Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1931-01-19 / 14. szám

®ra mp. a. szám. 3 Általánosságban végre megszavaz­ták Kolozsvár költségvetését Két kultúrának a centruma Kolozsvár, a városnak is kel! ezt a hivatást szolgálnia - Több mint egy éve, hogy költség- vetés nélkül igazgatnak — A súlyosan megterhelt polgárság érdekében (Kolozsvár, január 17.) A kolozsvári ta­nács ülésének szombaton végre volt egy nyugod- íabb napja. A botrányrendezésre nem jutott sok alkalom, mintha a botránycsinálók meggondol­ták volna — legalább egy pillanatra — a dol­got. Másfelől pedig a költségvetés keresztülvi­telének égető sürgőssége és könyörtelen szük­ségessége miatt a város vezetősége, a polgársá­got képviselő tanácsi többség minden lehetőt el­követ a tárgyalás sima és gyors levezetése ér­dekében. Egy éve már elmúlt, hogy költségve­tés nélküli állapotban van a város és a legköze­lebbi jövőben megtörténhetik a feloszlatás is. Nem lehet tudni, hogy milyen politikai fordu­latok következhetnek be. Nem lehet tudni, hogy a város igazga­tásába kik ülhetnek esetleg be. A súlyos ter­hekkel megnyomorított polgárságra — ha nem lesz megszavazott, törvényes költségvetés — akármilyen interimárbizottság újabb terheket róhat ki, úgy, hogy hozzá sem szólhat senki. Do ettől eltekintve, költségvetés nélkül nem le­het dolgozni a városházán. Szombaton délelőtt Mihail Tivadar polgár- mester, az ülés megnyitása után, a költségve­tés általános vitáját rendelte el. A vitát Russu főszámvevő ismertetése és János Gáspár dr. bejelentése vezette be. Catuneanu professzor és Bornemisa Sebastian a blokk nevében mondot- * I hetésemre kell és szüléimről is maradt rám va­lami, Üzletet veszek. — A p$nzt vissza kell adnia! — mondtam szárazon. — Hogyisne! — biggyesztette rám az ajkát. — Most, amikor már majdnem együtt van min­den! — Conckita, hiszen maga még tud imád­kozni, hát nem érzi, hogy a maga pénze lopott pénz? Még közelebb bujt hozzám, úgy magyarázta romlottan bájos bizalommal: — Nézze úgy, amint én nézem: Isten köl- csönének! Az üzletem jól fog menni és én min­dent sokszorosan visszafizetek. — Ez szofizma, kislány. — Mi az a szofizma? — A maga hazng magyarázata. Istentől nem lehet igy kölcsönt venni! Ez bűn, igen utá­latos bűn és maga sokkal helyesebb, semhogy ebben a csúnya bűnben megmaradhatna! — Már látom, hogy maga fel akar jelen­teni. Ez nem szép magától... I — Dehogy akarom, dehogy! Maga még ott a templomban beragasztotta számat tolvajszer­számával... Sokkal jobban tetszik nekem, sem­hogy feljelenteném... — Maga is tetszik nekem. , — Akkor hallgasson rám. A pénzt vissza­rakjuk a perselyekbe és többet nem vesz hal­csontot a kezébe! Határozottan megrázta fejét. Nem. A pénzt nagy fáradsággal és sok kockázattal szereztem. Nekem is kell valami kezdő tőke; gondoljon arra a sok gazdag em­berre, aki minden fáradtság és kockázat nélkül mindent készein kap. Az utam bűnös, a szándé­kom azonban tisz+a: mindent sokszorosan visz- Bza fogok fizetni. ták el, hogy a blokk a költségvetést nem fo­gadja el. Haţiegann Gyula dr. egyetemi rektor mon­dott ezután komoly és érdekes beszédet arról, hogy Kolozsvár kulturális centrum, ami a költségvetésből nem látszik ki. Magas szociál­politikát kivan, olyan városi kormányzást, ami nem merül ki a bürokratizmusban. Szere­tünk dicsekedni azzal — mondotta — hogy Kolozsvár knlturális központ, sőt két kaltara van, de Kolozsvár városának meg kell mutatnia, hogy ez tényleg igy is van. Kifogásolja, hogy az egyetem és intézményei nem szerepelnek a költségvetésben s különösen kifogásolja azt, hogy kórházakra, közegészségügyi intézmé­nyekre nem fordítanak olyan összegeket, ami­ket a várostól, mint a lakosság kulturális és szociális kollektivitásából el lehet várni. Vasiu esperes mondott szintén komoly, na­gyobb beszédet ezután a város közoktatási ál­lapotairól s azt mutatta ló, hogy az iskolák nincsenek megfelelő állapotban, sőt a lakosság lélekszámúnak megfelelően elég iskola sin­csen. Majd az egyházak segélyezéséről beszélt s a görög keleti egyház számára kért nagyobb olyan támogatást, ami ne segély, hanem köte­lező kiadás legyen. A legszegényebb egyháznak — Legalább azt Ígérje meg, hogy többet nem lop! — Ha maga kölcsön adja a hiányzó össze­get... Háromnapi gondolkozási időt adok rá.... Három nap nem telt bele, már kezében volt az összeg. Istenem, micsoda szép életet éltünk, az üzlet ment, amint Conehita megjósolta, egyik vállalkozása a másik után ütött be... Látja jól, hová jutott... * —, És most, Eusebio? — faggattam hosszú csend után. — Az átadott pótlást már számtalanszor visszafizette, az Isten kölcsönét szintén. Nin­csen ma templomok és szegények iránt készsé­gesebb hölgy országszerte... — Nem ezt értem, hapem a szerelmüket. Azzal mi van? — Conehita nem akar többé. Azt mondja, akkor kellett volna teljes szívvel és házasság­gal mellé állnom, mikor az üzlet kezdődött. Akkor ezt várta, ezért imádkozott féléjszaká­kon. Ma már késő. — Miért? — Kicsi vagyok, kevés... De nagyon kérem, ne mesélje el ezt senkinek, nem járna jól vele, mert letagadnám. Nem is értem, hogyan tört ki belőlem? Talán az elkeseredésem, az önma­gam iránt való haragom... Az, hogy ön idegen, hogy elmegy innen ismeretlen városába me­gint... Nem is tudom, nem is igaz az egész, higye el, nem igaz, csak kitaláltam... Megint úgy lesem, megint úgy várom, mint a templo­mokban... vagy mit is beszélek... Van fantá­ziám, ugye? Megint két köny buggyant ki Eusebio sze­méből. Megszorítottam kezét és egy pasodoble dallamát vertem lábfejemmel. Különös dallam volt, haza akartam vinni messzi hazámba tartja a görög keletit, amely a magyar idők­ben több segélyben részesült, mint amennyit ma élvez. Vasiu esperes beszédében azt is felhozta, hogy a ferenreendiek békási templomépitésó- hez a város nagyobb összeggel járult hozza. Igyekeztek felvilágositani, hogy a város sem­mi segélyt nem adott a ferencrendi katolikus templom építéséhez, ellenben a ferenerendiek épitettek utat uj templomuk érdekében, de a város számára s ehhez az útépítéshez a váro3 is hozzájárult. Különben egyetlen más egyház sem kap a várostól segélyt, csak a görög keleti templom. Stroia György a szociáldemokraták részé­ről beszélt s többek között, szemben a Hatiegana rektor felszólalásával, a munkanélküliség ál­lapotáról s ennek kedvezőtlen kilátásairól fes­tett olyan képet, amely a várostól igen nagy, áldozatokat követelne. Belátja, hogy ebben a költségvetésben nem lehet jobb számbeli ered­ményeket elérni. Schwartz Jakab szólalt fel és a gazdasági helyzetben lehetséges, vagy lehetetlen költség- vetési realitásról beszélt, kifejtve, hogy jobb realitást kihozni nem lehet. Bejelentette, hogy a tanácstöbbség nevében és hozzájárulásával a részletes vitánál olyan javaslatot fog előter­jeszteni, ami a súlyosan megterhelt polgárság terhén könnyíteni fog. Candrea és Pop Valér beszéltek a blokk ré­széről, a tanácsválasztmány nevében pedig Bu­sa Simon, inajd János Gáspár dr. reflektált az összes felszólalásokra, kijelentve, hogy hibák és hiányosságok vannak, ezek megszüntetésén kivannak dolgozni. A legsúlyosabb pénzügyi helyzetben van a város, de a legnagyobb jó­akarat állította össze a költségvetést, aminek elfogadását kéri. A költségvetést általánosságban, a blokk kivételével, mindenki megszavazta. A részle­tes tárgyalást hétfőn délelőtt 10 órára halasz­tották. Katasztrofális vihar vonult végig a német és francia fővároson {Berlin, január 17.) Pénteken óriási vihar vonult végig a német főváros fölött. A szél ereje háztetőket, cégtáblákat tépett le. Több ember megsebesült és az anyagi kár is igen nagy. A vihar miatt kisiklott a Perleberg-Kü­ritz-i gyorsvonat. A mozdonyvezető azon­nal meghalt és több utas megsebesült. A vihar Németország egész területén pusztított és sok helyen okozott súlyos anyagi kárbkat. Különösen Hannoverből érkeztek ilyen értelmű jelentések. Párizsban ugyancsak nagy vihar volt. Hatalmas eső zúdult a francia főváros egész környékére és a külvárosokban a házak pincéi vízzel teltek meg. Az angol partvidékről is viharos időjárást jelentenek. A csatornában sok halászhajó pusztult el. Tizenkét hajó a jég közé fagyott a Finn-öbölben. (London, január 17.) Helsinkiből jelentik, hogy a Finn-öbölben Leningrád felé való útjá­ban tizenhét hajó a jég közé fagyott. A hajók között van több svéd és német hajó is. Lenin- grádból a Krasszin és a Jerma jégtörőket útba indították, hogy a befagyott hajókat kiszaba­dítsák. A kínai fagy százszámra pusztítja a lakosságot. (London, január 17) A Press Association sanghai-i jelentése szerint Kina középső részé­ben a hőmérséklet állandóan 40 fok körül van a fagypont alatt. Az éhség és a hideg százával pusztítja a nyomorgó lakosságot. Valamennyi folyó csaknem fenékig befagyott. Az évtizedek óta nem tapasztalt sarkvidéki hideget állan­dóan erős hóviharok súlyosbítják, úgy hogy nmid^ne^ji^m-^aj^^mij^en^eabénuli^^^ — Újabb összetűzés a hindu nacionalisták és a rendőrség között. Bombayból jelentik: Pénte­ken újból heves összeütközések voltak a hindu nacionalisták és a rendőrség között. Patna köz­ségben a nacionalisták bárom rendőrt a szó szo­ros értelmében összeszaggattak, amire a rend­őrök lőttek. Őt nacionalista meghalt és sokan súlyosan megsebesültek. 5 s. Ekszeráruk, órák és ezüstáruk engedélyezett végkiárusftása FENYŐINÉL, CIuj-Kolozsvdr, P, Unirii 23, ahol az üzlet végleg feloszlik. n * *

Next

/
Thumbnails
Contents