Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1931-01-24 / 18. szám

I X/F, EVF. 18. SZAM.

5

m presszionál If etaneli a mapr apapivü zsidó állampolgárokat „megfázni“ a népszámlálási hivatalban

A kereskedelmi utazó esete, aki Aradon magyar lehetett, \ de Kolozsváron nem

_ (Kolozsvár, január 22.) A népszámlálás le- zajlott^ s végre sikerült megtudnunk Kolozsvár lakósainak számát. Hogy azonban Kolozsvár

98.000 lakosa hogyan oszlik meg nemzetiség szerint, ez még hét lakattal őrzött titok. Ugylát- szife, ez még további mérlegelés tárgya lesz.

A népszámlálással kapcsolatban azonban történnek némi események. Nem lesz érdektelen, ha mi nem leszünk olyan diszkrétek, mint a népszámlálási hivatal és elárulunk egy kis részletet abból a titokzatos háttérből, amely minden valószinüség szerint a kisebbségek számának rohamos aláhanyatlását fogja a kétszer kettő négy bizonyosságával kideríteni.

Napok óta érkeznek hirek a szerkesztőségbe arról, hogy a kolozsvári zsidó vallásu állampolgárokat sorra felidézték a népszámlálási hivatalba s ott kérdést intéznek hozzá, milyen okból vallották magukat magyaroknak? A presszió nak ez a gyöngéd fajtája nem vág ugyan bele a népszámlálásról szóló hangulatkeltő előzetes nyilatkozatok tónusába, azonban ugylátszik mindez nem akadály. Hogy azonban mi történik hasonló esetekben a népszámlálási hivatalban, azt eddig nem sikerült pontosan megállapítani, mert a felidézett állampolgárok nem sietnek kalandjaikat közölni a nyilvánossággal. Egy érdekes dologról azonban mégis sikerült tudomást szereznünk és a közönség épülésére az alábbiakban közöljük:

A revíziós munka kapcsán idézték fel a népszámlálási hivatalba K. E. kolozsvári kereskedelmi utazót. K. E-vel az történt, hogy két helyen vették fel, tekintve, hogy a népszámlálás idejében nem tartózkodott rendes lakóhelyén, Kolozsváron — s ez még nem is volna olyan különös eset, azonban

mindkét helyen másképp vették fel adatait s éppen a legfontosabb s oly sokat vitatott kérdésnél: a nemzetiségnél került más és más felelet a két népszámlálási ívbe.

K. E. így meséli el a történteket:

— December végén, mikor az egész országban megejtették a népszámlálást, üzleti ügyekben Aradon tartózkodtam s igy ottani szálláso raon írtam be adataimat a népszámlálási Ívnek abba a rovatába, ahová az ideiglenesen a hely- j 'íjijí iijijijîjtftîjî jijijiibijijimji; jîk jtjtîî^îy^

ii

CZELNAIiSZTER;

Cukrászat és feisten büfl

II. bővített és javított kiadás. Ara 14© lei.

A könyv uj kiadásában nemcsak Lk a csinos, Ízléses tálalást ta- J. X nitja meg tökéletesen, de a takarékos és kiadós főzésre, még a vendéglátásnál is. Ebből a szempontból is hézagpótló munka, mely minden háztartásnak nélkülözhetetlen. A könyv nemcsak kitűnő tanítási módszere, pontos útbaigazításai, legmodernebb receptjei, de olcsósága miatt is nagy ked- veltségnek örvend. Főbizományos a Minerva könyvkereskedés, Kolozsvár, Reg. Maria (Deák F. u.) 1.

ségben tartózkodók, vendégnek kell adataikat bevezetni. Sajátkezüleg végeztem ezt s a nemzetiség rovatba magyarnak, a vallás rovatba pedig zsidó felekezetűnek tüntettem fel magamat, mivel, habár izraelita, de magyar vagyok.

— Mikor visszatértem Kolozsvárra, olvastam a lapokban a népszámlálási hivatal felhívását, mely szerint mindenki, aki Kolozsvárt még nem volt összeszámolva, jelentkezzék a városházán, ahol utólag kitöltheti az ivet. Mindamellett, hogy mint elmondtam, már Aradon is fel- vagyok egyszer véve, nehogy valami baj legyen, felmentem a népszámlálási hivatalba s ott egy tisztviselőnek beszámoltam helyzetemről. A tisztviselő felszólított, hogy állítsam ki újból az ivet, tekintet nélkül aradi felvételemre. Adott egy blankettát s azt én ott előtte kitöltöttem. Mikor végeztem, átnyújtottam neki s kértem a szokásos elismervényt róla. A tisztviselő nem állította ki az elismervényt, hanem először végigvizsgálta az ivet. Mikor a nemzetiségi rovathoz ért, mérgesen rám kiáltott:

— Hogyan irta ön magyar nemzetiségűnek magát, mikor a vallása zsidó?

— Kérem szépen, én mindig magyar voltam, csak ezt a nyelvet beszélem jól, tehát nem írhattam be mást, mint azt, hogy magyar vagyok.

— A zsidók nem lehetnek magyarok —> mondta erre a tisztviselő.

— Márcsak azért sem írhattam mást, mint azt, hogy magyar vagyok — feleltem — mert az aradi népszámlálási Ívbe is magyarnak tüntettem fel magamat e azt hiszem, netn lehet az, hogy egyszer ilyen, egyszer olyan nemzetiségű legyek.

— A tisztviselő nem nyugodott bele ebbe s magához véve ivemet, felszólított, menjek be vele dr. Muresan népszámlálási biztoshoz. Előadta neki az esetet, hogy én mindenképpen kitartok amellett, hogy magyarnak valljain magam s nem akarok belenyugodni abba. hogy vallásom mellett a nemzetiségem is zsidó legyen. A népszámlálási biztos ur a tisztviselőhöz hasonló álláspontra helyezkedett s ő is kifejtette előttem, hogy a zsidók nem lehetnek magyarok. Még egy a szobában lévő fiatalembernek is megjegyezte, hogy ez már mégsem rendes dolog, hogy sok zsidó ember magyarnak írja be magát s ezt nem lehet megengedni.

Általában úgy bántak velem, hogy nem

mertem megkockáztatni, hogy alá ne írjam a közben kijavított népszámlálási ivet.

Aláírtam s most már az előtt a dilemma előtt állok, hogy

mi fog történni velem, ha hivatalosan is megállapítják, hogy Aradon magyar nemzetiségű voltam s măre visszatértem Kolozsvárra, már zsidóvá változtam át.

Úgy emlékszem, ezt nem mondottam el dr. Muresan biztosnak, a tisztviselő azonban jól tudott erről s igy elsősorban ő a hibás.

— Miután ilyen módon megváltoztatták ivemet, megkaptam a bizonyítványt is.

Minden kommentár felesleges.

Fényes külsőségekkel fogadták Takarnak« Japán herceget és feleségét Bukarestben

(Bukarest, január 22.) Csütörtökön délután érkezett meg Bukarestbe Takamaku japán herceg feleségével és kíséretével. A herceget az északi pályaudvaron nagy ünnepségekkel fogadták. A északi pályaudvart román és japán zászlókkal díszítették fel és az összegyűlt közönség érdeklődéssel nézte a japán lobogót, fehér alapon a fölkelő piros napot. A pályaudvar előtt testőrsisakos diszszázad állott és a királyi testőrség egy szakasza. Délután fél négykor autó-autó után gördült az épület előtti térre. Egymásután érkeztek a japán követség tagjai és a kormány képviselői. A kormány nevében Mironescu miniszterelnök, Condescu hadügyminiszter és Calinescu államtitkár jelentek meg. Tiz perccel négy óra előtt érkezett meg az uralkodó autója. A királyon egyszerű, sötétkék japán tengerésztiszíi egyenruha volt. A következő udvari autóban jött Miklós herceg és Ileana hercegnő.

A nyolcvagonos királyi vonat, amely Giurgiu állomásról hozta a vendégeket, kevéssel négy óra után robogott be. A vagon ajtajában csakhamar feltűnt Takamaku herceg alakja. Fürgén szállott le és felesége követte. Az uralkodó egészen a vagonig eléjük ment és azután szívélyes üdvözlések következtek. A japán hercegnő hatalmas piros-fehér rózsacsokrot tartott kezében. A vendégek ezután autóra ültek. Az első autóban az uralkodó és a japán herceg foglaltak helyet, a másodikban Ileana hercegnő és Kikupu hercegnő, majd a következőben Miklós herceg és a japán hercegnő udvarhölgye. Takamaku herceg kíséretében van a japán császári udvar ceremóniamestere, a herceg udvari marsalja, orvosa, adjutánsa, egy udvarhölgy és három előkelő udvari ember.

A kamattörvény 12 pontfa

(Bukarest, január 22.) A kamattörvény javaslatot szétosztották a parlamentben. A javaslat a következő 12 pontban foglalja össze rendelkezéseit:

1. A törvényes évi kamat a Banca Naţionala kamatlába plusz 5 százalék. 2. A megegyezéses kamat nem haladhatja meg többel, mint 9 százalékkal a Banca Naţionala kamatlábát. Megegyezéses kamatot csak Írásban lehet kikötni. Fia az adósnak ilyen Írásos megegyezés nélkül kell kamatot fizetnie, úgy csak a törvényes kamatot kell fizetnie. B. Kamat alatt nemcsak az összes pénzben fizetendő járulékok értendők, hanem mindazok a kötelezettségek is, amelyet az adós a tőke használatáért magára vállalt. A fizetett, vagy fizetendő kamat nagyságának megállapítására minden bizonyítási eljárás |meg van engedve. 4. Ha olyan kamatot köt ki egy megegyezés, amely meghaladja a 2-ik paragrafusban emlitett maximumot, úgy a kötelezvénynek nincs jogi érvénye. Olyan iratokat, amelyek a maximumnál magasabb kamatról szólnak, nem lehet hitelesíteni. Betáblázás, vagy előjegyzés eseten az ilyen iratokat a maximális kamatra kell igazítani. 5. A kamatok fizetése maximum hat hónappal előre történhetik. 6. Bármilyen természetű kamat elévül, amennyiben öt év alatt se nem kérik, se nem perlik. 7. , A törvény intézkedései vonatkoznak bármilyen

természetű már előbb írásban kikötött kamatokra is attól az időponttól kezdve, amikor jelen javaslatot a parlament elé terejsztették. 8. Az a hitelező, aki a törvényben megállapított kamatnál magasabbat köt ki, kér, elfogad, két hónaptól egy évig terjedhető börtönnel és ötezertől húszezer lejig terjedő pénzbüntetéssel büntette- tik. Ugyanez a büntetés éri azt is, aki tudva közvetítőként szerepel a deliktum elkövetésénél. 9. Hogyha a 8-ik paragrafusban előirt vétséget professzionista követi el, vagy olyan személy, aki előbb már el volt Ítélve ugyanezért a deliktumért, hat hónaptól három évig terjedhető börtönnel és húszezer lejtől százezer lejig terjedhető pénzbírsággal büntethető. 10. Ha a 8-ik cs 9-ik paragrafusban előirt vétséget egy kereskedelmi társaság nevében követték el, úgy a büntetés azokat éri, akik hozzájárultak az üzlet megkötéséhez. Ha a vétséget egy cégjegyző, vagy megbízott követte el, úgy a büntetés egyformán éri őt és azokat, akiknek nevében és tudtával követték el a cselekményt. 11. A bűnügyi eljárást nem lehet megindítani, csak a sértett fél kívánságára. Az elítélésről szóló végzést az elitéit költségére közölni kell egy elterjedt lapban. 12. A törvény életbeléptetésével az összes ezzel ellenkező intézkedések hatályú* kát vesztik.