Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1931-01-21 / 15. szám

KfflJffţF» i5. STAU. Törökországot és Oroszországot felszólítja az Earópa-konferenda, hogs megfigyelőket küldjön Seníbe Kezdetét vette a népszövetségi tanácsülés is — Szerdán kerül sor a lengyel - német kisebbségi panaszokra I SEBES! SAMU jjj AZ ELHUNYT KITŰNŐ SZÉKELY ÍRÓ; cimü izgal­mas, rornán- tikus regénye megrendelhető a „Keleti Újság" könyv- osztályútól Cluj-Kolozsvár, P. Unirii 4. „ERDÉLY 1 MAGYAR KÖNYV 1ÁR” kiadás. ÁRA: 60 LEI fi (Genf, január 19.) Henderson, angol kül­ügyminiszter má megnyitotta a népszövetségi tanács 62. ülésszakát. Az első szokásos zárt ülésen a titkárság keretében beálló személyi változásokról tettek jelentést. Curtius tiltako­zott az ügy sommás elintézése ellen, mert a kisebb hatalmak igényei a titkárság­ban való képviselet tekintetében nem nyertek kielégítést. A tanács a továbbiakban munkarendjét ál­lapította meg. Holnap a leszerelést előkészítő értekezlet jelentésével foglalkoznak, szerdán kerül sor a lengyel felsősziléziai panasziratok tárgyalására. A zárt ülést követő nyílt ülést a sajtó és a közönség nagy érdeklődése kisérte. Henderson javaslatára a tanács üdvözlő táviratot intézett Adatéihoz, aki a nemzetközi törvényszék el­nöke lett. Ami a páneurópai tanácskozásokat illeti, a delegációk vezetői ma magánmegbeszéléseket folytattak. A délután folyamán Briand és Curtius egy óra hosszat tár­gyalták a két országot érintő nemzet­közi kérdéseket. A megbeszélés végeztével Curtius, Quinones de Leon, párizsi spanyol nagykövettel tárgyalt, aki a lengyel-felsősziléziai német panaszok elő­adója lesz a népszövetségi tanács ülésén. Scho- ,ber osztrák kancellár is megbeszélést folyta­tott a német birodalmi külügyminiszterrel s .meghívta őt és Brüning kancellárt Bécsbe. Cur­tius a kancellár nevében is elfogadta a meghí­vást s kilátásba helyezte, hogy február végén fogják az osztrák fővárost meglátogatni. Az európai közvélemény érdeklődéssel vár­ja, hogy mi fog történni azzal az olasz és né­met javaslattal, amely Törökországnak és Oroszországnak meghívását illeti. Genfi beava­tott helyről érkezett jelentés szerint Török- és Oroszország meghívása az Enrópa-konferencia munkájában való részvételre nehézségekbe ütközik. Franciaország és a kisantant államok a meghívást ellenzik s igy nem tudnak olyan meghivási formulában megegyezni, amelyet aztán a két állam el is fogadjon. Ideges a hangulat. (Genf, január 19.) A hétfői ülés előtt Cur­tius, német külügyminiszter újból látogatást fett Grandinál. Az ülés zártan indult s azon költségvetési és személyzeti kérdéseket tárgyal­tak. A gazdasági osztály vezetője Stöffani olasz, a pénzügyi osztály igazgatója Lovedan angol, a közlekedési osztály igazgatója Haas francia lett. A kinevezésekkel szemben Curtius fenntartással élt. Hangoztatta, hogy több hata­lom részéről az az ehi óhaj hangzott el, hogy az ilyen állásokra a jövőben semleges- és kis­államok alattvalóit hívják meg. Ezután meg­állapították a mostani ülésszak programját. Hírek szerint a leszerelési konferencia elnöke személyé­nek tekintetében ebben az ülésszakban nem döntenek, mivel az egyes hatalmak felfogása között nagy ellentétek vannak. A konn lerer, cia időpontja előreláthatólag 1932 februárja lesz. A francia lapok meglehetősen idegesen kommentálják a genfi tárgyalásokat. Az Éré Nouvelle attól tart, hogy a tanácskozásokon felmerül a revízió kérdése. Ha nem is mondják ki határozottan ezt a szót, de a probléma kétségtelenül be­folyásolja az egész atmoszférát és útjában áll a bizalom őszinte kifejlődésének. A Petit Párisién úgy tudja, hogy semmi körül­mények között sem fogják elfogadni a német javaslatot arról, hogy Felsősziléziába bizottsá­got küldjenek ki. Zaleszki semmiesetre sem hajlandó megengedni, hogy Németország bár­milyen formában is beleavatkozzék a lengyel beliigyekbe. Az Oeuvre úgy értesül, hogy Csehország, Románia, Jugoszlávia, Len­gyelország és Görögország a mostani népszövetségi ülésszakon hangoztatni fogják azt a kívánságukat, hogy az európai piacot nyissák meg agrártermé­keik előtt és ezek számára biztosítsanak kedvezményes vámtarifát. Az érdekelt államok azt remélik, hogy Lou- cheur eredményesen fogja előmozdítani a kér­dés kedvező megoldását. Mironescu a magyar-román együttműködésről. Mironescu román miniszterelnök Genf ben nyilatkozott az Az Est eimü budapesti lap tu­dósítójának. Elmondotta, hogy a páneurópai tárgyalások előterébe fogják hozni a keleteuró­pai mezőgazdaságnak nyújtandó hitel organi­zációjának problémáját. Tény az> ugyanis, hogy az ismételt agrárkonferenciák gondolatköre, amelynek kifejlesztésében Magyarország is részt vett, összhangban van a páneurópai uniót tanulmányozó bizottság munkájával. — Genfben pénzt szerzünk a földmivescink számára — mondotta Mironescu, — hogy az­után lassan megváltozzék mifelénk a helyzet. Hatalmas ösztön füt bennünket, amely min­dennél hatalmasabb és ez az, hogy nem akarunk elveszni. A kenyérkérdés mindennél szentebb volta Románia és Magyarország szá­mára közös teendőket ir elő. Én nem hiszek a titkos szövetkezésekben. Ki gondol arra az ősjelenségre, hogy újabb hábo­rúba vigyük a világot, Románia az első pilla­(Bukarest, január 19.) Jasiban vasárnap délelőtt Istrate Panait, az ismert iró a Trianon- mozgóban előadást hirdetett, Radoveann szo­ciológussal együtt. A jasii diákok elhatározták, hogy megakadályozzák az előadást s nagy töme­gekben gyűltek össze a mozgó előtt, majd tün­tetni kezdtek. A karhatalom helyre akarta ál­lítani a rendet és eközben több összeütközés is történt, amelynek során a Traian ltávéház és nehány üzlet kirakatát betörték, többen meg­sebesültek. Egy amerikai állampolgárt kórház­(Bukarest, január 39.) Az algyógyi székely földmives iskoláért az iskola és hozzátartozó te­rületek birtokába való jutásért régóta folytat küzdelmet az EMKE. Az iskola épületét és a hozzátartozó területeket az EMKE és a magyar állam között fennálló szerződéses viszony alap­ján a földmivelésügyi minisztérium az impé- rium átvétele óta birtokban tartotta. A szerződéses viszony 1930. szeptember 3I-én járt le és most lett volna esedékes, hogy az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület ténylegesen birtokába lépjen tulajdonának. A birtokbaadást azonban a minisztérium nem­csak megtagadta, hanem a magyar és a józa­nabb román közvélemény általános megütkö­zésére a Comitetul Agrár nemrégiben újévi ajándékba hozott döntésével tagadásba vonta az EMKE tulajdonjogát és elvette az algyógyi iskolát, annak egész területével együtt. Csak mintegy gúnyképpen hagyták meg az ala­pító Kun Kocsárd gróf sírját, hogy azt gondoz­nattól őszintén akarta Páneurópai. A Magyarországgal való viszonyról kije­lentette, hogy a két szomszédország külpoliti­káját különösen áthatja a lelkiismeretes együtt- munkálkodás szelleme. Wanderwelde optimista. (Brüsszel, január 19.) Wanderwelde, volt belga miniszterelnök tegnap előadás keretében taglalta az európai helyzetet s annak a meg­győződésének adott kifejezést, hogy uj világ­háború nem fenyeget. A volt miniszterelnök a béke tartósságának legfőbb biztosítékát min­denesetre abban látná, ha a Versailles! diktátu­mot olyan tényleges békeszerződéssé alakíthat­nák át, melynek területi határozmányai ellen egyik ország politikai közélete se elégedetlen­kedjék. Újabb jelentések. (Genf, január 19.) Újabb jelentés szerint a külügyminiszterek megegyeztek abban, hogy az Európa-tanácskozásokra Oroszországot és Tö­rökországot felszólítják, hogy küldjék ki meg­figyelőiket. Beavatott körökben úgy tudjak, hogy Oroszország és Törökország ennek a fel­hívásnak nem fognak eleget tenni. A páneuró­pai tanácskozásokkal kapcsolatosan biztosra ve­szik, hogy a déleurópai államok mezőgazdasá­guk felsegitésére 500 millió dolláros kölcsönt kapnak. bti kellett szállítani. A karhatalom végül hely­reállította a rendet. Három letartóztatás tör­tént. Ebből az egész jelentésből érthetetlennek látszik, hogy ilyen uccai zavar és összeütközés, sebesültek kórházba szállítása után mindössze három embert tartóztattak le. A hatóságok ta­lán csak nem találták úgy, hogy három ember munkája lett volna ez a rombolás? A karhatal­mi közbelépés nem mutat igy semmi erélyes- séget. za az egyesület és még egy pár házikót, amelyet egyébként az EMKE már régebben eladott. A Comitetul Agrar nem tagadhatta az EMKE jo­gi személyiségét, amint az a kolozsvári Vörös- kereszt kórház ügyével történt, hanem a telek­könyv és más bizonyító adatok ellenére magát a tulajdonjogot vonta kétségbe, s igy az erdélyi magyarságot megfosztotta egyetlen mezőgazdasági iskolájától ugyanakkor, amikor az uralkodó nemrégen ép­pen a mezőgazdasági oktatás fontosságára hív­ta fel az egesz ország figyelmét. Annak idején az elsőfokú agrárbizottság százhatvan holdat hagyott meg az algyógyi iskola részére. Sándor József, magyarpárti szenátor felebbezésére ezt a százhatvan holdat az iskola szükségleti címé?! háromszázhatvan holdra emelték. Az F.MKE vezetősége remélte, hogy a Comitetul Agrar a mintagazdaságra való tekintettel legalább öt­száz holdat fog meghagyni az iskolának s an­nál megdöbbentőbb, hogy egy ilyen határozat­tal az egész létalapot elveszik az erdélyi mai gyár földmives iskola alól. Jasiban romboló tünlefés , . és összeütközés voll A súlyosan meg­sebesítettek között egy amerikai állampolgár is a kórházba került Ä legfőbb agrárfeiz@ftsie egész területével egytttt elvéit® az algyógyi EMKE-lskolét

Next

/
Thumbnails
Contents