Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1931-01-17 / 12. szám

XTV, SVF. 12. SZÁM. , Kelety Dénes, a MÁV volt elnök-igazgatója gyó­gyíthatatlan betegsége miatt ton- csoló golyóval szivenlőtte magát mm probléttcAk Mi újság Libériában ? Olvasom, hogy Libériában vígan folyik a rabszolga- kereskedés, e virágzó Iparággal maga a köztársaság al- elnöke foglalkozik és most már a Népszövetségnek lesz a dolga, hogy megvédje a fekete rabszolgákat maguk­kal a fekete rabszolgatartókkal szemben. Ez a tünet annál Inkább elszomorító, hiszen Libé­ria az egyetlen terület a világon, ahol a néger: ur. Több mint száz évvel ezelőtt hozták össze ezt az afrikai köz­társaságot az amerikai filantrópok, hogy végre valami adassák a politikai civilizáció és önrendelkezés vívmá­nyaiból a szomorú sorsú négereknek Is, akik, amióta hollandus gyarmatosok néhány száz évvel ezelőtt elci­pelték Afrikából Amerikába őket, nem éppen irigylen­dő sorsban kallódnak a különböző kontinenseken. Li­béria fővárosa, a Monroe elnökről elnevezett Monrovia azonban nem mutatkozott uj Jeruzsálemnek, a néger „palesztiniai“ akció nem váltotta be a hozzája fűzött re­ményeket, a „goluszban“ elszórt négerek nem álmodoz­hatnak arról, hogy majd mind haza mennek egyszor őseik hazájába, hiszen a honalapltás visszájára sült el. a rabszolgaság megszűnt még az amerikai déli államok­ban is, egyedül Négerországban merik elkövetni azt c gazságot, amely miatt az Amerikai Egyesült Államok legvéresebb polgárháborúja annak idején lezajlott. '• Szó se róla, négernek lenni még ma sem, ott sem kívánatos, ahol a színesek egy villanyos kocsiban utaz­hatnak a fehérekkel, hiszen a néger gyűlölet ma is szí­vós és a Uncselések még ma is napirenden vannak; egyes államok igazságszolgáltatásának úgyszólván legá­lis eszközei. Az a korszak, amelyet a szolid lelkű Beec- her-Stowes asszony Tamás bátya kunyhója cimü akko­riban forradalmi hatású könyvéből megismertünk, ma már a múlté. Ez a korszak lezárult, de a szenvedések uj korszaka következett be. A néger emancipáció elé, da­cára annak, hogy a néger szellemileg is életképes fajnak bizonyult, nagy iról, művészei, jogtudósai, mérnökei van­nak, folytonos akadályok tornyosulnak és ez az aláren­delt szerep annál fájdalmasabb, mert cznttal felszaba­dult, Intellektuális négereket ér, akik a kisebbségi hely­zet szomorú voltát jobban érzik, mint a „patriarkális“ virginiai vagy kentuckyi korszakban élő egyszerű irni- olvasni nem tudó páriarétegek. De hiába minden üldözés: ma tizenkétmillió néger él az Unió területén, e négerek javarészének politikai jogai vannak, ezek szervezked­nek, differenciált társadalmi életet élnek — ha mind­járt magok között is — családilag tultermékenynek, — nem egy néger anya akad, aki huszonöt gyermeknek is életet adott, ml ehhez képest a tizenhat gyermek után becsületrenddel ki tüntetett francia anya? — e négerek nemzetközi kongresszusokat tartanak (3 a nagy világ- vemhesség Idején ők is kiadták a jelszót: világ négerei egyesüljetek! Arról, hogy a néger zene, a néger plasztika mint hó­dítja meg a dekadens fehér ember kultúráját, hogy mi­ként válik a néger szellemileg az európai tömeglélek kulturtényezőjévé, nem is beszélünk, ennek édes kevés köze van ahhoz, hogy míg egyes négerek a civilizáció magas ormain járnak, ugyanakkor a néger test: áru, portéka, mint a gyapot, vagy elefántcsont. Igaz, mond­hatják maguk a néger aboliciónlsták, hogy hát a fehér ember egyes országokban rettenetes munkafeltételeivel, a röghöz kötöttség szigorú törvénykezéseivel, az egyéni kíméletlenség minden eszközével nem folytat-e burkolt rabszolga vásárt saját vérének gyermekeivel és hogy vájjon Yancl ur, a libériái köztársaság elnöke sokkal romlottabb-e. mint azok az embertelen munkaadók, aldk a lakósságot állati módon dolgoztatják, ha nem is Európában, hát kontinensükön kívül fekvő gyarmato­kon, cukor, gummi és kávé ültetvényeken? Mindez más lapra tartozik. A lényeges: hogy Is­mét az emberek rosszasága ős önzése miatt meghal egy illúzió és hogy a négereknek pont abban az országban legszomorubb a sorsa, ahol a logika törvényei szerint legjobbnak kellene lennie: saját hazájukban, Libériában. Vájjon ha még egyszer találkozni fogunk a népszövet­ség valamelyik ülésszakán báró Oehman úrral, a zsaket- tcs, kövér libériái népszövetségi delegátussal, aki bőbe- szédüen szeretett foglalkozni az európai kisebbségi kér­déssel is és minden polémiába beleütötte az orrát, mit fog majd mondani, ha mellének szegezzük a kérdést: mi újság nálatok, Libériában ? ! (1. e.) (Budapest, január 15.) Megrázó öngyilkos­ság történt ma reggel a magyar fővárosban. Kelety Dénes, a Magyar Államvasutak volt elnök-igazgatója csütörtökön hajnalban laká­sán szivenlőtte magát és azonnal meghalt. Kelety Dénes halálának oka: gyógyíthatat­lan betegsége. Kelety négy évvel ezelőtt gége­rákban megbetegedett és betegségére nem ta­lált enyhülést. Betegsége mindinkább elhatal­masodott, úgy, hogy pár hónappal ezelőtt meg kellett operálni. Az operáció azonban, mint a legtöbb gégerákos esetben, nem járt eredmény­nyel. Kelety Dénes családjának akkor azt ja- vallottálc, hogy vigye ki a beteget Párizsba és ott egyik nagyhírű intézetben vegyék rádium­kezelés alá. Kelety Dénes ki is ment, de a rá­diumkezelés sem mutatkozott hatásosnak. Ek­kor teljesen megtörve, visszautazott Buda­pestre, ágyba feküdt és teljesen meghasonolva önmagával, több Ízben kijelentette látogatói előtt, hogy öngyilkosságot fog elkövetni. Családja féltő gonddal próbálta jobb kedv­re deriteni a sokat szenvedő Kelety Dénest és (Genf, január 15.) A Népszövetség kedden kezdi meg a lengyelországi németek ügyében peadott petíció vitáját, amelyet minden bi­zonnyal Curtius fog bevezetni nagy beszéddel s ezt előreláthatólag Zaleszki válasza követi. A németek arra törekszenek, hogy a Népszö­vetséggel megállapittassák Lengyelország fele­lősségét s ha ez megtörtént, vizsgálóbizottság kiküldését fogják kérni. A kérdésben mindenesetre izgalmas vita igér­ugy tetszett, hogy a beteg — legalább is csa­ládja előtt — megnyugodott. A legutóbbi na­pokban irtózatos szenvedései voltak és e szen­vedések hatása alatt véglegesen megfogamzott benne a terv, hogy megválik az élettől. Tegnap este, amikor csaladja aludni tért, ö is azt a ki­jelentést tette, hogy megpróbál lepihenni. Két óra tájban azonban felemelkedett ágyából, megkereste a régóta rejtegetett vadászfegy­vert cs dum-dumgolyóval szivenlőtte magát. Azonnal meghalt. Kelety Dénes hatvanhároméves volt, A MÁV-nak minta tisztviselője, aki hosszú éve­ken keresztül elnök-igazgatója volt a magyar vasutaknak és tehetségével, rendkívüli munka­bírásával külföldi szakkörökben is nevet szer­zett magának. Karrierje nem állott meg a MÁV-nál sem, egy időben államtitkár is volt és dacára idős korának, magas állásában meg­maradt volna, ha kínos betegsége nem veri le a lábáról. Temetése előreláthatólag szombat délután lesz. A népszövetségi titkárság ma az összes ta­nácstagokkal átiratban közölte, hogy a lengyel felsősziléziai választási visszaélésekről 6zóló német jegyzéket, valamint a sziléziai német Völkerbund petícióját a népszövetségi tanác3 ülésének napirendjére tűzte s egyidőben a pon­tos szöveget is közölte a tanácstagokkal. Genfben egyébként Mironescu román mi­niszterelnök és Zaleszki lengyel külügyminisz­ter csütörtökön írták alá a román-lengyel barátsági szerződés öt évre meghosszab­bításáról szóló jegyzéket. t izgalmas vitát várnak a népszövetségben a lengyel—német kisebbségi panaszok körül Öt évvel meghosszabbították a román—lengyel barátsági szerződést A szovjet kifogásolja a leszerelési konferencia elnökjelcíltfél (London, január 15.) A moszkvai lapok sze­rint a szovjet utasitást adott követségeinek, hozzák tudomására a kormányoknak, amelyek­nél akkreditálva vannak a szovjetkormány azon álláspontját, hogy a leszerelési világkon­ferenciát csak az államok közötti teljes egyen­jogúság alapján lehet sikerre vezetni. Ebből következik, hogy a szovjetkormány helytele­níti azt a szándékot, hogy egy bizonyos állam­csoport elnököt delegáljon a világkonferencia részére, holott az elnök megválasztása a konfe­rencia feladata lenne. A szovjetnek a kombinációba került személyek ellen kifogása van, mert a leszerelési világkonferencia elnöke még delegálás utján sem kerülhet ki olyan állam­férfiak sorából, akik állandóan ellenezték a le­szerelést és országaiknak, amelyekhez tartoz­nak fejlett fegyverkezési iparuk van. A szov­jet helyesnek tartaná, ha a konferencia válasz­tása elnökének személyét illetően olyan állam vezetőpolitikusára esnék, amely a leszerelésboa érdekelt összes államokkal diplomáciai vi­szonyt is fenntart. Anglia és Franciaország felkészül­nek a kisebbségi vitára. (Párizs, január 15.) Henderson, angol külügy­miniszter ma reggel elutazott a francia főváros­ból Genfbe. Ugyanazzal a vonattal utazott el Briand is. Párizsi diplomáciai körökben a két külügy­miniszter tegnapi megbeszéléseiről az a hir ter­jedt el, hogy a lengyelsziléziai panaszirat ügyé­ben a két miniszter megállapodott abban, hogy hozzájárulnak a kérdés feletti széleskörű vita megengedéséhez, de a felszólalóknak respektál­niuk kell az általános kisebbségi szerződések kereteit. IRUDKOVSKI FERENCI 8 réx-f fémért; és gággyáir; kazánkováes aut&íavstö műhely és önlőűe. | AtapWatott 1888. Arad, Strada V. Sabss 22. Telefon: 439. » Vállalja bor és gyümölcs lepáro’.ó apparátok készítését, magas fokú 90 —96 fok párlatra való, kitti- 0 8 nőén bevált szakszerű átalakítását és javítását garancia mellett. 3 § Gyárt; szeszgyári-, élesztő-, vegyi-, cukorka-, festő-, keményítő- és szappangyári berendezéseket, ,v § ezeknek javítását és átalakítását Költségvetéssel, évtizedes gyakorlaton alapuló szakszerű tel- » 8 világositással és helyszíni munkálatok elvégzésére elsőrendű szerelőkkel szivesen szolgál. 3 8 Mezőgazdasági és ipari szeszgyárak töhbterihelésre való átalakítását felelősség mellett _ vállalja. — o Autógaragirozás. — SzeszfinomStdk bármely méretben 29 nap alatt készülnek. 8 Olaszország szkeptikus. Rómából jelentik: Az olasz sajtó szkeptiku­san ir a páneurópai bizottság küszöbön álló ülé­séről. A Popolo d'Itáliában Arnoldo Mussolini a Dnce öccse ir az ügyről és megjegyzi, hogy sokkal hasznosabb és előnyösebb volna, ha a bi­zottság kalandos tervek helyett alaposan meg­vizsgálná Európa gazdasági, katonai, pénzügyi és politikai helyzetét. Európa főbaja az, hogy vagyona aránytalanul és igazságtalanul van elosztva s ezenkívül súlyosan ránehezednek a kontinensre a máris elavult békeszerződések terhei, .. -------■ x .... - , i * \

Next

/
Thumbnails
Contents