Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1931-01-28 / 20. szám

Ctej-Kolozsvâr, 1931 januir 28 JDA ELŐFIZETÉS BELFÖLD OH: 1 Km 1200 lej, félém 600 lej, negyed érre 300 lel egy bén 100 lej. ______________Ara 5 lej._____________ ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP I előfizetés magyaboeszáGOH: Beerketttéaég ée kiadóhivatal- Piaţa Unirii (Főtér). I, | évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedév» Telefonj 5-08. »94. J 15 pengő. Hz állampolgárság! törvén# módo­sítását követelték a kamarában is A régi programpont még mindig csak ígéret »»■ A 0+ közgazdaság»szaklap mß* &TM al— MM H BLMai «J rag*- m-íje!emk havont« romén - , magyar és német nyelven • Bizalmas közlésünk iVajjon mi lehet az oka annak, hogyha ko­lozsvári népszámlálás nemzetiségi statisztiká­ját áthatolhatatlan homály boritja! Szerény véleményünk szerint a számlálólapok szortíro­zása egyszerű adminisztrációs munka, amelyet pár nap alatt el lehetett volna végezni. Csak­hogy — itt van a bökkenő — a népszámlálást sikerült par excellence politikai kérdéssé tenni, olyan ütőkártyává, amelyet az országban is, külföldön is kijátszhat alkalomadtán a kor­mány és diplomáciája. Hogy ini folyik a kulisz- szák mögött, azt minden titkolózás ellenére is világosan látjuk Enyhe terror, megfélemlités, barátságos rábeszélés: ezek a fegyverei annak a hadjáratnak, amellyel igyekeznek levenni a lábakról nyilvánvalóan magyarokat, akiket azonban a néwegyelemzés uj sütetü tudomá­nyával szeretnének megfosztani nemzeti hova­tartozásuktól. Azaz nemcsak hogy szeretnének, mert ezt a célkitűzést a nemzetiség átfestésére kiküldött úgynevezett népszámlálási hivatal bi­zonyára sikeresen végre is hajtja. Mert, hogy kézzel-lábbal igyekeznek kiemelni, akit lehet a magyarság egyeteméből, az immár kétségtelen. Nem tetszik nekik, ha a zsidók magyaroknak vallják magukat. Ugyanekkor azonban tetszik az, ha regáti zsidók verik a mellüket, hogy ők románok. Beidézgetik azokat, akiknek német hangzása a nevük és ha egy szót sem tudnak máskép, csak magyarul, akkor is ajánlgatjáK nekik, hogy változtassanak anyanyelvet és nemzetet a kormánybiztos ur kedvéért. Szóval dühöng a néwegyelemzés. Egy zsidóvallásu magyar intellektuel be­szélte el nekünk, hogy felidézték a városhá­zára s mivel közéleti férfiú s jól tudják róla, hogy a magyar sorsközösséget vállalta, előtte nem példálózgattak a szokásos tanácsadások­kal, hanem udvariasan megmutatták a szám­láló lapját, amelyen ki volt huzva a „magyar“ szó és helyébe volt írva: „zsidó“. Megkérdezték tőle, hogy fenntartja-e azt, amit kényszer nél­kül, saját jószántából bevallott. Persze, hogy fenntartotta. Csakhogy van itt egy bökkenő is Hogyan történhetett meg, hogy a népszámlá­lási hivatalban hamisíthattak egy számláló la­pot! Ki garantálja, hogy ez a hamisító rend­szer csak egy esetben operált! Általában mi szükség van az ilyen idézgetésekre és bizalmas, négyszemközötti eszmecserékre! Névvegyelem- zés ide, néwegyelemzés oda, törvény mondja ki, hogy a nemzetiség bevallása mindenkinek a saját magánügye. A kormánybiztos urnák te­hát senkit sincs joga akár barátságos, akár ba­rátságtalan modorban ellenkező vallomás meg tételére felhívni. De arra sincs joga, hogy fel­idézzen hivatalába akárkit, ö nem bíróság, nem ügyész, nem vizsgálóbíró, mégcsak nem is rendészeti hatóság. Velünk szemben csak egy­szerű magánember, aki, ha kiváncsi valamire, jöjjön el ő-a lakásunkra. Hetek óta folyik már Kolozsvárt ez a cir­kusz. Akármilyen lesz a népszámlálás eredmé­nye: ezekntán nekünk alaposan megingott a bi­zalmunk az egész népszámlálásban. Olyan ügyetlenül és olyan durván követik el ezeket a törvénysértéseket, hogy sikerült vele egyszer s mindenkorra kompromittálni a kormány egész népszámlálását. És ezt nemcsak mi látjuk, ha­nem látja a külföld is, amelynek „informálá­sára“ készül a népszámlálási statisztika. Bizal­masan megsúgjuk a kolozsvári kormánybiztos urnák, hogy a hivatalában tartott bizalmas eszmecserékből mi már levontuk a konzekven­ciákat*. Csakhogy mi nem csinálunk diszkré­ciót a véleményünkből. (Bukarest, január 26:) A kamara mai ülésén napirénd előtt dr. Fischer József szólalt fel. A zsidó képviselő rámutatott az állampolgársági törvény hiányaira és hibáira, amelyek követ­keztében a lakosság sokezer tagjának nincs ál­lampolgársága, akiket ez a jog megilletne. Mi­után idegen állam még kevésbé ismeri el az illetőket polgáraiként, lehetetlen helyzetbe ju­tottak, amelyet még fokoz az a vexatórikus el­járás, amelyben részesülnek. A munkavédelem­ről szóló törvény szerint idegen állampolgáro­kat nem szabad alkalmazni és ennek a törvény­nek megszorító hatályát vonatkoztatják azokra is, akik az állampolgársági törvény hibái miatt nem juthattak még el állampolgári jogaik el­ismertetéséhez, de egyébként tényleg román ál­lampolgárok. Tekintettel arra, hogy az igaz­ságügyminiszter az p'mult ülésszakban beje­lentette az állampolgársági törvény revízióját és a jelen ülésszakot megnyitó trónbeszéd is felsorolta ezt a feladatot a parlament muuka­(Nagyvárad, január 26.) Nagyvárad ma­gyarságának impozáns ünnepe volt vasárnap, amikor Thury Kálmán dr., magyarpárti kép­viselőjelölt tartotta meg programbeszédét vá­lasztói előtt. Thury Kálmánt, Biharmegye köz­ségeiben tett látogatásai során mindenütt a legnagyobb lelkesedéssel fogadták b Nagyvá­rad város közönsége részéről is megnyilvánult iránta a ragaszkodás. A Katolikus Kör nagy­termét zsúfolásig megtöltötte a közönség. A gyűlést Kotzó Jenő dr., a biharmegyei tagozat elnöke nyitotta meg, biztosította a képviselője­löltet a megye és a város magyarságának ra­gaszkodásáról. Ezután Thury Kálmán dr. tartotta meg nagyhatású beszédét. — Figyelmeztetnek arra, mondotta —■ hogy ügyeljünk, mert egy leg­utóbbi miniszteri nyilatkozat szerint a kor­mány nem tudja, hogy hol végződik a politi­kai harc és hol kezdődik a kisebbség harca az állam ellen. Erre csak azt válaszolhatom, hogy a nemzeti parasztpárt nem az állam. A nemzeti parasztpártnak is lényegesen könnyebb és ha­tásosabb a kisebbségek ellen harcolni, mint az ellenzéki pártok ellen. Vaida, volt belügymi­niszter szerint is a magyarság inkább jelent veszélyt az államra, mint azok a szervezetek, amelyek békés falvak lakosságának életét za­varják meg. A magyarság azt várta, hogy leg­alább a kormány be fogja tartani a gyulafe­hérvári szerződéseket és a nemzetközi kisebb­ségi szerződést. A gyulafehérvári határozatot por lepi a történelmi archívumban és igaza volt Barabás Bélának, amikor azzal küldött egy Alba Iulia szivart Goldis Lászlónak, hogy ennyi maradt meg Gyulafehérvárból. A szivart programja között, kérdi az igazságügyminisz- tért, milyen stádiumban van a törvény revízió* jának előkészítése. Zacharia képviselő a ghiurghiui kikötőben fogauatositott építkezésekről beszélt, majd Fra- nasovici Richard liberális kifogásolja, hogy Râmnicul Vâlceaban még nem írták ki a vá­lasztást, holott a kerület mandátuma az ottani képviselőnek a Banca Naţionala igazgatójává történt kinevezésével, már régóta megüresedett, Pop-Cicio kamarai elnök felvilágositja Fra- nasoviciot, hogy a vonatkozó iratok még nem erkeztek be a kamarához, azért nem intézked­hetett a választás kiírása iránt. Franasovici tudomásul veszi az elnök fel­világosítását, megjegyzi azonban, hogy Bra- tianu Vintila halála után már két nappal siet­tek helyét betölteni. A kamara nyilvános ülését ezután bere­kesztették es a képviselők a szekciókban tár­gyalták a kamatuzsora elleni törvényjavas­latot. Goldis elszívta és igy még ez is hamuvá vált. Két év alatt nem történt egyéb, minthogy a kormány ígéretei devalválódtak. A mérleg egyik serpenyőjébe ezeket az ígéreteket tehet­jük, a másikba azt a sok bajt, ami az utóbbi pár évben zudult az Országra, Thury Kálmán ezután óva intette a ma­gyarságot, hogy ne üljön fel azoknak, akik a kommunista mozgalomba akarják belevonni és erélyes hangon utasította vissza a karzatról le­kiáltott közbeszólásokat. Beszéde végén hangoz­tatta, hogy a magyarság töretlen egységben áll. Jakabffy Elemér az országban uralkodó korrupcióra mutatott reá. A kormány ennek le­törését Ígérte s hogy ez mennyire sikerült, jel­lemző, hogy abban a törvényjavaslatban, ame­lyet most nyújtottak be a miniszterek autóhasz­nálatáról, az egyik indokolási pont az, hogy, egy államtitkár egy évben 130 autógummlt szá­mított fel. Paál Árpád érdekes és komoly, nagysza­bású beszédben utalt arra, hogy a magyar ki­sebbségi kérdés nem pusztán romániai kérdés, hanem európai probléma, amelyet Európa ér­dekeinek megfelelően kell megoldani. A gyü- lést Kotzó elnök zárta abe. P£PMVII T Bukarestben, Str. Domniţa Anas- uSkui! 1 ILI tasia No. 10 colţ Belvedere alatt a ® Grand Etablissement Savoly, elsőrangú étterem, román, magyar és francia kony- ' ha, kitűnő borok. Figyelmes kiszolgálás. SAVOLY« bar, a főváros uj látványossága, világvárosi mű­sor. Tánc, zene, hangulat, külön termek. Tulajdonos: Böhm Bandi & Co. Magyar programbeszéd hangzott el Nagyváradon Paál Árpád és Jakabffy Elemér beszéltek a pártközpont nevében

Next

/
Thumbnails
Contents