Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)
1931-01-23 / 17. szám
taxa poştala plătită IN I....MERAB No. 2425Ü -92?. Claj-KoIozsvár, 1931 január 23 Péntzk ÉLÖi'iZETBS BSLiOLDÖN: (Érre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre SOQ let egy hóra 100 lej. Ára 5 'ej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Pőtér). 4. Telefon: 5-08. 6 04. XIV. évfolyasa 17-ak szám •ELŐFIZETÉS MAGYARORSBAG05: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévse 15 pengő. Egyes szára ára 20 fillér. Kél határozatot hoztak Szebenben a Brandsch kalandpolStfká]áról Az országos német-szász néptanács megbélyegezte a szász képviselőt — Vagy szolidáris a párttal, vagy kizártnak tekintheti magát — Huszonnégy aláírás a saját tagozatának vezetőségéből (Nagyszeben, január 21.) Ismeretes Brandsch Rudolf szebenmegyei szász képviselőnek, a német-szász parlamenti csoport tagjának az a pár év óta gyanús szerepe, amely a magyar és német kisebbség közé igyekezett éket verni s különösen most, a kisebbségi törvény Ígért hozatala előtti időben akartak ennek a szerepnek fontosságot is adni. Brandsch Rudolf a Manchester Quarclian román számában irt egy cikket először arról, hogy a kisebbségi kérdés Romániában megoldottnak tekinthető, azután a „Saját ügyemben“ cimü emlékezetes Cilikében rendezett kirohanást a magyarság ellen, olyan méltatlan gyanúsítással, mely szerint a magyarság kisebb ségi politikája az irredentizmus volna. Most a Bukarester Tageblatt-bun jelent meg „Veszélyes barátok“ cimü cikke, amely ugyancsak azt mondja, hogy a németek nem haladhatnak párhuzamos kisebbségi utón a magyarokkal. Általában azt akarja ő hirdetni, hogy a kisebbségi törvényben nem mérhet az állam egyenlő mértékkel a különböző kisebbségek számára. De különben pár év óta Brandsch külön utakon jár és nem szolidáris a német parlamenti csoporttal. A szcbeni kerületi gyűlésen a néptanács sze- beni tagozatában elfogadtatott egy határozatot, amely nem igazolja ugyan őt, de elismeri törekvésének a jó szándékát és „méltányolja“ magatartását. E határozat ellen a szebeni és szebenvidéki kerületi gyűlés 24 tagja állást foglalt és a következő nyilatkozatot adták ki: A nagyszebeni és vidéki tagozat alóli rótt tagjai mély megdöbbenésüknek adnak afölött kifejezést, hogy Brandsch Rudolf képviselő Veszedelmes barátok cimü cikkében politikai szükségesség és kényszerítő külső ok nélkül olyan súlyos támadást intézett az ország többi kisebbségei ellen, ami által a kisebbségek ellenségeinek uj érveket nyújtott a régóta várt kisebbségi törvénytől való vonakodásra. — Az alólirottak néppolitikánk szükségességének látják azt, hogy az orientálódás és elhatározás szabadságát minden irányban megőrizzék és hogy az barátságok vagy ellenségeskedések merev kötelékeivel se jobbra, se balra ne korlátoztassók. — Éppen ezért határozottan elitélik Brandsch Rudolf képviselő nyilatkozatait, amelyek alkalmasak arra, hogy éket verjenek közénk és a öbbi kisebbségek közé és ezzel egyidejűleg a román államhoz való világos és korrekt kapcsolatainkat is befolyásolhatják. A huszonnégy aláirás között ott olvasható u szebeni szászság sok kiválóságának a neve. Az jügy másnap a szász népközösség legfőbb fóruma a Volksrath elé került, amely a következő határozatot hozta: Az erdélyi német-szász néptanács január 20-i teljes ülésében egyhangúan elfogadta a következő határozati javaslatot: — Az erdélyi német-szász néptanács, mint a szász nép legfőbb hivatalos képviselete, megállapiotta, hogy semmi ok sincs arra, hogy néppolitikája eddigi alapelveit bármiben is megváltoztassa. — Népünk ezután is mint régebben az államot kormányzó néppel való békés kiegyen- ütődésre törekszik az összes számunkra döntő kérdésekben. Különös súlyt helyez arra, hogy a jövőben is megőrizze minden irányban teljes elhatározási szabadságát. Ebből az okból a néptanács határozottan elutasítja magától Brandsch Rudolf képviselőnek a Bukarester Tageblatt 1930 december 4-i számában a kisebbségi kérdésben képviselt állásfoglalását és teljes mértékben azonosítja magát a német pártnak a kamara 1930 december 22-én megtartott ülésén elhangzott nyilatkozatával, — Ezzel összefüggésben a néptanács alapelvként és az összes parlamenti tagokra nézve kötelezően leszögezi, hogy politikánk irányát csak a néptanács állapíthatja, vagy változtathatja meg s aki ezt az alapelvet figyelmen kívül hagyja, aki önkényesen jár el, vagy külön politikát folytat, eszel önmagát zárja ki néporganizációnk kereteiből. — A néptanács kötelességének tekinti, hogy figyelmeztetően utaljon arra: népünk a nyomorúságnak ezeket a napjait csak akkor fogja győzelmesen kiállani, ha a népközösség és egység szelleme tisztán és zavartalanul él bennünk és ha minden olyant elkerülünk, ami politikánk ütőerejét bármilyen irányban is csökkenthetné. Ezzel a határozattal elintézést nyert az az aknamunka is, amit Brandsch Rudolf a párt elnöke, Hans Ottó Roth dr. és a parlamenti szász tagok ellen folytatott. Vagy visszatér Brandsch az egység követelte szolidaritáshoz, vagy ki van zárva a népközösségből. , Az ellenzék szerint uj adókat koz a törvény, a miniszter szerint az adókat korlátozza - A magánoktatási törvény ellen (Bukarest, január 21.) A tegnapi miniszter- tanácsról kiadott jelentés szerint a kormány az ötéves gazdasági program terveivel foglalkozott. Nagyjelentőségű és sokat mondó az a határozat, amely azt mondja, hogy a tervet nemzetközi konferencia elé terjesztik. A kormány minden nap minisztertanácsot tart. A magániskolái törvény megérett az eltörlésre. A kamara mai ülésén Landau törvényjavaslatot nyújtott he a magánoktatási törvény módosításáról. Hangsúlyozza, hogy a jelenlegi törvény igen sok hibát tartalmaz, amelyek a gyakorlatban még súlyosabbá teszik a törvény ‘i!!ii!UiiimHmiDiiiimrJi:ű::iimiminiraii:muHmiiiiuuitJiiimimii«iiimiiiiiianB!!iii!i!Kiiiiimmi: Bin AZ ELHUNYT KITŰNŐ SZÉKELY IRŐ: cimü izgalmas, romantikus regénye megrendelhető a „Keleti Újság“ könyvosztályától Cluj-Kolozsvár, P. Unirii 4. „ERDÉLYI MAGYAR KÖNYViÁR“ kiadásm LEI hatályát. Ez a törvény nem fejleszti a közoktatást, hanem visszafejleszti azt. Minden szava csak arról beszél, mit nem szabad, mit tilos tenni, de szó sincs arról, mi az iskolák joga. A magániskolák egész mai rendszere antipeda- gógikus. Semmi szükség sincsen arra, hogy minden év végén vizsgázzanak az iskolák növendékei idegen tanárok előtt, ez csak a szülőket terheli meg és a tanulókat bünteti. Elegendő volna, ha a negyedik osztály végén az úgynevezett abszolváló vizsgát tennék le állami tanitók vizsgabizottságánál. A törvény főleg a kisebbségi oktatást teszi nehézzé. Condeseu tábornok-hadügyminiszter törvényjavaslatot nyújt be az 1931. évi kontingens bevonulásáról, továbbá a „Virtute aeronautica“ uj érdemrend létesítéséről. Capaţineanu a parasztság súlyos helyzetéről beszél, támadja a népet kiszipolyozó ügyvédeket, kéri a kormányt, szüntesse meg a jegyzői állásokat, mert ezzel nagy terhektől szabadítaná meg a népet'és az államot is. Mirescu szocialista a Monitorul Ofícialnál levő helyzetről beszél és intézkedést követel. Radaceanu szocialista kéri a választójogi törvény sürgős beterjesztését. A kamara ezután megszavazta a norvég- román kereskedelmi szerződés ratifikálását. Megkezdték a közisazgatás! térvény módosításának tárgyalását
