Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1931-01-31 / 23. szám

UOMtsMÜVtfSXET A magyar műkedvelők szövetsége erdélyi színdarabokat közvetít a műkedvelői előadások rendezőinek A csendőrrel és rendőrségi kényszerrel operáló román „Zeneszerzők Egyesülete11 kiprovokálja a budapesti színházi ügynökségek bojkottját — Felhívás Erdély magyar Íróihoz (Kolozsvár, január 29.) A bánsági műkedve­lők szövetségétől érdekes átirat érkezett szer­kesztőségünkbe. Kommüniké közléséro kérnek, a közlemény túlzásoktól tartózkodó, pusztán ri­deg tényeken alapuló sorai mögött azonban mé­lyebb értelem lappang. Sajnálatos, hogy a ma­gyar műkedvelők éppen magyarországi vállal­kozásokkal kerültek szembe és kénytelenek a védekezés legegyszerűbb módjához fordulni: bojkottot indítani a budapesti színházi ügynök­ségek kíméletlen adószedésének ellenakciója­képpen. Arról van ugyanis szó, hogy a szinházi ügynökségek a legkisebb tekintettel sincsenek az erdélyi magyarság súlyos helyzetére és a mű­kedvelői előadások alkalmával színre kerülő darabokért magas jogdijakat követelnek és a jogdij behajtásnak legellenszenvesebb formáját keresték ki. Romániai megbizottjuk a „Romá­niai Zeneszerzők Egyesülete“, a legrigorózusabb eszközeit használja fel a jogdijak beszedésének, intervenciójára a rendőrségek — teljesen jogta­lanul — nem adják meg az engedélyeket, amig a sulyos összegeket a rendezőségek le nem fize­tik és alkalomadtán egyenesen csendőrrel men­nek a magyar egyesületeknek. Ahelyett, hogy a pesti ügynökségek olyan magyar testületet vá­lasztanának ki képviselőül, amely tekintettel van a legnagyobbrészt jótékonycélu egyesüle­tek anyagi helyzetére és esetenként mérsékelt díjszabást is alkalmazna, a magyar egyesülete­ket teljesen kiszolgáltatják a Zeneszerzők Egye­sülete néven operáló üzleti vállalkozásnak, amely a leghrutálisabb és legbrüszkebb eljárás­tól sem riad vissza. A műkedvelők szövetsége igen nagy szolgálatot tesz a jótékony egyesüle­teknek és általában az egész magyar közönség- n°k, amikor a szinházi ügynökségek darabjai­nak mellőzésére hívja fel a közönséget és ezzel szemben erdélyi magyar irók propagálását tűz­te ki céljául. Az a felhivás, amelyet alább köz­lünk, megszabja az erdélyi darabok megszerzé­sének módját és ilyen módon a hatósági presz- szió elkerülésére mutatja meg a legcélraveze­(*) Isac Emil, a kolozsvári állami színházak kormánybiztosa. A kormány Isac Emilt, az er­délyi szinházak inspektorát a kolozsvári román Opera és román Nemzeti Színház kormánybiz­tosává nevezte ki. Ez a kinevezés érdekes és különös helyzet megváltoztatását jelenti. Eddig ugyanis a Kolozsvárt székelő szinészeti felügye­lőnek semmi ingerenciája nem volt az állami színházakra, csupán a magyar szinházak fölött gyakorolhatott felügyeleti jogot. így történt aztán, hogy a szinészeti inspektor szinte azt mondhatni állambiztonsági ellenőrző szerve volt a magyar színházaknak. Remélhetőleg Isac Emil hatáskörének kiterjesztése jó hatás­sal lesz a magyar szinházak életére is és a szi­nészeti felügyelő egyforma mértékkel fog mér­ni akár román, akár magyar művészeti kérdés­ről lesz szó. Isac kolozsvári születésű ember, jeles tehetségű költő, mindenképpen méltó te­hát a neki juttatott szerepre, de talán méltán kérhetünk tőle több objektivitást a jövőre néz­ve. A kormánybiztosi állás dotációja igen je­lentékeny, havi húszezer lej. Itt emlitjük meg, hogy a román Opera titkárává Naseu Traiant nevezték ki, aki hasonló szerepet tölt be a Ma­gyar Színháznál is. Szerintünk ez a kétféle ál­lás összeférhetetlen, senki sem lehet egyidejű­leg román és magyar színházaknak és azok ér­dekeinek objektiv védője és támogatója. (*) Három eredeti erdélyi premier a Ma­gyar Színházban. A jövő héten érdekes bemu­tató lesz a kolozsvári Magyar Színházban. Há­rom erdélyi iró egy-egy egyfelvonásos darab­ját fogja előadni a drámai együttes. A három szerző: Gyallay Domokos, Gredinár Aurél és P. Jánossy Béla. Gyallay Domokos A kontár címen történelmi miliőben lejátszódó, de min­dig aktuális vígjátékot irt, Gredinár Aurél Az több utat. Mindettől eltekintve az is helyes szempont, hogy a magyar műkedvelői színpado­kon szóhoz fognak jutni az erdélyi magyar szer­zők is, ha már színházaink elhanyagolják az erdélyi szinmüirodaírnál, ezt a szerepet átvállal­ják tőlük a műkedvelők. Mindenesetre sajnála­tos, hogy az erdélyi magyar közönség védekez­ni kénytelen a magyarországi ügynökségek el­len s igy közvetve a magyarországi színpadi szerzők is megszenvedik a mozgalom erejét, de meg tudjuk érteni ezt a kezdeményezést, amely remélhetőleg jobb belátásra fogja bírni a tul- uzleties színpadi ügynökségeket. Az érdekes felhivás egyébként a következő: A bánsági magyar műkedvelő csoportok tö­mörülése: a Műkedvelő Szövetség (Temesvár, I. Bul. Regina Maria 8. Magyar Ház) ezúton kéri fel Erdély és a Bánság magyar Íróit, hogy szí­veskedjenek előadásra alkalmas, lehetőleg hu­moros tárgyú tréfás jeleneteket, egyfelvonásos vígjátékokat vagy népies színmüveket — saját szerzeményeiket — mielőbb beküldeni a Mű­kedvelők Szövetségéhez, amely az előadásra al­kalmas darabokat vagy megvásárolja fix ősz­szegért, vagy gondoskodik arról, hogy minden előadás alkalmával szerény jogdij (felvonáson­ként 50 lej) szedessék a szerző javára, amelynek expediálásáról a Műkedvelő Szövetség gondos­kodik. Egy-egy sikerült egyfelvonásos vígjáték­ért vagy tréfás jelenetért a Műkedvelő Szövet­ség 500 lej fix vételárat fizet. Tekintettel arra, hpgy a budapesti szinház- ügynökségek a romániai zeneszerzők egyesülete utján hatósági asszisztenciával horribilis jog­dijak fizetésére akarják kényszeríteni a teljesen elszegényedett magyar közönséget, a Műkedve­lők Szövetsége az erdélyi és bánsági irók haza­fias érzésére appelál és kéri őket, hogy szellemi termékeik átengedésével tegyék lehetővé a ma­gyar falvakban és a szegényebb néposztály ál­tal látogatott külvárosi műkedvelő előadásokon a magyar nyelven történő szerény szórakozást. első halott eimii kis drámájában Jaurés meg­gyilkolását vitte színpadra, Jánossy Béla pe­dig Az élet hatalmas eimii drámájában modern témát dolgozott fel. (*) Gy. Papp Zsi gmond tanulmánya. Gyal­iai Pap Zsigmond, a tehetséges fiatal iró ér­dekes tanulmányt irt „Az egymást kölcsönösen meg nem értő intelligencia és nép“ címen. Mun­kájával megnyerte az Erdélyi Fiatalok faluta­nulmány pályadiját is. Az Erdélyi Fiatalok szerkesztősége elhatározta, hogy a falufüzet so­rozatában kiadja Gyallay Pap Zsigmond Írá­sát, amely egyik legégetőbb problémánkat ko­moly hozzáértéssel tárgyalja. A sajtó alatt levő füzet ára mindössze 20 lej s előfizetők címüket szíveskedjenek az Erdélyi Fiatalok szerkesztő­ségébe küldeni (Kolozsvár, Szentegyház ucca S.) A MAGYAR SZTNHAZ IRODÁJÁNAK HÍREI. Huszárfogás, mozihelyárakítal. Ma, pénteken este mozihelyárakkal adják a Huszárfogás cimü népszerű operettet. Az okos mar.,a. Az utolsó főpróhák folynak már Szenes—Békeffy—Lajthay gyönyörű operettjéből, Az okos mamá-ból. Ilyen izig-vérig modern, kerek meséjü. pompás muzsikáju operett évek óta nem került színre a magyar színpadokon. Nem csoda, ha a budapesti Ki­rály Színház hetvenszer adta egymásután s ma is mű­során tartja állandóan. Az okos mama librettója a leg­pompásabb vígjátéknak felel meg, zenéje pedig egészen elsőrendű alkotás. Nálunk Ihász Aladár rendezi, Kom­játhy Károly dirigálja Az okos mamát, a főszerepeket pedig Poór Lili, Kondor Ibolya, Kertész Manci, Földé- nyi László, Tompa Béla, Ihász Aladár, Réthely Ödön alakítják. Aki meg akarja tanulni, hogyan kell férjhez menni, hogyan kell elrontott házasságot rendbehozni, hogyan XIV. ÉVF. 23. SZÁM. iniy^işjnwi. LjtuDimMiijtuo viBBSBrzr , /' ... kell egy igazi anyósnak viselkedni, mindezt könnyen, olcsón, szórakozva megtanulhatja, ha megnézi Az okos mamá-t. Huszárfogás — Kondor Ibolyával. Karácsonyi Ily betegsége miatt a szerepét ma este Kondor Ibolya vette át, ki ezt már más színpadokon is többször játszotta. Betegh Bébi szerepét Kertész Manci játsza, úgy, hogy a ma esti 10, 20, 30, 40 és 50 lejes mozihelyárakkal mű­sorra tűzött Huszárfogás mintegy premier jelleggel bir és a tömeges elővételből Ítélve, zsúfolt ház fogja végig tapsolni az előadást, mert aki látta is, már az uj szerep- osztás miatt ismét megnézi a darabot. Alpesi tragédia. — A játékosnő. A Magyar Szinháa uj kettős műsorának „Alpesi tragédia" és a „Játékosnő“- nek tegnapi első napi előadásán nagyszámú közönség gyönyörködött kedvenceinek: Esterházy Agnes, Harry Liedtke, Vladimir Gaidarov és a szépséges Lucien Dor- rain játékában. Mindkét attrakciós filmdráma a német filmgyártás legkiválóbb alkotásai közé tartozik. Úgy a cselekmény, mely mindvégig érdekfeszitő, mint a filmek rendezése, kivitele, elsőrangú. A négy főszereplő játéka a legtökéletesebb, amit filmen nyújtani lehet. Ez az att­rakciós kettős műsor, ma pénteken 3, 5 és 7 órakor, hol­nap szombaton csak egy előadásban d. u. 6 órakor és vasárnap két előadásban, fél 3 és egynegyed a órakor kerül vetítésre. Helyárak valamennyi előadáson 20 és 10 lej. Égő határok. Attrakciós film. Olga Tshechowa, Hans Slettow. Vasárnap d. e. két matiné lesz a Magyar Színházban. Az első kezdete d. e. 10, a második kezdete fél 12 órakor. Vetítésre kerül „Égő határok'^ Attrakciós filmdráma 9 felvonásban, a főszerepekben: Olga Tshec­howa és Hans Slettow. Hely árak: 15 és 10 lej. A MAGYAR SZÍNHÁZ HETI MŰSORA: Péntek fél 9.: Huszárfogás. (10, 20, 30, 40 és 50 le- jes mozihelyárakkal. Ssz.164.) Szombat d. u. 3: Alvincl huszárok. (Ifjúsági előadás nagyon olcsó helyárakkal. Bevezeti dr. Kende János ta­nár. Ssz. 165.) Este fél 9.: Az okos mama. (Operettuj- donság először, Poór Lili, Kondor Ibolyka, Kertész Man­ci. Tompa, Ihász fellépésével. 24. Premierbérlet. Ssz. 166.) Vasárnap d. u. 6.: Az okos mama. (Operettujdonság másodszor, bérletszünetben, rendes helyárakkal. Ssz. 1C7.) Este 9.: Tommy és társa. (10, 20, 30, 40 és 50 lejes mozi­helyárakkal.) Ssz. 168. Hétfő fél 9.: Az okos mama. (Operettujdonság har­madszor.) 29. A. bérlet. Ssz. 169.) Kedd fél 9.: Az okos mama. (Operettujdonság ne­gyedszer. 28. B. bérlet. Ssz. 170.) A MAGYAR SZÍNHÁZ MOZI MŰSORA: Pénteken 3, 5 és 7 órakor: Nagy kettős attrakciós műsor. I. Alpesi tragédia, a főszerepekben Wladimir Gaidaroff és Luci Dorrain. II. A játékosnö, a főszerepek­ben: Esterházy Ágnes és Harry Liedtke. Helyárak 10 és 20 lej. Szombaton, csak egy előadás d. u. 6 órakor: Alpesi tragédia, a főszerepekben: Wladimir Gaidaroff és Lucy Dorrain. n. A játékosnö, a főszerepekben: )sterházy Ágnes és Harry Liedtke. Vasárnap d. e. két matiné: 10 órakor és fél 12 óra­kor: Égő határok. Attrakciós filmdráma, a főszerepek ben: Olga Tsechowa és Hans Schlettow. Helyárak 2o és 10 lej. A ROMAN OPERA MŰSORA. Péntek, január 30.: Pillangó kisasszony A budapesti rendőrség le­tartóztatta a gruibacsl-iati postarabiőkat (Budapest, január 29.) A budapesti rendőr­ség letartóztatta a gubacsi úti postarablókat. Néhány nappal ezelőtt ugyanis megjelent a rendőrségen Friedrich Gyula 22 éves mészáros és elmondotta, hogy másfél hónappal ezelőtt Táncos Mihály 33 éves hentesmester arra akar­ta rábeszélni, hogy vegyen részt a gubacsi úti posta kirablásában. A rendőrség megindította a nyomozást és Táncost meg is .találták a gyüjtő- logbázban, ahova december 20-án szállították be, mivel zsebmetszésen kapták rajta. Először tagadott, de azután bevallotta, hogy ő benne is volt a bandában és a rablásban csak azért nem vehetett tevőleges részt, mivel közben letartóz­tatták. A banda tagjai Mrazek János 28 éves hentes, Nemecsnik Géza hentes és Dávid József péksegéd voltak. Mrazeket és Nemecsiket letar­tóztatták és náluk 5350 pengői találtak. Ezután lejátszatták velük a rablás elkövetését. Mrazek elmondotta, hogy a tett elkövetése után is csak­nem mindennap bement a postahivatalba és sajnálkozva érdeklődött az iránt, hogy vájjon elfogták-e a postarablókat. A harmadik tettest Dávidot, keresik, letartóztatása órák kérdése.

Next

/
Thumbnails
Contents