Romániának is, mivel Romániát és Lengyelországot ilyen tekintetben szerződési kötelezettségek kapcsolják egymáshoz. A lengyel-román barátsági szerződés a jövő hónapban lejár s most Mironescn ennek a felújítása érdekében kivan tárgyalni Genfben Zaleskyval.

Meghalt «loffre, a mamei

csata győztes hadvezére

 halál reggel nyolc órakor következett be — Szerdán temetik el a francia hadsereg volt főparancsnokát

(Paris, január 3.) A világháború egyik legjelentősebb szereplőjének, Joffre marsallnak napok óta tartó haláltusája befejeződött A tábornok, aki elszántan és makacsul szállott szembe a halállal is, meghalt A halál érthető, ha egész Franciaországot gyászbaboritotta, hiszen ő volt francia részről a marnei csata hadműveleteinek irányítója és a könnyen lelkesülő francia közvélemény ebben az időben Napoleon stra- j tégiai képességeivel és dicsőségével övezte a tá- Ibornokot

Joffre pályája egészen alulról indult el. 1852-ben született Rives Altes-ben, ahol atyja püspöki pincemester volt. A porosz-francia háborút mint utászfőhadnagy harcolta végig, később a gyarmatokon teljesített szolgálatot. Liliben lett a francia hadsereg vezérkari főnöke, a háború kitörésétől a hadsereg főparancsnoka. Mint ismeretes, 1914-ben a németek példátlan elánnal indították meg Belgiumon keresztül of- fenzivájukat Franciaország ellen cs már-már Párizst fenyegették. Ebben a kétségbeesett helyzetben, amikor már Párizs kiürítéséről és a fővárosnak Bordeauxba való áthelyezéséről volt szó, Joffrenak sikerült összeszedni a francia erőket és a mamei csatában nemcsak megállítani a német előhaladást, hanem visszavonulásra kényszeríteni a német hadakat A hadtörténetig irók a marnei csatát a világháború döntő ütközetének tekintik és annyiban igazuk is van,

hogy ha a németek győznek Máménál, valószínűleg már az első évben a központi hatalmak javára dőlt volna cl a világháború.

Annak ellenére, hogy a marnei csata győztes hadvezére volt, kiintrikálták és 1916-ban felmentették. 1917-ben Amerikába küldték az ottani csapatok lelkesítésére, később a legfőbb haditanács tagjává nevezték ki.

Joffre halála reggel 8 óra 23 perekor következett be, de már az orvosok hét órakor lemondtak életéről A halál beállta ntán kezelő orvosa kijelentette az újságíróknak, hogy a tábornok úgy halt meg, mint amikor a lámpa kialszik, teljesen csendesen és fájdalom nélkül.

Halálhírére Párizs középületeire kitűzték a gyászlobogót. A lakósság csoportokba verődve tárgyalta az esetet A halottas háznál a délelőtt folyamán számos előkelőség jelent meg és jegyezte be részvétét a kitett ivbe. Stecg miniszterelnök, mikor a halál hirét meghallotta, azonnal a klinikára sietett és tolmácsolta az ország részvétét az özvegynek. Délután a francia kormány minisztertanácsot tartott és megbeszélte a temetés előkészületeit. A temetés szerdán lesz és csak ideiglenesen helyezik el holttestét az Invalidusok marsall-kápolnájáhan, mert Joffre kifejezetten azt kívánta, hogy birtokán, Louve- cienneben temessék el. Mikor itt a mauzóleum felépül, holttestét ide fogják szállítani.

lőtt vezérigazgatót. De nem is kell meneszteni,

mert magától is cl szokott menni az, akiben az önérzetnek egy szikrája található. Vidrighin azonban ült a nemzetipártiak által számára épített szobor-talapzaton és ülne most is, ha le nem szállították volna onnan. Nem beszélünk most pártfegyelemről és hasonló dolgokról, csak arról, hogy az ország mai katasztrófába helyzetében egy kis belátás mellett is egy nevezőre kellett volna jutniok a Vidrighin kérdésben a kormánypárt tagjainak. Ahelyett azonban, hogy ez történt volna, a nemzetipártiak palotaforradalmat rendeznek és Vaida Sándor áll a flotta demonstráció élére. Nem engedik Vidri- ghint és hajlandók inkább pártbomlást és kormánybukást előidézni Azzal kezdtük, hogy nem

vagyunk elragadtatva ettől a kormánytól, de be kell látnunk, hogy e pillanatban egy kormányválság még jobban tetézné a bajokat. A kormánypárt erdélyi csoportja azonban a maga elvakultságában most is fontosabbnak tartja a presztízskérdést, mint az ország és az ország egyik legjelentősebb közintézményének ügyét- Tudjuk, hogy a végén visszatáncolnak a fenegyerekek és létrejön a béke ebben a kérdésben is, de a mai idők jellemző tüneteként mégis ide szögezzük a Vidrighin-affért, tanulságul és példának arra, hogy nem szabad kormányozni és hogy nem szabad egy kormányzópártnak közügyeket intézni.