Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)
1931-01-22 / 16. szám
iselo SLeriZETES MAGYAÍtOBSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedév* 15 pengő. Egyes szám ára 20 fHlór. _______ Clnj-Kolozsvár, 1931 január 22 Csütörtök XaXjQI ÜÜLi’OLDON • I Ívre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 500 lel egy hóra 100 lej. Ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP 6serkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-0*. 6 04. XIV. évfolyam 16-ik szám 130 millió dolláros kölcsön és a szeszmonopólium feltételeit hozta haza Mironescu miniszterelnök A parlamentben éles tiltakozások hangzottak el a papiros" árak indokolatlan emelése ellen — A miniszterelnök beszámolt a királynak Külön az erdélyiek A román nemzeti parasztpárt erdélyi parlamenti csoportjának' Kolozsváron megtartott külön értekezletéről van szó. Semmi, egyébről, mint arról, hogy külön értekezletet tartottak, mint ahogyan ilyen külön értekezleteket tartanak a besszarábiaiak és talán a bukovinaiak. Egyáltalában nem akarunk ebből a külön értekezletből olyan következtetéseket levonni, amelyek tulmennének a tényleges jelentőségnek a határain, Sőt: eszünk ágában sines misztikus sejtetésekkel a könnyen meg-megiramodó fantáziák számára a találgatásokra alkalmat nyújtani, vagy keresni. A kormánypárt, amely az erdélyi románság nemzeti pártjából és a regá- tiak parasztpártjából tevődött össze, nem olvasztotta még annyira össze a kormányzás körül felmerülő feladatokra és problémákra vo natkozó elütő felfogásokat, hogy azoknak a külön értekezleteken való megtárgyalása ne lett volna szükséges. Ennyi lehet a tárgyilagos távolállónak, a kívülállónak a megfigyelése. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban hozzáfűzhetünk még annyit, hogy a föld maga, mint földrajzi terrénum és benne a természet raktára, adják s állandósítják a problémáknak a különféleségét, viszont az eddigi fejlődések közötti irányzat múltjai sem törülhetők le a további fejlődési menet vonaláról semmilyen határozathozatallal. A rideg valóság az, hogy az erdélyi földnek meg vannak a külön kívánságai, követelései és egy évtized meggondolatlanságaiból felhalmozódott sérelmei még akkor is, ha nem tartanának a kormányzás pártjának erdélyi részesei külön értekezleteket és a történtek s a feladatok fölötti számbavételt. A mi részünkről nagyon kicsinyes és a lényeget egészen elszíntelenítő volna, ha a kolozsvári értekezletnek a kulissza mögötti esetleges érdekességeit keresnők és bánytorgatnók. A pletykák nem érdekelnek, mert a komolyságot akarjuk észrevenni, azok a kifakadások, amelyekről a szállongó hírek beszélnek, nem vágnak bele abba a lényegbe, amire szükség van. De egyik pártnak a másikkal szembeni lojalitása, amit a magunk számára is igényelünk, ezokat az elhatározásokat és állásfoglalásokat veheti csak figyelembe, amiket hivatalosan meg történteknek elismernek, nyilvánosságra hoznak. És ebből ezúttal adott a pártértekezlet a nyilvánosság számára komolyat, nagyjelentőségűt. Mert állást foglalt a decentralizáció tovább fejlesztése mellett. Ez a határozat annak a megállapítása is, hogy a közigazgatási törvény létrehozását maga a nemzeti párt is csak egy lépésnek tekinthette a decentralizációs törekvések felé, amely lépést, ha tovább nem folytatnak, akkor visszafelé is sülhet el a gyakorlatban. A többi határozataiban is olyan kívánságokat áliit fel a kolozsvári értekezlet a kezdődő parlamenti ciklus elé, amelyek tényleg égető erdélyi kvánságok s amiket az erdélyi lakosság követel az ő képviselőitől, számon is kér. Úgy a közigazgatási, mint igazságszolgáltatási és a gazdasági kifejezett kívánságok olyanok, hogy azok mellett minden erdélyi lélek támogatását maguk mellett érezhetik az értekezlet résztvevői. Azonban mindezekhez egy nagy kérdést kell hozzáfűzni: a kisebbségi kérdést nem találják olyan problémának, amit az erdélyi föld vágyként, kívánságként, követelésként állit minden erdélyi politikus elé? Mert ha Gyulafehérvárnak az volt a legfőbb mondanivalója és ígérete, hogy itt békesség legyen a földön élő nemzetek között, akkor a gyulafehérvári zászló alatt gyülekezőknek mégis csak a lelki, erkölcsi, politikai felelősségérzetére tartozna mindaz, ami ebből a békességből hiányzik. A kisebbségi törvény a kormányzási rezsim fontos program(Bukarest, január 20.) Mironescu miniszterelnök hazaérkezett s kedden megjelent a király előtt, hogy beszámoljon külföldi tárgyalásainak, végzett munkájának eredményéről. Popovici pénzügyminiszterrel tanácskozott hosszasan s a kormány sok tagjával folytatott megbeszélést. A minisztertanácsot szerdára bivta össze. Beható tanácskozás volt szerdán a miniszterelnökségen a kölcsön ügyéről és az ország gazdasági helyzetéről, amely tanácskozáson a miniszterelnök, Madgearu és Mikalache miniszterek vettek részt. Szeáii/nor.ot>őliaiu és kölcsön. A miniszterelnök a sajtó számára adott nyilatkozatában a kölcsön megkötéséről is tett kijelentéseket. A stabilizációs kölcsön második részletéről van szó, amit közelebbről perfektuálni fognak. A szerdai minisztertanács fogja jóváhagyni a megtárgyalt feltételeket. Értesülések szerint harmincmillió dollár ez az összeg, a kibocsátási árfolyam 82, a kamat pedig 7 és fél százalék lenne. Egyes lapok szerint a miniszterelnök határozott kijelentést tett arról, hogy a szeszmonopóliumot már bérbe is adták s a külföldi érdekeltség olyan összeget fizet bér fejében az államnak, amely összeg megfelel az 1931-es költségvetésben előirányzott szesz-bevételnek. Landau zsidó képviselő ma megjelent Voi- cu Niţescu igazságügyminiszternél és az állampolgársági törvény sürgős módosítását kérte. A miniszter kijelentette, hogy elődjétől nem vett át semmit ennek a kérdésnek előkészítésére vonatkozólag, azonban addig is, mig az uj javaslatot elkészítheti, meg fogja hosszabbítani az 1924-es törvény hatályát és ez év alatt el fogja intézni a nála levő többezer kérvényt. A miniszternek ez a kijelentése valósággal leleplezésként hat, mert Junian az igazságügyi miniszteri székben sűrűn beszélt az uj állampolgársági törvény tervéről és sok nagyhangú Ígéretet tett. A miniszterelnök nyilatkozata. Mironescu mindenekelőtt örömének adott kifejezést, hogy külföldi tartózkodása alatt pontja volt s a nagy elkedvetlenedések, csalódások e programpont be nem váltásából keletkeztek. Kisebbségi törvény, amely az egyenjogúságot biztosítja, olyan követelmény, aminek a nem teljesítése mindenkor, mindig tagadó bizo- nyitéka a demokratikus vallomástételeknek. Ebben a kérdésben nagyon nagy a tartozása az erdélyi román nemzeti pártnak s amig e mellett állást nem foglal, addig nem egészen erdélyi a magatartása. Addig csak pártügy, amit A kölcsönügyről egyébként részletes jelentést tett a miniszterelnök a királynak is. A papiros árának emelése ellen tiltakoztak a kamarában. A kamara mai ülésén Radaceanu szocialista a csernovici nyugdíjasok panaszait teszi szóvá. Jumanca szocialista a grafikai ipar súlyos helyzetéről beszél, aminek főoka a papírárak túlságos emelkedése. A papirosgyárak óriási hasznot vágnak zsebre és tönkreteszik a nyomdaipart. Pamfil Seicaru: Meg kell szüntetni a kartelleket. Graur: Tiltakozik a papirvámok emelésének terve ellen. D. R. Ioanitescu: Igaz-e, hogy a kormány fel akarja emelni a papirosvámokat és az országban dumpingáru van papirosban is. Negura liberális Teianu államtitkár bihari jelöléséről beszél és azt panaszolja, hogy az egész hivatalnoki apparátus terrorizálja a biharmegyei választókat. Raducanu miniszter: A nemzeti parasztpárt nem dolgozik liberális módszerekkel. Ioaniţescu: A liberálisoknak nincsen erkölcsi joguk ilyen panaszokat felhozni. A kamara ezután több kisebb javaslatot megszavazott. módjában volt aláírnia a lengyel-román szövetségi szerződés ötéves meghosszabbítását. Kategorikusan megcáfolja azt a hirt, hogy Titules- cuval elentétei lettek volna. A legteljesebb egyetértéssel működnek együtt az ország külpolitikai problémáinak vezetésénél. A miniszterelnök ezután sajnálatának adott kifejezést, hogy utazásának rövid tartama miatt nem kereshette fel személyesen Maniu Gyulát, aki jelenleg Nizzában tartózkodik, de Bernből telefonon beszélt a nemzeti parasztpárt elnökével. A beszélgetés alkalmával is konstatálták, h£gy a legteljesebb egyetértés áll fenn Maniu es a kormány között és a pártelnök mindenben helyesli a kormány magatartását. A kormány átképvisel s csak félig-meddig veszi kezébe Erdélynek egyetemes nagy követeléseit. Ne higyje senki, hogy a magyarság ne tudná és ne akarná észrevenni azt, ami az erdélyi szellemből jut be a törvények és kormányintézkedések garmadájába. A hamisítatlan erdélyi szellem él bennünk, túl a napi politikán és túl a bukaresti sajtó árasztotta pletykáin, de ehhez a mély erdélyi érzéshez az őszinte barátokat várjuk. Junian nem Is készített ttf állampolgársági törvényia vasia tol (Folytatása a második oldalon.)
