Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1931-01-24 / 18. szám

I X/F, EVF. 18. SZAM. 5 m presszionál If etaneli a mapr apapivü zsidó állampolgárokat „megfázni“ a népszámlálási hivatalban A kereskedelmi utazó esete, aki Aradon magyar lehetett, \ de Kolozsváron nem _ (Kolozsvár, január 22.) A népszámlálás le- zajlott^ s végre sikerült megtudnunk Kolozsvár lakósainak számát. Hogy azonban Kolozsvár 98.000 lakosa hogyan oszlik meg nemzetiség szerint, ez még hét lakattal őrzött titok. Ugylát- szife, ez még további mérlegelés tárgya lesz. A népszámlálással kapcsolatban azonban történnek némi események. Nem lesz érdekte­len, ha mi nem leszünk olyan diszkrétek, mint a népszámlálási hivatal és elárulunk egy kis rész­letet abból a titokzatos háttérből, amely minden valószinüség szerint a kisebbségek számának rohamos aláhanyatlását fogja a kétszer kettő négy bizonyosságával kideríteni. Napok óta érkeznek hirek a szerkesztőségbe arról, hogy a kolozsvári zsidó vallásu állampol­gárokat sorra felidézték a népszámlálási hiva­talba s ott kérdést intéznek hozzá, milyen okból vallották magukat magyaroknak? A presszió nak ez a gyöngéd fajtája nem vág ugyan bele a népszámlálásról szóló hangulatkeltő előzetes nyilatkozatok tónusába, azonban ugylátszik mindez nem akadály. Hogy azonban mi törté­nik hasonló esetekben a népszámlálási hivatal­ban, azt eddig nem sikerült pontosan megálla­pítani, mert a felidézett állampolgárok nem siet­nek kalandjaikat közölni a nyilvánossággal. Egy érdekes dologról azonban mégis sikerült tudomást szereznünk és a közönség épülésére az alábbiakban közöljük: A revíziós munka kapcsán idézték fel a népszámlálási hivatalba K. E. kolozsvári ke­reskedelmi utazót. K. E-vel az történt, hogy két helyen vették fel, tekintve, hogy a népszámlá­lás idejében nem tartózkodott rendes lakóhe­lyén, Kolozsváron — s ez még nem is volna olyan különös eset, azonban mindkét helyen másképp vették fel ada­tait s éppen a legfontosabb s oly sokat vitatott kérdésnél: a nemzetiségnél ke­rült más és más felelet a két népszám­lálási ívbe. K. E. így meséli el a történteket: — December végén, mikor az egész ország­ban megejtették a népszámlálást, üzleti ügyek­ben Aradon tartózkodtam s igy ottani szálláso raon írtam be adataimat a népszámlálási Ívnek abba a rovatába, ahová az ideiglenesen a hely- j 'íjijí iijijijîjtftîjî jijijiibijijimji; jîk jtjtîî^îy^ ii CZELNAIiSZTER; Cukrászat és feisten büfl II. bővített és javított kiadás. Ara 14© lei. A könyv uj kiadásában nemcsak Lk a csinos, Ízléses tálalást ta- J. X nitja meg tökéletesen, de a takarékos és kiadós főzésre, még a vendéglátásnál is. Ebből a szem­pontból is hézagpótló munka, mely minden háztartásnak nélkülözhe­tetlen. A könyv nemcsak kitűnő tanítási módszere, pontos útbaiga­zításai, legmodernebb receptjei, de olcsósága miatt is nagy ked- veltségnek örvend. Főbizományos a Minerva könyvkereskedés, Ko­lozsvár, Reg. Maria (Deák F. u.) 1. ségben tartózkodók, vendégnek kell adataikat bevezetni. Sajátkezüleg végeztem ezt s a nemze­tiség rovatba magyarnak, a vallás rovatba pe­dig zsidó felekezetűnek tüntettem fel magamat, mivel, habár izraelita, de magyar vagyok. — Mikor visszatértem Kolozsvárra, olvas­tam a lapokban a népszámlálási hivatal felhívá­sát, mely szerint mindenki, aki Kolozsvárt még nem volt összeszámolva, jelentkezzék a város­házán, ahol utólag kitöltheti az ivet. Mindamel­lett, hogy mint elmondtam, már Aradon is fel- vagyok egyszer véve, nehogy valami baj legyen, felmentem a népszámlálási hivatalba s ott egy tisztviselőnek beszámoltam helyzetemről. A tisztviselő felszólított, hogy állítsam ki újból az ivet, tekintet nélkül aradi felvételemre. Adott egy blankettát s azt én ott előtte kitöl­töttem. Mikor végeztem, átnyújtottam neki s kértem a szokásos elismervényt róla. A tisztvi­selő nem állította ki az elismervényt, hanem először végigvizsgálta az ivet. Mikor a nemzeti­ségi rovathoz ért, mérgesen rám kiáltott: — Hogyan irta ön magyar nemzetiségű­nek magát, mikor a vallása zsidó? — Kérem szépen, én mindig magyar vol­tam, csak ezt a nyelvet beszélem jól, tehát nem írhattam be mást, mint azt, hogy magyar va­gyok. — A zsidók nem lehetnek magyarok —> mondta erre a tisztviselő. — Márcsak azért sem írhattam mást, mint azt, hogy magyar vagyok — feleltem — mert az aradi népszámlálási Ívbe is magyarnak tüntet­tem fel magamat e azt hiszem, netn lehet az, hogy egyszer ilyen, egyszer olyan nemzetiségű legyek. — A tisztviselő nem nyugodott bele ebbe s magához véve ivemet, felszólított, menjek be vele dr. Muresan népszámlálási biztoshoz. Elő­adta neki az esetet, hogy én mindenképpen ki­tartok amellett, hogy magyarnak valljain ma­gam s nem akarok belenyugodni abba. hogy vallásom mellett a nemzetiségem is zsidó le­gyen. A népszámlálási biztos ur a tisztviselőhöz hasonló álláspontra helyezkedett s ő is kifej­tette előttem, hogy a zsidók nem lehetnek ma­gyarok. Még egy a szobában lévő fiatalember­nek is megjegyezte, hogy ez már mégsem rendes dolog, hogy sok zsidó ember magyarnak írja be magát s ezt nem lehet megengedni. Általában úgy bántak velem, hogy nem mertem megkockáztatni, hogy alá ne írjam a közben kijavított népszámlálási ivet. Aláírtam s most már az előtt a dilemma előtt állok, hogy mi fog történni velem, ha hivatalosan is megállapítják, hogy Aradon magyar nem­zetiségű voltam s măre visszatértem Ko­lozsvárra, már zsidóvá változtam át. Úgy emlékszem, ezt nem mondottam el dr. Mu­resan biztosnak, a tisztviselő azonban jól tudott erről s igy elsősorban ő a hibás. — Miután ilyen módon megváltoztatták ive­met, megkaptam a bizonyítványt is. Minden kommentár felesleges. Fényes külsőségekkel fogadták Takarnak« Japán herceget és feleségét Bukarestben (Bukarest, január 22.) Csütörtökön délután érkezett meg Bukarestbe Takamaku japán her­ceg feleségével és kíséretével. A herceget az északi pályaudvaron nagy ünnepségekkel fo­gadták. A északi pályaudvart román és japán zászlókkal díszítették fel és az összegyűlt kö­zönség érdeklődéssel nézte a japán lobogót, fe­hér alapon a fölkelő piros napot. A pályaud­var előtt testőrsisakos diszszázad állott és a ki­rályi testőrség egy szakasza. Délután fél négy­kor autó-autó után gördült az épület előtti tér­re. Egymásután érkeztek a japán követség tag­jai és a kormány képviselői. A kormány nevé­ben Mironescu miniszterelnök, Condescu had­ügyminiszter és Calinescu államtitkár jelentek meg. Tiz perccel négy óra előtt érkezett meg az uralkodó autója. A királyon egyszerű, sötétkék japán tengerésztiszíi egyenruha volt. A követ­kező udvari autóban jött Miklós herceg és Ilea­na hercegnő. A nyolcvagonos királyi vonat, amely Giur­giu állomásról hozta a vendégeket, kevéssel négy óra után robogott be. A vagon ajtajában csakhamar feltűnt Takamaku herceg alakja. Fürgén szállott le és felesége követte. Az ural­kodó egészen a vagonig eléjük ment és azután szívélyes üdvözlések következtek. A japán her­cegnő hatalmas piros-fehér rózsacsokrot tartott kezében. A vendégek ezután autóra ültek. Az első autóban az uralkodó és a japán herceg fog­laltak helyet, a másodikban Ileana hercegnő és Kikupu hercegnő, majd a következőben Miklós herceg és a japán hercegnő udvarhölgye. Taka­maku herceg kíséretében van a japán császári udvar ceremóniamestere, a herceg udvari mar­salja, orvosa, adjutánsa, egy udvarhölgy és há­rom előkelő udvari ember. A kamattörvény 12 pontfa (Bukarest, január 22.) A kamattörvény ja­vaslatot szétosztották a parlamentben. A javas­lat a következő 12 pontban foglalja össze ren­delkezéseit: 1. A törvényes évi kamat a Banca Naţionala kamatlába plusz 5 százalék. 2. A megegyezéses kamat nem haladhatja meg többel, mint 9 szá­zalékkal a Banca Naţionala kamatlábát. Meg­egyezéses kamatot csak Írásban lehet kikötni. Fia az adósnak ilyen Írásos megegyezés nélkül kell kamatot fizetnie, úgy csak a törvényes ka­matot kell fizetnie. B. Kamat alatt nemcsak az összes pénzben fizetendő járulékok értendők, hanem mindazok a kötelezettségek is, amelyet az adós a tőke használatáért magára vállalt. A fizetett, vagy fizetendő kamat nagyságának megállapítására minden bizonyítási eljárás |meg van engedve. 4. Ha olyan kamatot köt ki egy megegyezés, amely meghaladja a 2-ik pa­ragrafusban emlitett maximumot, úgy a köte­lezvénynek nincs jogi érvénye. Olyan iratokat, amelyek a maximumnál magasabb kamatról szólnak, nem lehet hitelesíteni. Betáblázás, vagy előjegyzés eseten az ilyen iratokat a maximális kamatra kell igazítani. 5. A kamatok fizetése maximum hat hónappal előre történhetik. 6. Bármilyen természetű kamat elévül, amennyi­ben öt év alatt se nem kérik, se nem perlik. 7. , A törvény intézkedései vonatkoznak bármilyen természetű már előbb írásban kikötött kama­tokra is attól az időponttól kezdve, amikor jelen javaslatot a parlament elé terejsztették. 8. Az a hitelező, aki a törvényben megállapított kamat­nál magasabbat köt ki, kér, elfogad, két hónap­tól egy évig terjedhető börtönnel és ötezertől húszezer lejig terjedő pénzbüntetéssel büntette- tik. Ugyanez a büntetés éri azt is, aki tudva közvetítőként szerepel a deliktum elkövetésé­nél. 9. Hogyha a 8-ik paragrafusban előirt vét­séget professzionista követi el, vagy olyan sze­mély, aki előbb már el volt Ítélve ugyanezért a deliktumért, hat hónaptól három évig terjed­hető börtönnel és húszezer lejtől százezer lejig terjedhető pénzbírsággal büntethető. 10. Ha a 8-ik cs 9-ik paragrafusban előirt vétséget egy kereskedelmi társaság nevében követték el, úgy a büntetés azokat éri, akik hozzájárultak az üzlet megkötéséhez. Ha a vétséget egy cég­jegyző, vagy megbízott követte el, úgy a bünte­tés egyformán éri őt és azokat, akiknek nevé­ben és tudtával követték el a cselekményt. 11. A bűnügyi eljárást nem lehet megindítani, csak a sértett fél kívánságára. Az elítélésről szóló végzést az elitéit költségére közölni kell egy el­terjedt lapban. 12. A törvény életbeléptetésével az összes ezzel ellenkező intézkedések hatályú* kát vesztik.

Next

/
Thumbnails
Contents