Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1931-01-19 / 14. szám

4 XIV. ßVV, îl SZm A hunyadmegyei megyei tisztviselők az áldozati adó mellett egyelőre lakbért sem kapnak (Déva, junuár 17.) ’A kolozsvári Comitetul Local de Revizuire a hunyadvármegyei megyei költségvetést nem hagyta jóvá. Ennek az egyik oka az, hogy a megye, a bizottság szerint, tul- magasan állapította meg a lakbéreket. Ugyanis a bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a megyei tisztviselők, dr. Atirescu Jero- nirn, a megyei delegáció elnöke, a bizottságnak bebizonyította, hogy a megye teljesen törvényes és jogos alapon vette tel a lakbéreket, a bizott­ság mégsem akceptálta a felhozott érveket s 0. Felróván bíró, a bizottság elnöke, azt a kijelen­tést tette, hogy kénytelen magút miniszteri rendelethez tartani. Emiatt most a hunyadi megyei tisztviselők az áldozati taxa levonása mellett még lakbért sem kapnak, mivel a megye nem akarja azt a lát­szatot kelteni, hogy elfogadta a bizottság állás­pontját. A megye ugyanis a Statutul Funcţionarilor alapján állapította meg a lakbéreket, amely el­rendeli, hogy a helyi viszonyoknak megfelelően lehet a lakbért, megállapítani. Az autonóm tes­tületeknél csak azt köti ki, hogy a költségvetés szerint legalább 10 százalék tartalékalapja le­gyen és 35 százalékot ne haladjon túl a személyi kiadás. A hunyadmegyei költségvetésben 4 és félmillió lej van, mint tartalékalap, ami sokkal több, mint a 10 százalék és a személyi kiadások még meg sem ütik a 35 százalékot, igy minden, törvényes és jogos alap megvan a tisztviselők lakbérének a mai megtartására. A vármegyei tanács most iijból meg fogja szavazni a lakbéreket és felterjeszteni a Comi- tetulhoz s ha az nem hagyja jóvá, elmegy a végső fórumig. Az eset azért furcsa, mert vagy van autonómiája a megyének, vagy nincs, má­sodszor pedig vagy jogi fórum a Comitetul Lo­cal vagy pedig csak a miniszternek a végre-1 hajtó szerve. Mert, akkor, amikor minden te­kintetben a lakbér felvétele igazságos és jogos, nem lehet olyan miniszteri rendeletre hivat­kozni, amely a fennálló rendelkezésekkel pont ellentétben áll. A hunyadmegyei tisztviselők lakbérkérdése tehát országos érdekességgel bir, mert meg va­gyunk róla győződve, hogy más kormányzósá­gok bizottsága nem helyezkedik a miniszteri rendelet alapjára, hanem azt nézi,’hogy jogilag s a fennálló intézkedések szerint mi a helyes és igazságos. Elkészült Wilkins tengeralattjárója, amellyel az északi sarkra akar utazni (London, január 17.) A philadelphiai hajó­gyár befejezte annak a tengeralattjárónak az átépítését, amelyet Wilkins vásárolt meg az amerikai haditengerészettől sarkvidéki útja céljaira. A buvárhajót Nautilus névre keresztelik a Verne is­mert regényében szereplő hajó neve után s a keresztelőre meg fogják hívni a re­gényíró még élő unokáját is. Wilkins Ujskócia és Maine partvidékén próbá­it lakat fog tenni a Nautilussal, hogy a sarkvi­déki útra való alkalmasságát kipróbálja. A sarkutazó ezután társaival Londonon át, ápri­lisban Tromsöbe s innen a fe'pitzbergákra utazik tengeralattjáróján. A sarkkörön belül Wilkins az utat a jégmezők alatt akarja megtenni és az utón méréseket készül eszközölni a föld sark­köri domborulatáról. Nincs szó tömeges elbocsátásokról és általános sztrájkról a Zsilvölgyében Elmaradt a zsilvSIgyi munkások vasárnapra tervezett nagy tüntetése (Déva, január 17). Az utóbbi időben a Zsil­ről gyéből arról érkeztek hírek, hogy a bánya- társaságok bórrednkcióra és nagyarányú mun­káselbocsátásokra készülnek. Ezek a hírek, amelyek az itteni munkásság körében is elter­jedtek, természetesen óriási izgalmat keltettek, hiszen ilyen módon a munkások közül senki sem tudta, hogy mikor marad családjával együtt kenyér nélkül. A munkások megbízot­tai Bukarestbe utaztak, megkeresték a szociál­demokrata parlamenti tagokat, ezek a munka­ügyi miniszternél interveniáltak s ezeknek az intervencióknak tulajdonítható, hogy a mun­káselbocsátások és a bérredukció, legalább is egyidöre elmaradt. Á Zsilvölgyét járó hatósági közegek kö­zött legutóbb Medrea dr. erdélyi rendőrinspek­tor látogatta meg a bányavidéket Badean dé­vai rendőrkvesztor és Oncu dr. hunyadmegyei prefektus kíséretében. A prefektus már visszaérkezett Dévára és tudósitónknak a következőkben nyilatkozott a helyzetről: — A zsilvölgyi helyzet aggodalomra nem ad okot. A munkásság képviselői Bukarestben a munkaügyi minisztériumban tárgyalásokat folytatnak a munkaadókkal és a munkásság nyugodtan várja a tárgyalások eredményét. Meg vagyok győződve róla, hogy a tárgyalá­sok a kellő eredménnyel fognak végződni. Ami különben a bórredukciót illeti, az bennevan a kollektiv szerződésben is. A megfelelő és elő­irt árindexet már 1930. januárjában kellett volna elkészíteni, azt akkor a társaság elmu­lasztotta és csak most, a mult év decemberé­ben készítette el, a munkásság viszont nem akarja elfogadui. Tömeges elbocsátásoktól szó sem lehet, hi­szen még a januárban kiadott felmondásokat is visszavonták. A sztrájkból pedig csak a mun­kásságnak lenne kára. A' munkásság egyébként, amint ismeretes, most vasárnapra nagy tüntető gyűlésekre ké­szült. Ezek a gyűlések elmaradtak és a mun­kásság is várja a tárgyalások befejezését. Kommunista elemek röpcédulákkal igyekeztek megzavarni a helyzet békés alakulását, röpcé­duláikat azonban a ható.?' Ook elkobozták és igy azok nem is juthattak a munkások ke­zébe. Â munkásság pernyertes lett a bányatársulattal szemben. Itt említjük meg, hogy a petrozsényi já­rásbíróság a napokban hozott Ítéletet a munkás­ság és bányatársulat közötti pörben és kimon­dotta, hogy a társulat köteles a kollektiv szer­ződés pontos betartására és elmaradt munka­bérkülönbözet címén 3, 4 és 5 ezer lejeket Ítélt meg a munkásoknak. A határozat általános örömet keltett a munkások körében. TT1AI PROBLÉTTJAK Szegények katasztere Kolozsvár város tanácsa karácsony előtt százhat­vanezer lejt osztott ki a város szegényei között. Az ösz- szeg kétségtelenül jelentékeny. Ha a mai kétségbeejtő viszonyok között szörnyűségesen meg Is nőtt azoknak a szerencsétleneknek száma, kik a mindennapi száraz ke­nyeret Is már csak közsegélybó'l remélik, az ünnepi han­gulatok költségeiről nem Is szólva, — százhatvanezer lej még mindig elég nagy összeg ahoz, hogy aok száz em­berben enyhítse a szegénységnél Is nagyobb bajt, a ma­gára hagyottságnak és Árvaságnak ólmos érzését. A jótékonyság mindennapos munkásainak köréből érkezik azonban hozzánk a figyelmeztetés, hogy a jó­akarattal, melyről ennek az összegnek a nagysága tanús­kodik, nincs egyensúlyban az a szervezettség, melyet a városházán a szegény-ügynek szentelnek. A hely, ahon­nan ez a figyelmeztetés elhangzik, telve van jóakarattal. Nem áll meg a kritikánál, hanem a hiányokon segíteni szeretne: önzetlen, fáradságos munkával. A szociális nővérekről van szó, kik felajánlották a városnak, hogy a maguk fáradságával és munkájával elkészítik a kolozsvári szegények pontos, hiteles katasz­terét. Ebbe a nyilvántartásba minden adatot, jól Ismert módszereik szerint, személyes tapasztalat és utánjárás alapján akarnak bejegyezni. Azt remélik, hogy a ható­ságok jóakarata támogatása mellett rövid Idő alatt mód­jukban lenne olyan nyilvántartást a hivatalos jótékony­ság rendelkezésére bocsátani, mely megmutatná a biztos, a legrövidebb utat az Igazi, a menthetetlenül szegények szomorú tanyái felé. ügy tudjuk, hogy ezt az önzetlen és hasznos ajánl­kozóét a városházán rokonszenvesen fogadták. Nem kell tehát egyebet tennünk, mbit a magunk részéről csak hangsúlyoznunk azt, hogy ennek a kérdésnek helyes és hasznos megoldását ml is csaj: társadalmi segítséggel tudjuk elképzelni. Többféle okból U. A legelső ezek között talán az, hogy a segélyre szo­ruló szerencsétlen embertársaink szomorú eseteiben Igen sokszor a tulajdonképpeni, az Igazi segítség nem is az a mindig kicsiny, sohasem elégséges összeg, vagy egyéb adomány, melyet adunk, hanem az a gondoskodás, az a szeretet, amit az jelent. Ha a segélyosztás rideg hivatalos formák között, a tolakodva jelentkezők dulakodása, le­alázó versengése közben folyik, mint a szemtanuk állí­tása szerint a karácsonyi segélyldosztásnál is történt, a gondoskodásnak, a szeretetnek momentuma elhalvá­nyul, el is tűnik s helyet ad a megalázottság, a vásárra vitt nyomorúság lelki visszahatásainak. Azután nz ilyen tömeges munka pontos se igen lehet. Óhatatlan, hogy illetéktelenek meg ne rövidítsék a tehetetleneket. Végül íredig: a hatósági adminisztráció bizonyára költséggel, hivatalnoki munka igénybevételével stb. jár, amit a sze­gények számára meg lehet ezen az nton takarítani. De a szegényügynek társadalmi adminisztrációja nemcsak a szegényekre jobb, hanem a társadalomra is. A fejetlen társadalmakat azért éri minden gazda­sági és szociális baj közvetlenebbül, élesebben, hirtele­nebből, mert hiányzik éppen a szeretettség, a társadal­mi önsegély szelleme és rendszere, mely azonnal szembe tud fordulni a bajjal, mert nincs szüksége alkotmányos formák betartására, hivatalos utak végigjárására, A városok szegényügye, azok a tekintélyes összegek, me­lyeket városaink évente erre a célra költségvetéseikbe beállítanak, — alkalmat adhatnának a társadalom jó­tékony szervezeteinek a tevékenységre, a működésre, amit ma anyagi erőforrások hiányában alig tudnak el­végezni. Ezzel pedig arra, hogy a társadalmi szervezett­ség legalább ebben az egy Irányban jobban kiépülhessen, tartalmat és kézzelfogható gyakorlati célokat kaphas­sanak. A kérdés tehát figyelmet érdemel. A szegények ka­tasztere a város lelkiismeretének tanulságos nyilvántar­tása tenne. g. I. Teljesen uj kazánrostélyok kaphatók Berzovai Mészgyár R. T. Arad cégnél Bu!. Reg. Ferdinand, Megtekinthetők Berzován.

Next

/
Thumbnails
Contents