Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1931-01-21 / 15. szám

Széleskörű mozgalom Indult a halálra Ítélt Pintér százados megkegyelmezése érdekében Több ezren írták már alá a kegyelmi kérvényt — Óriási a felhábo­rodás Radulescn Hetén ellen, viszont a százados édesanyja iránt elementáris részvét nyilvánul meg (Budapest, január 19.) Megírta a Keleti Új­ság, hogy a budapesti főtörvényszék Pintér András századost, aki lelőtte elvált feleségének jegyesét, Kiss őrnagyot, az elsőfokú biróság tiz évi fegyházra szóló ítéletét megváltoztatva, kö­tél általi halálra Ítélte. Az ítélet az egész ország­ban óriási konsternációt keltett. A magyar fő­városban és Pesterzsébeten, ahol a szerencsét­len Pintér százados lakott, széleskörű társadalmi mozgalom indult meg megkegyelmezése érdekében. Különösen Pesterzsébeten izzó a hangulat. Pin­térék háza előtt állandóan nagy tömegek álla­nak, fő' ént asszonyok, akik öklüket rázzák a lehúzott redőnyök felé. Alighogy köztudomásra jutott az Ítélet, mindjárt megindult az akció a kegyelem érdekében. Aláírásokat kezdettek gyűjteni és pár óra alatt többezer aláírás gyűlt össze. Még abban az iskolában is aláírási iveket oszto­gattak szét, ahol a százados fia tanul, hogy az iskolatársak szülei is csatlakozzanak a mozga­lomhoz. Vasárnap már a belvárosban is moíga lom indult, hogy kegyelmi kérvénnyel járulja­nak a kormányzó elé. Estig itt is félezer aláirás gyűlt össze. A sajtó szintén megmozdult és ma Budapesten a legnagyobb esemény ez a halálos ítélet. Tanuk jelentkeznek, akik bizonyítani akarják, hogy Kiss őrnagy súlyosan in- zultálta Pintért és a százados ennek ha­tása alatt lőtte le az őrnagyot. Pintérék házával pontosan szemben van Kon­koly Gábor BESZKÁR alkalmazott lakása, aki véletlenül végignézte a tragédia lefolyását és az alábbiakban reprodukálta: — A tornácon állottam és láttam, mikor jött a százados ur, utánna az őrnagy ur. Hallottam CMY !. BRA.1R: EEEMÉI mhámmom i (47.) — Spsrírs'jáng — Hannes fölpillantott. A sápadt arca el volt tor­zulva. Valamit akart kiáltani, de a Bellini Benito ki­nyújtott karja megakadályozta benne: — önnek most jóvá keli tennie valamit, Tilden Hannes! Hagyja, hogy letartóztassák? Tilden Hannes meg akarta rázni a fejét. De nem tudta. Maga előtt látta a másik ember kezét, az ar­cát, a szemeit... És Bellini Benito szólt: — Aki ur, megfizet! Megfizet, Tilden Hannes ur! A szoba lélekzete is elállt. A csenden át csak tompa szivdobogás dongott. Hannes kitágult szem­mel nézett a messzeségbe. Az ur megfizet. Tilden Hannes ur. Úgy bizony Tilden Hannes ur. Az ur megfizet, Tilden Hannes ur. A feje lecsuklik, Tilden Hannes ur. Egy szót se szólhat. Aki ur... 22. Az ajtó kitárult. Hatalmas széles óriás alak állt égő piros arccal a küszöbön. John T. Hart volt. Bellini Benito kihúzta magát és a hangja diadal­masan harsant: — Itt a tolvaj, Mister Hart! És most tessék, fo­gassa le! Az amerikai zavarodottan állt meg. Egészen las­san fordult Hannes felé mintha tiltakozást várt volna, választ, valamit! Semmi se történt. A csalódásnak egy yonása jelent meg a robusztus arcon. Az amerikai közelebb lépett: — Csakugyan Ön volt az? Tilden Hannes fölnézett erre, mintha súlyos álom­ból ébredt yplna fel, A szeme űzötten tévelygett Ide­a vitatkozást, amikor az őrnagy rákiáltott Pin­tér századosra: „Marsch hinaus." Kiss őrnagy felemelte a kezét és előbb mellbe, majd vedig arcul ütötte Pintér századost, aki hátralépett, előrán­totta revolverét és rálőtt az őrnagyra. Az első lövés után az őrnagy rávetette magát a századosra, birkóztak és mind a ketten a földre estek. Lerohantam az uecára s közben már újabb dörrenések hangzottak el s mire az ucca sarkára értem, szemberohant velem a százados ur kis fiacskája, aki sikongatva rendőrért kiál­tott. Dr. Völgyessy Ferenc idegorvos megfigye­léseivel szintén kész a hatóság rendelkezésére állani. Dr. Völgyessy kezelte ugyanis úgy Pin­tér András századost, mint feleségét, Radulescu Helént, idegbaj ellen. Abban az időben, amikor a különválás után nagy depresszió és nyugta­oda a szobán és megtapadt az amerikain. Darab idő múlva akadozva szólt: — A címemet ismeri... tegyen amit akar... Most mehetek, ugye? Még.... elintéznivalóim vannak... Senkise szólt. Tilden Hannes habozva várakozott. Aztán lassan az ajtó felé ment. Útközben megállt és Irént kereste a tekintetével. — Viszontlátásra, — mondotta halkan. Irén fölemelkedett volt és tágranyilt szemmel bá­mult utána. Az ajka nem hallható szókat rebegett. Hannes még egyszer bólintott feléje és kiment a szobából. 23. Johnny még nem feküdt le, amikor Hannes ha­zajött. Elbámulva ugrott fel. Sápadtan, összekuszált hajjal állt Hannes a kü­szöbön. A keze idegesen hadonászott. Pakolunk, Johnny, Velem jössz. Itt egy percig se maradhatunk. Bármelyik piilanatban letartóztat­hatnak. — Meghibbantál, fiú? — Nem, Johnny. Holnap már a fogházban ülök. Gyere, gyere. Hamar. — Hová — és az Isten szerelmére, mit jelentsen ez? — Mindegy hogy hová. Ahol senki sem akad rám. Holnap délutánig. Akkor azután lefoghatnak. — Mondd csak — Johnny közelébb lépett és mo­solyogni próbált, — elmentek hazulról, Hannes? — Nem! Hát értsd meg végre! El kell bújnom! Holnap futnom kell! Az előtt akarnak lefogni! Enne! nem szabad megtörténnie! Győzni akarok! Győzni, megértetted, Johnny? — azután tegyenek amit akar­nak! Magam jelentkezem nekik! Johnny még mindig fejcsóválva állt a szoba kö­zepén. Hirtelen észbe kapott és megértette, hogy ez a história túlmegy a józan ész határán és nem is kérdezett többet. A bolondokkal nem ellenkezik az ember. Mindig úgy tesz mintha velük tartana. — Hol hálhatunk? — kérdezte Hannes. Johnny felvonta a vállát: — Nálam, otthon? •— Jó. Mindegy. Gyerünk. — Te jó Isten, hát jövök már! Csak ép a holmit ixir. vrr. 19. szar*. »sw? :mwi v < vsaaa®* lanság vett erőt a száza’ "'in. Valószínűnek tartja, hogy az általa nyi ndó adatok nagy fontossággal bírnak a tra us ügy végső elbí­rálásánál. A Reggel munkatársa felkereste a Radulescu családot is, akik ellen, különösen Radulescu He­tén ellen óriási a felháborodás, ngy, hogy^ az asszony nem is meri felkeresni pesterzsébeti la­kásukat. Az újságírót Radulescu Péter, Helén asszony fivére fogadta, aki a következőket mon­dotta: — Kérem, a biróság ebben az ügyben meghozta az igazságos ítéletet. A nővé­rem nem tehetett más vallomást, mint ami tényleg történt. Pintér a gyilkosság elkövetésekor gúnyosan viselkedett s ami­kor letérdelt Kiss Miklós mellé, a legna­gyobb hidegvérrel irányította fegyve­rét a szive felé. Egyébként a Radulescn-család megnyugodott a legfelsőbb törvényszék ítéletében és nem kiván az elitéit érdekében semmit sem tenni. Amilyen nagy a felháborodás ellenük, ép­pen olyan elementáris az a részvét, amellyel az egész ország lakossága a halálraítélt százados édes anyját veszi körül. Özvegy Pintér Endréné akinek négy évvel ezelőtt elhunyt férje, pénz­ügyminiszteri államtitkár volt, talpig feketé­ben gyászolja már fiát. Fenn lakik a várban. Reszketve mondja el, hogy fia szelíd természe­tű, jó gyermek volt, egész életében. Nem is ké­szült katonának, csak a kisebbik fia, Dénes, aki 1916-ban nyomtalanul eltűnt a harctéren. A szerencsétlen százados a mozgósításkor ön­ként jelentkezett, majd kikéredzett a harctérre és minden sarzsi nélkül került a frontra. Le­génysége bálványozta, még mint önkéntes meg­szerezte a bronz, kisezüst és nagyezüst vitézség! érmeket, mint hadnagy a signum laudist a kar­dokkal. 1918-ig teljesített szolgálatot az orosz és olasz frontokon. Radulescu Helénnel 1918-ban kelt össze. A leány tizenhat éves volt, a fiú hu­szonhárom. Tipikus hadiházasságot kötöttek. A házasság részleteiről azonban nem óhajt nyi­latkozni. A tragikus esettel kapcsolatosan széles kör­ben kommentálják a legfelsőbb honvédtörvény­szék ítéletét és a sajtó rámutat, hogy ez az íté­let az elavult katonai törvénykezés kényszere alatt jött létre. Mária Terézia korabeli törvény- könyv alapján mondották ki tehát a halálos íté­letet. Az egész ország népe most lázas izgalom­mal várja, hogy mi lesz a megkegyelmezés iránt indított akciónak az eredménye. viszem! 24. É3 megindultak. Hannes ezen az éjjelen a Chausséestrasban aludt egy szűk ágyban, örákhosszat feküdt ott ébren. A sötétség hidegen és ellenségesen vette körül. Minden­nek vége volt. Mindennek. Holnap még ki kellett verekedni valamit. Futni. Győzni. Legalább a má­sodik helyet megszerezni a német színeknek. Aztán majd felköti magát. Lefogassa magát? — talán — nem, ezt nem — ezt nem szabad..... muszáj — mit muszáj — mit is? Reggel felé, túl fáradtan, elaludt mégis. Johnny csak dél felé ébresztette fel. Szándékosan hagyta, hogy tovább aludjék, mert ha az egész bolond históriából nem is értett semmi, azt sejtette, hogy nem valami sokat alhatott az éjjel. És ezen a délelőtt Johnny alig beszélt egy szót. Az arca olyan volt, mint egy felhőszakadás. Megható barát­ággal és gyöngédséggel vette körül Hannest, — mind­ezt annál a homályos érzésnél fogva, hogy most segíte­nie kell ezen a fiun. A gorombasága úgy elolvadt a meg­hatottságtól, mint a hó a nap alatt. A legmélyebben meg volt róla győződve, hogy Hannes legalább is megölt valakit az éjjel... de épp úgy meg volt róla győződve, hogy az az ember, akit megölt, nem is érdemelt egyebet. Johnny az egész családját kiverte a házból. Ne za­varják Hannest. Csak délután volt szabad visszajönniük. Ekkod azonban már ketten Hannes szál útban vol­tak a stadion felé. Tilden Hannes kívánságára taxiban utaztak. Han­nes félt, hogy az ő fehér Mercedesét meglátják — és a stadiont egészen biztosan körülállták már a rendőrök, akik csak rá vártak. — Nem szabad, hogy meglássanak! — mondta Hannes. Johnny bólintott. Most már Usrtában volt a dolog­gal. Az ügy egyre világosabb lett előtte. Gyilkosság! Hát — édes Istenem, mondjuk, hogy az. Az újságok még sem­mit sem írtak róla. Biztosan holnap. Addig majd segít Hanneson, amit tud. Most csak az volt a fontos, hogy startolhasson, mielőtt még letartóztatják. Kerülő utakon kellett folyamodni. Kerülőutakhoz. (Folyt, következik.) Őrizkedjetek a kézzel csomagolt szappanoktól Egy kézzel gyártott és csomagolt szappan át- viheti a bacillusokat azokra, akik használják, mert ha a kezek, amelyek érintik, meg van­nak fertőzve, a bacülusok magára a szap­panra könnyen átvihetők. A Cadum-szappant egészben gép gyártja. A puszta kéz nem érinti gyártásának semmilyen fázisában, tehát tel­jesen bacillusmentes. A Cadum-szappant a világ egyik legnagyobb és ieghigienikusabb szappangyára állítja elő. ' • ■gassa p- .....<*-SS3

Next

/
Thumbnails
Contents