Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1931-01-24 / 18. szám

rarai XIV. EVF. 18. SZÁM. Tanítók tragédiája Tiz évi küzdelem vége a halál — Egy egész vármegye tanítóit taszította elviselhetetlen helyzetbe a revizor ur (Kolozsvár, január 22.) Alig múlik el nap, hogy. a szerencsétlen magyar tanitóság szomo­rú helyzetével egy-egy megdöbbentő eset kap­csán ne kellene foglalkoznunk. Ha az egyéb­ként mindenkire nézve elviselhetetlen kálvá­riajárások között fokozatot lehetne felállítani, az utolsó tiz esztendőben a tanitók az elsők kö­zött volnának. Az alábbiakban két ilyen tani- tótragédiát tárunk fel a maga izgalmas és szomorú valóságában. A megváltó halál. Az első mindössze egy rövid hir: Fpgaras- ey Jáhos. volt npanagyfalusi ^tanító, ötven­négy éves korában elhunyt. E rövid mondat mögött súlyos dráma hú­zódik meg. Fogarassy tanitó egy negyedszá­zadon keresztül igazgatta az apanagyfalusi állami iskolát a legnagyobb kötelességtudással és pontossággal. Mélytudásu, sokoldalú és nagy- ambicíóju ember volt, akinek rendkívül sokat köszönhet az egész falu lakossága. Az impé- riumváltozás után rövidesen véget ért munkás­sága. Hiába igyekezett a román nyelvet elsa­játítani, a hajlottkoru embernek nem sikerült és igy esküt sem tett. Erre állását ott kellett hagynia, de hogy mindennapi kenyerét megkeresse, lo­vat, szekeret szerzett és sajtüzletbe fogott. Ti­zenkét éven át járta a vásárokat, az egész vidék ismerte s alig várták, hogy a piacon megjelen­jék a „sajtkirály“, ahogy a désiek elnevezték. A sajtszezon azonban csak négy hónapig tart, az üzlet kibővítésére kellett tehát gondolnia, hogy megélhessen. A ritka energiájú ember erre meg­tanulta a bocskor és talpbőr-felvágást. Olyan szakértelemmel végezte ezt a munkát, hogy már a konkurenciájától féltek. A nehéz mesterség azonban erejét felülhaladta és állandóan utón kellett lennie, esőben, fagyban, hóban, vihar­ban, ami a szervezetét teljesen aláásta s végül is ágynak esett és meghalt. Állandóan abban re­ménykedett, hogy meg fogja kapni nyugdiját, ez a reménye azonban nem teljesedett hosszú évti­zeden keresztül. Egy emberrel és egy álommal ismét kevesebb van. Tönkretették egy egész vármegye tanítóit Ha a halott szomorú sorsán meg is nyug­szunk, annál súlyosabb és fájóbb az élő emberek tragédiája. Egy cg'ész vármegye tanítósága kényte­len végigcsinálni ezt a drámát, amelyet egy hatalmaskodó revizor indított el, hogy mindannyiukat tönkre tegye. A Keleti Újság már foglalkozott is a szilágyme­gyei állami tanitók helyzetével és bemutatta, hogy Margineanu revizor — aki egyébként ma­gyar állami tanitó volt, — miként akarja telje­sen tönkre tenni volt kollégáit. Régóta hangoz­tatja, hogy rendet teremt két év alatt a magya­rok között. Ez a rendteremtés azzal kezdődött, hogy ahol csak lehetett igyekezett ártani az ál­lami tanítóknak. Margineanu hatalmas tüdejü ember, aminek szintén hasznát vette a „rend­csinálásnál“. Egy fiatal kezdő tanítóra úgy rá- orditott, hogy a szerencsétlen tanitó idegsokkot kapott tőle és valószínűleg egész életére nyomo­rék marad. Voltak azonban, akik a hatalmas hangtól nem I ijedtek meg, ezeket úgy, intézte el, hogy a vár­megyei magyar tanitók mellé egy-egy okleveles ‘vagy oklevél nélküli tanítót, vagy tanítónőt I rendeltetett, természetesen a magyar állami ta- i nitók teljes költségére. Tessék elképzelni, az igy beállott helyzetet. A szilágymegyei tanitók október óta egy bani fizetést sem kaptak. Mellékes jövedelmük nincs. Harmadik hónapja szenvednek és ilyen körülmények között egy másik tanerőt kell fizetniök. Erre jön rá az ál­dozati adó. Ha most ezt és a kisegítő tanitók fi­zetését, különböző adókat leszámítjuk, nem hogy valamijök maradna, hanem még ráfizetnek a fizetésükre. Ilyen körülmények közé juttatta a szerencsétlen családos embereket, elvakult so­vinizmusában Margineanu revizor ur, aki köny- nyebben fogja fel az életet és a közterheket, mert amíg a más zsebére hazafiaskodik, addig őmaga igyekszik kibújni a közterhek alól, amit bizonyit az a körülmény is, hogy nemrégen adó- eltitkolás miatt alaposan megbírságolták. A szilágymegyei tanitók helyzete tarthatatlan és felhívjuk rá az illetékes tanügyi kormány fi­gyelmét. mm PROBLémáK A tévtanok szü retje Egymlülóháromiizázezer márkát, um negyvenegy millió lejt csikart ki egy Tausend nevű kereskedő Mün­chenben aranycsinálás elmén hiszékeny honfitársaitól, Vannak még naiv emberek a világon, bizonyságául an­nak, hogy a kultúra és a felvilágosodás az emberiségnek csak igen kis hányadát érinti. Hiszen az aranycslnáió Tausend még Ludendorff tábornagyot la befonta, vele la elhitette, hogy a mesterséges arany nem utópUf és Lu- dendorffnak, aki az utóbbi években egyik babonából a másikba esett, annyira tetszett az ügy, hogy hatalmas tökével közkereseti társaságot la összehozott. Tausend pere most folyik a müncheni nyilvánosság előtt A vádlott elmondotta, hogy magas rangú tlsztviao- lök, gyárosok, bankigazgatók, földbirtokosok, Ismert ke­reskedők, sőt professzorok is kilincseltek nála az arany­ért, pénzeket adtak kísérleteihez én egyáltalában nem döbbentek meg arra a gondolatra, hogy egy Uyen Tau­send, aki élete javát kárpitos mesterséggel, zenescerszám készítéssel töltötte, sikeresen megfejtheti a bölcsek kö­vét, amelynek kiagyalásába jónéhány évszázad bicskája már beletörött Természeten, hogy Tausend, amikor el­hitték neki a mesét, őmaga la bizakodott saját csalha- tatlanságában és agy könnyedén megjegyezte, hogy ő tulajdonképpen a kör négyssögösitéséhes la ért, melles­leg Igen rossz hegedűkből öt pero alatt kremoüal ver- senyhegedüket is gyártani tud, de pillanatnyilag egy éh dolga van, az aranyat kell kifőzni a lombikban... Ért is elhltték neki. Szinte csodálatos, hogy Józan, akár egyetemet vég­zett emberek Is, mennyi bornlrtság beadagolására vállal­koznak. Ott van Zeilels, a gallspaohl bölcs, aki vHiá­nyosságra berendezett futószalagon bénák és idült tu- berkulótikusok meggy őgyttására vállalkozik, vajmi ke­vés eredménnyel; ott vannak Nyugat legtöbb országá­ban az országút vándorapostolal, az aj vallásalaplték, ott van a hindu megváltó, tennlszrakettel a kézében, a va­kító fogsora Krisnamurti, gnoszlikusoktól, theozóíasok- tól, spiritisztáktól, mlllenlstáktól, Jövendőmondoktól ka­varog az egész világ és csak egy ügyes akvlzltőrre van szükség, még azt Is el tudná hitetni, hogy a föld nem forog és hogy a legkényelmesebb szállodák a Saturaus csillagon vannak. Tessék egy újságot kézbe venni: aa apróhirdetések tele vannak horoszkópokkal, grafológiai fölldnálkozá- sokkal, gyógyításra alkalmas javasszerekkol stb, stb. Valóban: a maszlagok korszakát éljük, oly mértékben, mint amilyenre a világháború előtti korszakban nem volt példa. Vájjon ml az oka a civilizált emberek elké­pesztő' sztupiditásának? Nem csupán az, hogy egyes em­berek agyában vannak olyan góeok, amelyeket a logika és a tapasztalás tényei sem tudnak feloldani. Bizonyos mértékig a józanoknak hitt emberekben és tanokban való csalódás segíti elő a tévtanok rohamos burjánzását. Emberek szétnéznek maguk körül és úgy találják, hogy senki sem tud segíteni rajtuk. Belehajszolták őket egy eszeveszett háborúba ős ahelyett, hogy kijózanítanák őket, olyan helyzetet teremtenek, hogy Ismét egy még borzalmasabb háború küszöbére kerülnek. A világ sza­nálására adva vannak olyan módok, amelyek olyan egy­szerűek, mint a kétszer kettő négy, mégis a kétszer kettő öt teóriájával hozakodnak elő és tervbevett szo­ciális, gazdasági, politikai megoldást kísérletek nem egy szemlélőben a kör nőgyszögösitésésiek képzetét ébresz­tik fel. Emberek sok mindenből kiábrándulva már-már azt képzelik, hogy a józan ész gyümölcsei: a maszlagok, ellenben az ő ábrándjaik a reálisak, mert közelebb visz­nek az egyéni élet céljaihoz: a megnyugváshoz, a bol­dogsághoz, az energiák szabad kiéléséhez. Egy kicsit a tudomány, a politika, a filozófia, a spirituális tanok U hibások abban, hogy nem simulva az uj idők követelmé­nyeihez, kisugárzásuk, hatóerejük fogyatékossága foly­tán kiengedik szférájukból a hívőket és belesülyedni hagyják alantas kényszermániájukba. A tévtanok ter­jedése olyan szociológiai tünet, amelynek okai között nem ogyes-egyedül az elpusztíthatatlan emberi butaság keresendő. A család részére a legkedvesebb áfán* etek egy 50 radio Muzsika, színház, komoly és vidám elő­adások, a legérdekesebb hírek mind, mind megkaphatok a rádióban. Forduljon a MINERVÁ-hoz (Cluj-Kvdr, ! Sir. Baren L. Pop, Brossai ncca 5.) j A íerjób) és a legolcsóbb gépek gyári raktára! ] Höler habi-krém kipállás ellen csak tubusában

Next

/
Thumbnails
Contents