Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1931-01-31 / 23. szám

4 XIV. ÉVF. S3. SZÁM. wmm&mumsaagiKmHEísu**í&&11 A hunyadmegyei magyarságot mé­lyen megdöbbentette az algyógyi földmivesiskola elvétele Memorandumban felel „az egész hunyadmegyei magyar­ságot kipuszíitani“ akaró provokációra (Déva, január 29.) A Keleti Újság részlete­sen foglalkozott az algyógyi EMKE birtok el­vételével. A kérdést a román sajtó liberális ré­sze is élénken kommentálja és heves támadást intéznek a nemzetipárti kormány ellen abból az alkalomból, hogy korábban a földmivelés- ügyi miniszter nem fogadta a románság kül­döttségét s közük a 254 algyógyi román által aláirt memorandumot is, amelyben tiltakoznak az ellen, hogy az algyógyi iskolát visszakapja a magyarság. Természetesen a liberális sajtó a politikum belekeverésével a nemzetipárti kor­mányon akart ütni. Ezzel szemben a valóság az, hogy a nemzeti parasztpárti kormány eljá­rása nem nevezhető román ellenesnek, amint a tények mutatják. Annál súlyosabb helyzetbe sodorja a hunyadmegyei magyarságot. A ma­gyarság nem nézte tétlenül azt a sorvasztó munkát, amelynek az algyógyi eset egyik állo­mása csak, hanem tiltakozó gyűléseket rendezett az egész hunyadmegyei magyarság kipusztitá- sát és Algyógy elvételét célzó kampány ellen, még a Comitetul Agrar döntése előtt. A Ma­gyar Párt magyar szervezetei pedig memoran­dumban kérték fel intézkedésre a központot. A memorandum rámutat arra, hogy a román­sággal mindig békességben élő magyarság el­len éppen a román népet akarják a nemzeti­ségi türelmetlenség eszközévé sülyeszteni. En­nek a törekvésnek legújabb tárgya a gróf Kuu Kocsárd alapítványa és ajándéka, az Algyógy községi magyar földmivesiskola és mintagazda­ság elvétele. — Vármegyénk úgy látszik — mondja a memorandum — kedvenc terepe ennek a mun­kának. Magyar parasztjainkat expropriálták, biróilag megítélt maradék földjeikből kiüldöz­ték, középosztályunk társadalmi egyesületének, a. dévai Magyar Kaszinónak vagyonát erőszak­kal lefoglalták és most a néhai nagyszivü hu­nyadmegyei magyar ur által parasztsorban született szegény magyar nemzet testvéreinek saját vagyonából ajándékozott kultúrintéz­ményre és vagyonra akarják rátenni a kezüket. A továbbiakban vázolja a memorandum a helyzetet. Rámutat arra a körülményre, hogy az agrártörvény legradikálisabb alkalmazásá­val elvettek minden elvehetőt, mindössze egy minimális rész maradt meg, amelynek birtoká­ban a hunyadmegyei magyarság az adományo­zó intencióinak megfelelően, minden ereje meg­feszítésével még eleget tudna tenni és az EMKE fenn tudná tartani a mezőgazdasági kultúra fejlesztésére szolgáló földmivesiskolát és a környező románság tanítómesterét, a min­tagazdaságot. Egész Erdély magyarságának nincs egyetlen földmivesiskolája sem, amire pedig az ország magyar lakosságának nélkülözhetetlen szüksége van. Viszont a ro­mánságnak nincsen rá szüksége. Felkérjük te­hát az Országos Magyar Párt központi elnök­ségét és parlamenti képviseletét, hogy hasson oda, minden törvényes és a szerződésekben ren­delkezésére álló eszközzel, hogy a jogtalan és súlyos sérelem elimináltassék. Értesülésünk szerint az illetékesek minden lehetőt megtettek a sérelem, reperálása érdeké­ben. Hisszük, hogy a jog és igazság ebben az esetben előbb-utóbb győzedelmeskedni fog. AkM HK iidvaröasság’a teái 11 stl ii si I nil a si ii iá Vájjon sejtette a derék Jean Nicot, Francia- ország lisszaboni követe, amikor 1500-ban külön futárral egy cserép virágot és néhány virágma­got küldött ajándékba királynőjének, Medici Katalinnak, hogy ez a kis figyelmessége fogja megörökíteni nevét a világtörténelemben és hogy ezen a réven többen és gyakrabban fogják emlegetni öt, mint a legnagyobb hadvezéreket, királyokat és tudósokat. Pedig Jean Nicot egyébként is kiváló, nagy tudományu ember volt. Mint diplomata fontos szolgálatokat tett hazájának és ő készítette el az első francia szó­tárt. amivel úttörő munkát végzett a nyelvé­szeti tudomány terén. De ennek ellenére is ré- ges rég a feledés homálya borítaná nevét és em­lékét, ha nem lett volna egyúttal finom gaval­lér, aki királynőjét figyelmességekkel halmoz­ta el. Az a csérép virág ugyanis, amelyet Jean Nicot küldött Medici Katalinnak, az első do­hánypalánta volt, amely Franciaországba ju­tott. Az uj növényt portugál hajósok hozták magukkal az amerikai partokról, amelyet nem rég fedezett fed Kolumbus Kristóf és amelyről akkor még azt hitték, hogy Indiához tartozik. A Nicot által Parisba küldött palánta és mag­vak révén lett ismeretes és terjedt el egész Európában aztán a dohány. Amikor 150 évvel később Linné mester, a nagy svéd természettu­dós és növényvilágunk halhatatlan keresztapja tudományos nevet keresett a már erősen elter­jedt növénynek, érthető, hogy Jean Nicotra gondolt és nevezte el a dohányt Nicotiánnak* Ma már nem a dohány, hanem a benne lé­vő mérgezőhatásu alcaloidot nevezzük általá­ban nicotinnak. A dohány levében rejlő ezen mérget csak jóval később fedezte fel a tudo­mány. A dohányt először dísznövénynek, majd — csodálatos irónia — gyógynövénynek használ­ták Európában. A történelem feljegyzi, hogy amikor II. Ferenc francia király egyizben meg­betegedett és súlyos fejfájásról panaszkodott, édesanyja (ugyanaz a Medici Katalin, akinek Jean Nicot*a dohánypalántákat küldte) porrá tört dohánylevelet adott neki, hogy azt szip­pantsa fel az orrán keresztül. Arról persze már nem emlékszik meg a krónika, vájjon el­írni It-e a király főfájása a dohányportól. Medici Katalin ennek ellenére tovább is ren­dületlenül hitt a dohány gyógyító erejében és fünek-fánák mint csodaszert ajánlta. Csakhamar rájöttek az emberek, hogy a do­hány, ha gyógyítási célokra nem is alkalmas, de mindenképen elsőrangn élvezeti cikk, A spanyol és portugál matrózok megtanulták már az amerikai szigeteken talált indiánoktól a do­hányzás művészetét és nemsokára Európában si divatossá vált úgy a tubákozás, mint a do­hánylevélnek egy tölcséren végződő csövön ke­resztül füst formájában való élvezése. A do­hány alig három évszázad alatt olyan karriert futott meg, amilyenről álmodni is alig lehetett volna, amit elősegített az is, hogy a királyok és államférfiak rájöttek arra, hogy itt egy könnyen kezelhető, bőí'orrásu kereseti lehető­ségre nyílik alkalma az államnak. A dohányzás nagymérvű elterjedésével pár­huzamosan azonban kezdték felismerni annak káros hatásait is. A kémiai tudomány megálla­pította, hogy a dohánylevélben fellelhető niko­tin egyike a legveszedelmesebb mérgeknek. Igaz, hogy a dohányzás során csak elenyészően kis mennyiség jut a szervezetbe és a teljesen egészséges ember lassanként hozzászokik ehhez a méreghez, de a dohányzók százezreinél kétség- I tel énül megnyilatkozik a nikotin káros hatása. A nikotin ugyanis károsan befolyásolja a szív és gyomormüködést és lényegesen előmozdítja az érelmeszesedést. Orvosok, kémikusok és technikusok régóta foglalkoznak azzal, miként lehetne kivonni a dohányból a mérgező nikotinanyagot. Az or­vosok tapasztalták ugyanis, hogy a betegek minden másról könnyebben mondanak le,^ mint a dohányzásról. Ez érthető is, hiszen a mai gon­dokkal terhes, hajszás világban a dohányos ember valóban egyetlen barátja, megnyugta­tója és vigasztalója a cigaretta, vagy a szivar, A nikotin elleni küzdelem hosszú ideig ered­ménytelen maradt, mert a kísérletek során vagy nem sikerült kellő mértékben kivonni a nikotint a dohányból, vagy ha már kivonták, úgy a dohány vált élvezhetetlenné. Néhány évvel ezelőtt sikerült végre két zseniális bécsi vegyésznek, dr. Fáiknak és Vé- nuschnak feltalálni egy eljárási módot, amely, megoldja a dohány nikotinmentesitésének prob­lémáját. Az ezen eljárás szerint nikotinmente- sitett dohány áruk nemcsak hogy nem veszte­nek aromájukból, de fogyasztásuk még élveze­tesebbé válik. A bécsi vegyészek természetesen az egész világon szabadalmaztatták találmányu­kat. Eddig több európai ország vezette be hiva­talosan a dohány nikotinmentesitését és megál­lapítható, • hogy a denikotinizált dohányáruk mindenütt a legrövidebb idő alatt óriási nép­szerűségre tettek szert. IJgy értesülünk, hogy rövidesen Romániá­ban is bevezetik a nikotinmentesitett dohány­árukat, mert a Casa A’utonoma a Monopolulilor megegyezést létesített a szabadalom tulajdono­saival annak Romániában való alkalmazására nézve. A romániai dohányzók milliói bizonyára örömmel veszik tudomásul ezt a hirt, mert le­het-e szenvedélyes dohányos számára nagyobb megnyugvás, mint az a tudat és bizonyosság, hogy nyugodtan hódolhat élvezetes szenvedé­lyének anélkül, hogy ezzel egészségének ártana. EGYESÜLETI ÉLET Az Erdélyi Mnzeum Egyesület által rende­zett orvostudományi előadások sorozata kere­tében rendkívül értékes előadást tartott Traub Vilmos, kiváló szív- és tüdőspecialista, aki Ber­linben, Párizsban végzett hosszabb időn keresz­tül stúdiumokat, és egyike a legjobbnevü orvo­soknak. Az előadás cime: „A szív és sport“ volt. Traub dr. azonban sokkal szélesebben és átfogóbban foglalkozott ezzel a közérdekű té­mával. Alapos visszapillantást vetett a sport történetére, fejlődésére cs azokra a szempon­tokra, melyek a különböző korokban a sportot irányították és ezeknek alapján tért rá a test- kultusznak mai modern formájára, bemutatva annak íerdéségeit, túlzásait és az egészségre káros hatását és végül meghatározza azt az egészséges sportideált, amely a lélek és a test harmóniájának a mai modern igények mellett a legjobban megfelel. Fiziológiai alapon világí­tott rá a sport hatásaira, de nem tévesztette szem elől annak szellemi, illetve kulturális je­lentőségét sem. A mindvégig lebilincselő és ér­dekes előadást nagyszámú közönség hallgatta végig. * A kolozsvári kereskedő társada­lom kát ja. Hosszabb szünet után szombat este 9 órakor tartja a K. K. A. S, E. a Székelytársa­ság dísztermében, Str. Iuliu Maniu (Szentegyház ucca) 8 alatt ezidei bálját. A Mesemondó királykisasszony előadása a Magyar Diák Otthon javára január 30-án, pén­tek este S órai kezdettel (Farkas ucca) róm. kát. gimnázium dísztermében. Turistakiróndulás. Az Erdélyi Kárpát Egyesület turista osztálya február hó 1-én, va­sárnap, kedvező időjárás esetén, a következő túrát rendezi. Útirány: Hójaerdő, Bácsitorok, Angyal-kut, Szent Pál-tető, Szászfenes, Plecs- ka-völgy és Monostori-erdőn keresztül haza. Vezetők: Györke Márton és Gergely István. Gyülekezés a Mátyás-ház előtt. Indulás reggel 8 órakor pontosan. A tura szebb részeiről fény­képfel vételeket készítünk. Vendégeket szívesen lát az egyesület. Tildohurutos? HASZNÁLJON Dr. Földes-féle vasiápfikőrl Gvermekhintőnor csak HÖFER névvel, lila dobozban eredeti!!

Next

/
Thumbnails
Contents