Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)
1931-01-19 / 14. szám
XIV. ÉVF. U. SZÁM. " 6amís$BssAsas53iaaíír*söBaaBB*BBBH ssm m 0 3 mmznm? l?62érSépyíseIst: Vértes Fifinos mérnök, Arad. A tasnádi rémregénynek Kolozsváron is előzményei vannak.. Pop Nicolae tasnádi orvos ellen négy halálosvégü orvosi műtétért indsalt eljárás A semmitőszék elfogultnak jelenti ki a kolozsvári törvényszéket és átteszi az ügyet Nagyváradra - A bűnvádi eljárás folyamata alatt nevezik ki Pop Nicolaet tasnádi orvosnak Az ötödik bűnügyi feljelentés és a megismételi aktalopás (Kolozsvár, január 17.) Néhány nappal ezelőtt a Keleti Újság hasábjain mindenfelé nagy feltűnést keltő cikkben számoltunk be a tasnádi rémregényről, amelynek áldozata egy harmincegy éves, életerős, viruló szép asszony, akin Pop tasnádi orvos, zavaros körülmények között orvosi műtétet hajtott végre. Megirtuk, hogy a szerencsétlen asszony még aznap este az orvos magánlakásán elvérzett, sötét este fáklyafénynél temették el. Eördcgh Imrénének, a pelei tanítónőnek négy árva gyermeke maradt, férje a megrázó eset után csaknem megőrült és még ma is súlyos szívbajban betegen fekszik. Már a múltkori cikkünkben említést tettünk arról, hogy Pop Nicolae orvos hossza évekig Kolozsváron működött és itt négy olyan halálos kimenetelű műtéti beavatkozást végzett, amelyekben a kolozsvári ügyészség megindította a vizsgálatot. Pop Nicolae kolozsvári oi’vosi működéséről annak idején a lapok is beszámoltak. Most azonban olyan rendkívül érdekes adatok kerültek felszinre, amelyek a tasnádi végzetes kimenetelű műtétet is egészen más megvilágításba helyezik. Amit alább el fogunk mondani, arról bárki a kolozsvári, vagy a nagyváradi törvényszéken meggyőződhetik. Eltűnnek az akták a kolozsvári vizsgálóbíró asztaláról. Pop Nicolae bűnügyi aktájának a száma 48—929. Tehát utóbb, amint megállapítottuk, a kolozsvári ügyészségen Pop Nicolae ellen már 1929-ben négyrendbcli halálos- végű magzatelhajtás cimén és még más címeken is, amire majd utóbb kitérünk, megindult a bűnügyi eljárás. Dunca Gerő, a kolozsvári törvényszék vizs- gálóbirája folytatta Pop ellen a vizsgálatot és ejtette meg a kihallgatásokat. A vizsgálat során Pop Nicolae ellen a legsúlyosabb adatok merültek fel. Még a vizsgálat során történt, hogy Dunca vizsgálóbíró asztaláról az egész ügy dossziéja rendkívül gyanús körülmények között eltűnt. A vizsgálóbíró azonban újabb kihallgatások és jegyzőkönyvelósek alapján az összes terhelő adatokat újból összegyűjtötte és jegyzőkönyvre vette. A dosszié eltűnése után Dunca vizsgálóbíró megvizsgálta az aktalppás körülményeit és újabb vádhatározatot készített, amely sze rint Pop Nicolae orvos megbízást adott egy Nagy Mária nevezetű törvényszéki irodakisasz- szonynak, hogy a vizsgálat iratait szerezze meg. A vizsgálat annak idején természetesen Nagy Mária ellen is megindult. A négy áldozat. A négyszeri haláltokozó magzatelhajtás ügyében is a legpontosabb adatokat sikerült megszereznünk. Eszerint 1929. február 25-én Kardos Károlynén hajtott végre tragikus végű orvosi műtétet. Kardosné a műtét után rosszul lett és rövid idő múlva, március 2-án nyilvánvalóan a műtét következtében meghalt. Két árva gyermek maradt utána. Ugyancsak február 26-án, tehát az első műtét után egy napra Bozsodi Jánosné került Pop operáló kése alá s röviddel azután március 6-án meghalt.- Február 25-én nemcsak Kardos Károlynén, hanem Topán Juonnak a feleségén, született Sa- lagean Márián is műtétet hajtott végre Pop Nicolae s ez a műtét is szintén tragikus kimenetelű volt, mert a szerencsétlen asszony már március 5-én irtózatos fájdalmak között kiszenvedett. A bűnügyi iratok szerint Pop Nicolae orvosnak még volt egy áldozata: Szabó Imre felesége. Február 28-án végezte rajta az operációt és március 8-án halt meg. 53E Hogyan kerüli Tasnádra Pop Nicolae ? íme négy eset. Február 25-én kettő, 26-án és 28-án egy-egy és mindenik halállal végződött. Hányán lehetnek még, akik szintén Pop Nicolae műtéti beavatkozásai folytán kerültek ravatalra, de a szemérmesség, a botránytól való félelem miatt.a hozzátartozók n^ţn tettek feljelentést s ön maguk Dán őrzik'á "borzalmas titkot. Ha a bűnügyi iratok nem számolnának be ezekről a borzalmakról, el sem hinnénk, fel sem mernénk tételezni, hogy ezek után Pop Nicolaet Tasnádra vármegyei tisztiorvosnak nevezik ki és a szerencsétlen- kezű orvos folytatni meri borzalmas operációit és újabb és újabb családokat dönt szerencsétlenségbe ésjmind több és több gyereket juttat árvaságra. Pop ur nem bizik a kolozsvári törvényszékben. Nem hallgathatjuk el, hogy midőn Dunca vizsgálóbíró elkészítette a vádhatározatot- és már a kolozsvári törvényszék ki akarta tűzni.a tárgyalást, akkor Pop Nicolae elfogultsággal vádolta meg a kolozsvári törvényszéket és azt kérte a bukaresti semmitőszéktől, hogy az egész ügyet a nagyváradi törvényszékhez tegyék át. A semmitőszék az ügyet valóban át is tette a nagyváradi törvényszékhez, ahol már két Ízben ki volt tűzve a főtárgyalás, de mindkét esetben elnapolták. Éppen a tasnádi botrány kipattanása idején volt a legutolsó főtárgyalás kitűzve a nagyváradi törvényszéken, amely az ügy tárgyalására újabb határnapot tűzött ki. Még egy áldozat és még egy aktalopás. Sőt a nagyszabású bűnügynek a napokban ujahb szenzációja robbant ki. A kolozsvári anatómiai intézet professzora, dr. Titu Vasilie a kolozsvári ügyészséghez 11—1931. szám alatt újabb bűnvádi feljelentést adott be ismeretlen tettes ellen, mert a kolozsvári anatómiai intézet bonctani törzskönyvéből kitéptek egy lapot, mely egész véletlenül egy Nagy Zsuzsánna nevezetű, szintén orvosi műtét következtében elhunyt nőnek bonctani jegyzőkönyvét tartalmazta, aki szintén Pop Nicolae páciensei közé tartozott. Ennek az ügynek a dossziéja szintén Dunca vizsgálóbiró asztalán fekszik és most folyik a titokzatos ügyben a kihallgatás és a birósági eljárás. A csíki magánja vak ügye valószínűleg a hágai állandó döntőbíróság elé kerül (Genf, január 17). A legközelebbi napokban hír szerint újból a Népszövetség hármas bizottsága eié kerül a csiki magánjavak régóta húzódó ügye. Dr. Pál Gábor és dr. Balogh Artur erdélyi magyar szenátorok másfél év előtt kérték a Népszövetségtől a csikmegyei székelyek elkobzott javainak visszaszolgáltatását és sérelmeiket háronj pontban foglalták össze. 1. Ingóvagyont, például gépeket is elkoboztak. 2. A székelyektől mindent elvett a román kincstár, ugyanakkor érintetlenül hagyta a naszódi és karánsebesi volt román határ- őrzredek birtokait. 3. A birtokok kiosztásánál a románoknak igazságtalanul nagyobb arányban juttattak földet. A román kincstár arra hivatkozott, hogy nem kisajátítás történt, hanem jogutódlás és a határőrezredek javainak felosztásából csak kár származott volna. A Népszövetség által kiküldött hármasbizottság felhívta Romániát: mutassa ki, hogy mi történt az ingóságokkal és házakkal. A román kormány azt válaszolta, hogy az ingóságok tönkrementek, a házakban erdőörök laknak, az elkobzott árvaházat és takarékpénztárt pedig a kincstár vette kezelésbe. Az ügy a közel jövőben döntő stádiumba kerül, a bizottság valószínűleg átteszi az ügyet a hágai állandó döntőbíróság elé. Ezt megelőzőleg a román kormány azt a javaslatot fogja tenni, hogy terjesszék az okmányokat a bukaresti legfelsőbb semmitőszék elé és annak döntése legyen mindkét félre kötelező. S. L
