Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)
1931-01-15 / 10. szám
3 XIV. SVF 19. SZÁM. rmnw >«»»ww>wwMBg—BaB—aac——bh—w—bi Öt ven darab perzsaszőnyeg elárverezését akadályozta meg a vámhivatal (Kolozsvár, január 13.) Az elmúlt nap folyamán érdekes eseményeknek volt a színhelye Pordea dr. közjegyző irodája. Pár nappal ezelőtt a lapokban hirdetések jelentek meg, amelyek a Pordea dr. irodájában megtartandó hatóságilag engedélyezett árverésről szóltak, amikor jóminőségü perzsaszőnyegek kerülnek dobra. A kitűzött időben tekintélyes számú érdeklődő jelent meg a közjegyző irodájában, ahol az árverésnek meg kellett volna történnie. Az eladásra kerülő szőnyegek, mint az Iliescu- baukház tulajdonai voltak feltüntetve. Mielőtt kezdetét vehette volna az árverés, nem várt fordulat történt. Megjelent Pordea dr. irodájában a vámhivatal egyik magasrangu tisztviselője s hatósági segédlettel közbelépett, hogy az árverés megtartását halasszák el. A vámhivatal akciója eredménnyel is járt. Munkatársunk ezzel a nem mindennapi üggyel kapcsolatban kérdést intézett a vámhivatal főnökéhez, aki a következő felvilágosításokat adta: — Ki kell jelentenünk, hogy a perzsaszőnyegeket nem koboztuk el, mindössze őrizetbe vettük. Az árverés megtartása előtt ugyanis feljelentés érkezett hozzánk, amely szerint a dobra kerülő ötven darab perzsaszőnyeg csempészett árn. Mi kötelességünket teljesítve, engedélyt kértünk az ügyészségtől s a szőnyegek elárverezését megakadályoztuk. Megindult a vizsgálat, amely hivatva lesz fényt deríteni erre az ügyre. Munkatársunknak még sikerült annyit megtudni, hogy a szőnyegek a bukaresti Du- dog-kereskedés tulajdonában vannak s az Iliescu-bankháznál csak el voltak zálogosítva. Öregségére megpihenni tért haza Kereső Andor gyer- gyószentmiklósi vendéglős és a gazdasági válság eltemette (Gycrgyószentmiklós, január 13.) Ámbár a gazdasági válság nemcsak hogy nem kimélte a Székelyföldet, hanem a pénztelenség talán még jobban ráfeküdt az országnak erre a részére, amelyet a hatóságok is fokozottabb mértékben sanyargatnak, az Öngyilkossági járvány szerencsére eddig még megkímélte a székelységet. Annál nagyobb megdöbbenést keltett Kereső Andor gyergyószentmildósi vendéglős tragikus Öngyilkossága. Kereső az impériumváltozás után tért haza szülőföldjére Budapestről, ahol az Emlce kávéház egyik fizetőpincére volt és takarékosságával szép vagyont szerzett. Öregségére megpihenni jött vissza Erdélybe s mivel egész életében munkás ember volt, itt is üzletbe fogott. Kibérelte Puskás Bálint vendéglőjét és a konjunktúra idején vagyonát gyarapította is. Ekkor támadt az a gondolata, hogy vendéglőt épít a város végén a barompiaccal átellenben s tervét meg is valósitotta. Nagy tánctermet is beleépített s keserves munkával szerzett minden pénzén kívül bank- és magánkölcsönöket is igénybe vett. Alig készült el azonban az épület, a gazdasági viszonyok romlani kezdtek s hitelezői mindinkább szorongatni kezdték. Egy brassói banknak 650 ezer lejjel, egy magánhitelezőjének 200 ezer lejjel tartozott, ezenkívül nagyobb összegű árutartozásai is voltak. Súlyos helyzetében idegei kezdték felmondani a szolgálatot, egyre egzaltáltabb lett. Csütörtökön a déli órákban visszavonult hálószobájába, leült egy székre és szivenlőtte magát. Egyetlen lövés végzett vele. Felesége az ön- gyilkosság pillanatában a konyhában foglalatoskodott és később mit sem sejtve nyitott be a hálószobába, hogy ebédelni liivja férjét. A szegény asszony ráébredt a rettenetes valóságra: férje ekkor már élettelen volt. Kereső Andor 47 évet élt és a város közönségének nagy részvéte mellett kisérték szombaton délután örök nyugalomra. Egyre gyűlnek a súlyos adatok a vasgárdlsták ellen A Socor elleni merénylő bünpöréf SS«én tárgyalják (Bukarest, január 13.) Az ilfovi ügyészség a Marzeseu-féle rendtörvény 10-ik szakaszának második bekezdése alapján indította meg a bűnvádi eljárást a vasgárda hat vezetője ellen. Az illetők: Corneliu Codreanu, Stelescu, Lefter, Nicolaie Totu, Jon Danila és Amos Pop. A konkrét vád ellenük, hogy gyilkosságra bujtogattak és általában működésükkel az állam rendjét veszélyeztették. Az ügyész az ügy hatalmas aktacsomóját át- küldötte a vizsgálóbíróhoz, az eljárás folytatása végett. A vádlottakat a vizsgálóbíró kedd délután idézte magához és kihallgatásuk még tart. Az Adeverul igazgatója, Socor ellen elkövetett merénylet tettesének ügyét január 22-ón tárgyalja az ilfovi törvényszék. A vasgárda működésével kapcsolatban újabb házkutatást tartottak Jasiban egy ottani ismert ügyvéd lakásán. A Lupta úgy tudja hogy a házkutatásnál a sziguranca egy fontos okmányra bukkant, amely azt mutatja, hogj az Averescu-párt egyik volt minisztere és jelenlegi aktiv tagja ugyancsak élénk részt vett a mozgalomban. A lakáson az illető politikusra vonatkozó több kompromittáló okmány is előkeiült és a Lup' tának az a véleménye, hogy valószinüleg éppeq azért ment be a mozgalomba, hogy ezeket as okmányokat ne publikálják. Bukovinában é? Besszarábiában egyébként ugyancsak a Lupta szerint nehány köztisztviselő is bele van keverve az ügybe. Az illetékes minisztériumok ezek ellen már meg is indították az eljárást és fe gyeim! biróság elé állították őket. Rendőrök és magasraxigfuak a mozgalomban A vasgárdisták és a többi titkos szervezet ügyében a vizsgálat teljes eréllyel folyik. A vádtanács holnap fog dönteni a letartóztatottak fogvatartása ügyében. A vizsgálóbíró ma állította össze a rendkívül érdekességü bő anyagot a vádtanács ülésére. A jassii hatóságok megállapítása szerint egy magasabbrangn állami tisztviselő is részt vett a mozgalomban. A nyomozás érdekében nevét egyelőre nem tették közzé. Ugyancsak vizsgálat indult egyik besszarábiai rendőrtisztviselő ellen is, akinek részessége szintén valószínűnek látszik. A jassii rendőrprefektus ma Bukarestbe érkezett, hogy jelentést tegyen nyomozásának eredményeiről. Jorga professzor levelet intézett Costaekescuhoz. Levelében azt írja, hogy a lapok szerint a miniszter körlevelet intézett a rektorokhoz, felszólítva őket, hogy a diákok iskolánkivüli viselkedését hatékonyabban ellenőrizzék és megfelelő rendszabályokat foganatosítsanak ebben az irányban. Jorga kijelenti, hogy még nem jutott el hozzá egy ilyen körrendelet, amelyet egyébként a miniszternek nincs is joga intézni az egyetemek rektorjaihoz, de már előzetesen is megadhatja a válaszát, amely szerint a diákság magánéletének ellenőrzése nem a tanárok, hanem a rendőrség feladata és a törvényekkel összeütközésbe jutók meg- rendszabályozása a biróság dolga. Kardos Mihálynét, a tiszarévi méregkeveronőt felakaszfofíák Szolnokon Kardosné feltűnően nyugodtan viselkedett és az utolsó percben nevelt leányát akarta látni — Két percig tartott a kivégzés! müveiét, amelyet a börtön ablakából az arzénpör többi elítéltjei is végignéztek (Szolnok, január 13). Ma reggel hét órakor végezték ki a tiszarévi arzéngyilkosság miatt kötélhalálra ítélt Kardos Mihálynét a szolnoki börtön udvarán. Magyarországon a kriminá- lisztikájnak nagy eseménye volt e kivégzés, mert már sok-sok éve nem akkasztottak fel nőt. Ferencz József, aki ugyan mindig ragaszkodott a halálbüntetés törvényben- tartásához, állandóan visszariadt, hogy jóváhagyjon olyan ítéletet, amely nőt akart az akasztófa alá küldeni. így nem akasztották fel Jáger Marit, a hódmezővásárhelyi tömeges mérgezések értelmi szerzőjét, Léderernét, aki urával együtt feldarabolta Kodelka hantesmestert és még több asszonyt, akiknek bűncselekményei maguk után vonták volna a halálbüntetés alkalmazását. Kardos Mihályné, miután közölték vele, hogy a Kúria a kegyelmi kérvényt elutasította, nyugodtan töltötte az éjszakát a siralomházzá átalakított cellábajn. A kivégzést megelőző napon tiztől tizenkettőig Soós László református lelkésszel beszélgetett, 12 óra után megebédelt, jóízűen fogyasztotta el a húslevest, kappanhust és rizs- felfujtat és étvágya nem csökkent este sem, amikor 7 órakor ugyanazt vacsoraként fogyasztotta el, amit ebédre kapott. A délután folyamán Schreiber Miklós dr. közjegyző előtt végrendeletet csinált, összes vagyonát egyik fiatal rokcínárq, hagyta. Tódor Istvánt, akit szerelmével üldözött, valamint nevelt fiát kihagyta a rendeletből és nem bocsájtotta meg nekik, hogy a főtárgyaláson nem mellette tanúskodtak. Kardos Mihályné egyedül nevelt leányához húzott, aki délután szolnoki sógornője kíséretében meglátogatta. A délutájn folyamán a börtön-orvos több- ízben kérdezte, hogy nincs-e szükség altatószerre, vagy idegcsillapitóra. Nincs — válaszolta Kardosné — két évig jól aludtam a börtönben, az utolsó éjszaka is tudok talán. Kardos Mihályné tényleg nyugodtan töltötte az éjszakát, sőt több órát aludt is. Reggel háromnegyedhét órakor vitték a szolnoki fogház udvarán megásott bitófa alá, ahol nyugodtan hallgatta meg az Ítéletet és szótlanul hordozta végig tekintetét az akasztására megjelent közönségen. A kivégzésre összesen 68 jegyet adtak ki, de a kivégzést sokkal többen nézték végig, mert q kivégzés időpontjában megjelentek a börtön rácsozott ablakaiban a többi foglyok is, és az ablakokból (nézték végig a kivégzést azok a foglyok is, akiket ugyancsak a tiszarévi méregkeverés miatt fogtak perbe és ítéltek el. Kardos Mihályné, mielőtt Kozarek Antal nyakába akasztotta volna a hurkot, nevelt leánya iránt érdeklődött, szerette volna látni. Ez a kívánsága azonban nem volt teljesíthető. Kardosaié közömbös arccal lépett a zsámolyra, utolsó szavai: „jó Istenem segíts“ — voltak. A kivégzési művelet két percig tartott, az orvosok azonnal megállapították a bekövetkezett halált. Az ítélet alatt a közönség soraiból is többen rosszul lettek és a börtön ablakában megjelent, méregkeveréssel vádolt fogolynők közül többen hangos sikoltással támolyogtak el a látványtól.
