Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)
1931-01-28 / 20. szám
Ctej-Kolozsvâr, 1931 januir 28 JDA ELŐFIZETÉS BELFÖLD OH: 1 Km 1200 lej, félém 600 lej, negyed érre 300 lel egy bén 100 lej. ______________Ara 5 lej._____________ ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP I előfizetés magyaboeszáGOH: Beerketttéaég ée kiadóhivatal- Piaţa Unirii (Főtér). I, | évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedév» Telefonj 5-08. »94. J 15 pengő. Hz állampolgárság! törvén# módosítását követelték a kamarában is A régi programpont még mindig csak ígéret »»■ A 0+ közgazdaság»szaklap mß* &TM al— MM H BLMai «J rag*- m-íje!emk havont« romén - , magyar és német nyelven • Bizalmas közlésünk iVajjon mi lehet az oka annak, hogyha kolozsvári népszámlálás nemzetiségi statisztikáját áthatolhatatlan homály boritja! Szerény véleményünk szerint a számlálólapok szortírozása egyszerű adminisztrációs munka, amelyet pár nap alatt el lehetett volna végezni. Csakhogy — itt van a bökkenő — a népszámlálást sikerült par excellence politikai kérdéssé tenni, olyan ütőkártyává, amelyet az országban is, külföldön is kijátszhat alkalomadtán a kormány és diplomáciája. Hogy ini folyik a kulisz- szák mögött, azt minden titkolózás ellenére is világosan látjuk Enyhe terror, megfélemlités, barátságos rábeszélés: ezek a fegyverei annak a hadjáratnak, amellyel igyekeznek levenni a lábakról nyilvánvalóan magyarokat, akiket azonban a néwegyelemzés uj sütetü tudományával szeretnének megfosztani nemzeti hovatartozásuktól. Azaz nemcsak hogy szeretnének, mert ezt a célkitűzést a nemzetiség átfestésére kiküldött úgynevezett népszámlálási hivatal bizonyára sikeresen végre is hajtja. Mert, hogy kézzel-lábbal igyekeznek kiemelni, akit lehet a magyarság egyeteméből, az immár kétségtelen. Nem tetszik nekik, ha a zsidók magyaroknak vallják magukat. Ugyanekkor azonban tetszik az, ha regáti zsidók verik a mellüket, hogy ők románok. Beidézgetik azokat, akiknek német hangzása a nevük és ha egy szót sem tudnak máskép, csak magyarul, akkor is ajánlgatjáK nekik, hogy változtassanak anyanyelvet és nemzetet a kormánybiztos ur kedvéért. Szóval dühöng a néwegyelemzés. Egy zsidóvallásu magyar intellektuel beszélte el nekünk, hogy felidézték a városházára s mivel közéleti férfiú s jól tudják róla, hogy a magyar sorsközösséget vállalta, előtte nem példálózgattak a szokásos tanácsadásokkal, hanem udvariasan megmutatták a számláló lapját, amelyen ki volt huzva a „magyar“ szó és helyébe volt írva: „zsidó“. Megkérdezték tőle, hogy fenntartja-e azt, amit kényszer nélkül, saját jószántából bevallott. Persze, hogy fenntartotta. Csakhogy van itt egy bökkenő is Hogyan történhetett meg, hogy a népszámlálási hivatalban hamisíthattak egy számláló lapot! Ki garantálja, hogy ez a hamisító rendszer csak egy esetben operált! Általában mi szükség van az ilyen idézgetésekre és bizalmas, négyszemközötti eszmecserékre! Névvegyelem- zés ide, néwegyelemzés oda, törvény mondja ki, hogy a nemzetiség bevallása mindenkinek a saját magánügye. A kormánybiztos urnák tehát senkit sincs joga akár barátságos, akár barátságtalan modorban ellenkező vallomás meg tételére felhívni. De arra sincs joga, hogy felidézzen hivatalába akárkit, ö nem bíróság, nem ügyész, nem vizsgálóbíró, mégcsak nem is rendészeti hatóság. Velünk szemben csak egyszerű magánember, aki, ha kiváncsi valamire, jöjjön el ő-a lakásunkra. Hetek óta folyik már Kolozsvárt ez a cirkusz. Akármilyen lesz a népszámlálás eredménye: ezekntán nekünk alaposan megingott a bizalmunk az egész népszámlálásban. Olyan ügyetlenül és olyan durván követik el ezeket a törvénysértéseket, hogy sikerült vele egyszer s mindenkorra kompromittálni a kormány egész népszámlálását. És ezt nemcsak mi látjuk, hanem látja a külföld is, amelynek „informálására“ készül a népszámlálási statisztika. Bizalmasan megsúgjuk a kolozsvári kormánybiztos urnák, hogy a hivatalában tartott bizalmas eszmecserékből mi már levontuk a konzekvenciákat*. Csakhogy mi nem csinálunk diszkréciót a véleményünkből. (Bukarest, január 26:) A kamara mai ülésén napirénd előtt dr. Fischer József szólalt fel. A zsidó képviselő rámutatott az állampolgársági törvény hiányaira és hibáira, amelyek következtében a lakosság sokezer tagjának nincs állampolgársága, akiket ez a jog megilletne. Miután idegen állam még kevésbé ismeri el az illetőket polgáraiként, lehetetlen helyzetbe jutottak, amelyet még fokoz az a vexatórikus eljárás, amelyben részesülnek. A munkavédelemről szóló törvény szerint idegen állampolgárokat nem szabad alkalmazni és ennek a törvénynek megszorító hatályát vonatkoztatják azokra is, akik az állampolgársági törvény hibái miatt nem juthattak még el állampolgári jogaik elismertetéséhez, de egyébként tényleg román állampolgárok. Tekintettel arra, hogy az igazságügyminiszter az p'mult ülésszakban bejelentette az állampolgársági törvény revízióját és a jelen ülésszakot megnyitó trónbeszéd is felsorolta ezt a feladatot a parlament muuka(Nagyvárad, január 26.) Nagyvárad magyarságának impozáns ünnepe volt vasárnap, amikor Thury Kálmán dr., magyarpárti képviselőjelölt tartotta meg programbeszédét választói előtt. Thury Kálmánt, Biharmegye községeiben tett látogatásai során mindenütt a legnagyobb lelkesedéssel fogadták b Nagyvárad város közönsége részéről is megnyilvánult iránta a ragaszkodás. A Katolikus Kör nagytermét zsúfolásig megtöltötte a közönség. A gyűlést Kotzó Jenő dr., a biharmegyei tagozat elnöke nyitotta meg, biztosította a képviselőjelöltet a megye és a város magyarságának ragaszkodásáról. Ezután Thury Kálmán dr. tartotta meg nagyhatású beszédét. — Figyelmeztetnek arra, mondotta —■ hogy ügyeljünk, mert egy legutóbbi miniszteri nyilatkozat szerint a kormány nem tudja, hogy hol végződik a politikai harc és hol kezdődik a kisebbség harca az állam ellen. Erre csak azt válaszolhatom, hogy a nemzeti parasztpárt nem az állam. A nemzeti parasztpártnak is lényegesen könnyebb és hatásosabb a kisebbségek ellen harcolni, mint az ellenzéki pártok ellen. Vaida, volt belügyminiszter szerint is a magyarság inkább jelent veszélyt az államra, mint azok a szervezetek, amelyek békés falvak lakosságának életét zavarják meg. A magyarság azt várta, hogy legalább a kormány be fogja tartani a gyulafehérvári szerződéseket és a nemzetközi kisebbségi szerződést. A gyulafehérvári határozatot por lepi a történelmi archívumban és igaza volt Barabás Bélának, amikor azzal küldött egy Alba Iulia szivart Goldis Lászlónak, hogy ennyi maradt meg Gyulafehérvárból. A szivart programja között, kérdi az igazságügyminisz- tért, milyen stádiumban van a törvény revízió* jának előkészítése. Zacharia képviselő a ghiurghiui kikötőben fogauatositott építkezésekről beszélt, majd Fra- nasovici Richard liberális kifogásolja, hogy Râmnicul Vâlceaban még nem írták ki a választást, holott a kerület mandátuma az ottani képviselőnek a Banca Naţionala igazgatójává történt kinevezésével, már régóta megüresedett, Pop-Cicio kamarai elnök felvilágositja Fra- nasoviciot, hogy a vonatkozó iratok még nem erkeztek be a kamarához, azért nem intézkedhetett a választás kiírása iránt. Franasovici tudomásul veszi az elnök felvilágosítását, megjegyzi azonban, hogy Bra- tianu Vintila halála után már két nappal siettek helyét betölteni. A kamara nyilvános ülését ezután berekesztették es a képviselők a szekciókban tárgyalták a kamatuzsora elleni törvényjavaslatot. Goldis elszívta és igy még ez is hamuvá vált. Két év alatt nem történt egyéb, minthogy a kormány ígéretei devalválódtak. A mérleg egyik serpenyőjébe ezeket az ígéreteket tehetjük, a másikba azt a sok bajt, ami az utóbbi pár évben zudult az Országra, Thury Kálmán ezután óva intette a magyarságot, hogy ne üljön fel azoknak, akik a kommunista mozgalomba akarják belevonni és erélyes hangon utasította vissza a karzatról lekiáltott közbeszólásokat. Beszéde végén hangoztatta, hogy a magyarság töretlen egységben áll. Jakabffy Elemér az országban uralkodó korrupcióra mutatott reá. A kormány ennek letörését Ígérte s hogy ez mennyire sikerült, jellemző, hogy abban a törvényjavaslatban, amelyet most nyújtottak be a miniszterek autóhasználatáról, az egyik indokolási pont az, hogy, egy államtitkár egy évben 130 autógummlt számított fel. Paál Árpád érdekes és komoly, nagyszabású beszédben utalt arra, hogy a magyar kisebbségi kérdés nem pusztán romániai kérdés, hanem európai probléma, amelyet Európa érdekeinek megfelelően kell megoldani. A gyü- lést Kotzó elnök zárta abe. P£PMVII T Bukarestben, Str. Domniţa Anas- uSkui! 1 ILI tasia No. 10 colţ Belvedere alatt a ® Grand Etablissement Savoly, elsőrangú étterem, román, magyar és francia kony- ' ha, kitűnő borok. Figyelmes kiszolgálás. SAVOLY« bar, a főváros uj látványossága, világvárosi műsor. Tánc, zene, hangulat, külön termek. Tulajdonos: Böhm Bandi & Co. Magyar programbeszéd hangzott el Nagyváradon Paál Árpád és Jakabffy Elemér beszéltek a pártközpont nevében
