Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)
1931-01-15 / 10. szám
4 aZF. eff 10, SZÁM, Óvakodjék a melibajóktól! Ha bármilyen könnyű táldalmat Is érez a mell környékén, azon' nal tegyen a megfelelő helyre Sloan’s Linimentet. Ez mindjárt be- szívódik, anélkül, hogy bedörzsölésre szükség volna s azokon a helyeken, ahol a vér megrekedt, a friss vér odaáramlását idézi elő s ezzel a fájdalmat és rosszutlétet elhárítja. Nagyon fárasztó munkanap után, vagy pedig rossz Időjárás mellett a szabadban eltöltött nap után, a Sloan’s Liniment a legmegfelelőbb erősítő szer izomfájdalmak, vagy izületi merevségek ellen. Rheuma, zsába, ischias, keresztcsontfájdalmak és hasonló bán- talmak a 8Ioan’s Liniment használata által gyógyíthatók. — Minden fájdalom eltűnik a Sloan’s Llnimenl-től Sloans Limment Megszüntet minden, fái&almat Eladási ár üvegenként 75 let. Wied Vilmos, a száműzött albán fejedelem Budapesten át Romániába utazik Szerinte a legközelebbi háború meg fogja oldani a problémákat TTJAI PROBLÉMÁK A munkanélküliség uj gyógyszere A genfi nemzetközi munkahivatali kimutatások szerint a munkanélküliek száma tizenötmillióra rúg. Németországban december végén 3.977.000 ember volt munkanélkül, szemben 1929 docembervégi 2,362.000 munkanélkülivel. Angliá ban 1929 december végén 1,284.000 munkanélküli volt, mult év december végén 2,368.000. E statisztika Romániában 36.000, Magyarországon 23.000 munkanélkülit tiintet ki. Franciaország- bau pedig, amelyet legkevésbé látogatott meg a munkanélküliség szörnyű csapása, a munkanélküliek szama 577-ről 4893-ra emelkedett. Ez a genfi statisztika meglehetősen optimisz- tikus. A helyzet ugyanis az, hogy e pillanatban a munkanélküliek száma jóval több. Németországban például a legújabb jelentések szerint a négymilliót meghaladja a munkanélküliek száma, Franciaországban is tizenegyezerre szökött fel. Mindez alig pár hét alatt, úgy, hogy ma a világban tizenötmillió ember helyett a nem hivatalosan nyilvántartott munkanélkülieket beleszámítva — viszont nem számítva a munkanélküliek családtagjait — legalább huszonötmillió ember éhezik. A válság megoldására különböző gyógyszereket ajánlnak, de ezek legtöbbje meg sem kísérelhető, annál az oknál fogva, hogy a munka- nélküliség a nagy nyomor problémájának csak egy részkérdése és az egésztől függetlenül nem oldható meg. Átmenetileg azonban, különösen azokban az országokban, ahol a munkanélküliség katasztrofális arányokat ölt, talán lehet segíteni a munkaidő megkurtításának a rendszerével. A termelés ellátására az üzemek egy munkásréteg helyett két réteget alkalmaznak és igy a munkások a leszállított bérekkel dolgoznak ugyan, de viszont a termelés folyamatába az eddig munkanélküliek újabb hadseregei besorozhatok. Németországban már kísérleteznek .ezzel a módszerrel, amely sen.raiesetro sem jó és megnyugtató, de az ország érdekeit nézve, még mindig két rossz eset közül a jobbik, még mindig előnyösebb, mintha megvárnák azt a pillanatot, amikor a válság legmélyebbik pontjára került ország explodálni fog. Az amerikai szakszervezetek főtitkárának memoranduma szerint Amerikában, ahol tudvalevőleg minden negyedik ember munkanélküli, megint csak a munkaidő redukciója, az ötnapos munkahétre való áttérés segíthet. Albert Thomas, a nemzetközi mnnkahivatal elnöke pedig azt mondja, hogy a heti negyven órás munkabeosztás rendszerét — amelyet például egyes francia üzemekben már bevezettek — áUalánositgni kell, mindazokban az országokban, amelyek kiváltképpen iparüző jellegűek. Már olyan országokban, ahol a munkanélküliség nem a legelső vonalba került tünete az ország leromlott gazdasági helyzetének, mint például Franciaország, vagy akár Románia, ez u munkaidőredukciós módszer aligha kecsegtethet még átmeneti eredményekkel sem. Franciaországban is csak azok az üzemek vezették he a negyven órás munkahetet, amelyek racionális termelési módszere független a válságtól. Végtére is tizenegyezer munkanélküli — és ez már a maximális szám —könnyen munkaalkalmazottá válik, ha Franciaország a külföldi munkások fokozatos leépítésének rendszerére akarna rátérni. A gazdag Franciaország azonban másként oldja meg a munkanélküliséget: közmunkák által és e célból 240 millió franknyi kölcsönt fog bocsátani a termelés rendelkezésére. Romániában a munkaügyi hivatal harminchatezer embert sorol a munkanélküliség listájára, természetesen ez a szám nálunk is sokkal nagyobb, amelynek egyik oka, hogy a munkanélküli segélyügy nálunk intézményesen, mint más országokban rendezve nincs és igy a munkanélkülieknek száma kellő pontossággal nem ellenőrizhető. A romániai munka- nélküliség oka semmiesetre sem az, hogy az üzemek túltermeléssel küzdenek, mint inkább az, hogy az üzemek nem képesek eleget tenni rendeltetéseiknek. Nem a fogyasztásnak a csökkentése, hanem a magas adók, tőkehiány és más, jórészt financiális jellegű okok miatt van bajban a mi termelésünk. A romániai munka- nélküliség egy sni generis munkanélküliség, amely azonban épp annyira megoldásra vár, mintha azonos öszetételü, azonos eredetű volna a nagy iparüző államok munkanélküliségével. {Budapest, január 13.) A napokban Budapestre érkezett Vilmos volt albán fejedelem, Wied hercege, aki a Vadászkürt szállodában szállott meg. A Magyarország meginterjúvolta a herceget, aki elmondotta, hogy Vaduz-ban, Lichtenstein fejedelemség városában lakik, huszonegy éves Mária leányával és 17 éves fiával. A trónfosztás óta sokat utazott és olvasott. Arra a következtetésre jutott tanulmányai során, hogy most Európában és talán az egész világon (Kolozsvár, janugr 13.) Végzetes és elszomorító-tünet a magyardrözéletben, hogy ha valaki tehetségével, becsületes munkájával kiválik embertársai közül, rövidesen akadnak olyanok, akik belemarnak, a jóhiszemű közönség előtt igyekeznek jelentőségét kisebbíteni és lehetőleg az egész embert tönkretenni. Minden téren megfigyelhetjük ezt a tünetet, de sehol sem olyan gyakori, mint éppen az irodalomban. Ez az a terrénum, ahol boldog, boldogtalan szóhoz juthat és itélkezhetik felelőtlenül. A jogos és tárgyilagos kritikának mindenki készséggel aláveti magát, de tűrhetetlen, hogy kis egyéni indokokból vagy érdekből nagy magyar érdekeinkbe bárki beletörölhesse a lábát, beszennyezhesse. Hiszen olyan kevés az igazi nagy érték, bogy ami van, azt féltő gonddal kellene megbecsülnünk. XJjabban Móricz Zsigmond, a nagy magyar iró körül támadt olyan vita, amely megdöbbentette az egész tisztességes magyar közvéleményt. Egy Halmi Bódog nevű ur, nemrégiben füzetet adott ki, „Móricz Zsigmond az iró és ember“ cimen. Dilettáns, hozzánemértő, a kellő szellemi felkészültséget nélkülöző, szerencsétlen kis mü. Ennek ellenére Kilián Zoltán a „Napkelet“ cimíi budapesti szépirodalmi folyóirat hasábjain foglalkozik vele és valóságos kéjjel emeli ki a Halmi Bódog szerencsétlen megállapításai közül azokat, amelyek minél alaposabban alárántják Móricz Zsigmondot, az irót és az embert. Minden értéket megtagad tőle, kijelenti, hogy hiányzik még az eredetiség is nála és egész újdonsága Tolnaiban, Bródyban és Tlmry Zoltánban ott csirázott. Megállapítja, hogy Móricz világa sivár, mivel kisiparos családból származik. És ilyen hallatlanul tájékozatlan mondatokat ir le: „Móricz pesszimista, tehát az orosz dekadensekkel (!) rokon... Világirodalmi viszonylatban nem reprezentativ Írója a mai magyarságnak, stb.“ Letagadja a Móricz ötven kötetének minden értékét, gyűlölködő hangon aposztrofálja. A támadt vitába beleszól az Előőrs cimü hetilap is, amelyben Fájja Géza, az ismert esztétikus és kritikus látja el alaposan a Halmi Bódog füzetének a baját és kioktatja a Móricz Zsigmond értékére úgy Halmi Bódogot, mint Kilián Zoltánt. „A szűklátókörű, nagyvárosi intellektuel, a gyökértelen könyvböngésző, a nagyképü dilettáns örök müve Halmi Bódog könyve, — írja mindenütt káosz van és a jelenlegi helyzet mindennek mondható, csak jónak nem. Többször célzott egy közelebbről bekövetkező nagy háborúra, amely szerinte meg fogja oldani az összes problémákat. Úgy van a közélettel, mintáz italos ember a borral, csak rövid időre tudja megutálni. Nem nyilatkozott terveiről, de szavaiból következtetni lehetett arra, hogy még mindig aspirál trónjára. Budapestről feleségének az óromániai Bacau melletti birtokára utazik. Féjja Géza. Csak azt csodálom, liogy irodalmi konzervativizmusunk kezet fog vele. Mondja el a maga álláspontjaiból fakadó kifogásait s ne adjon helyet a dilettantizmus megvetendő hangjának. S főleg ne szabadítson kritikai rovatára olyanokat, kiknek ugylátszik a magyar tehetség sárral dobálása saját rossz novelláiknak az igazolása.“ Csak ízelítőnek mutatjuk be, hogy milyen tenorban folyik a vita a budapesti irodalmi életben Móricz Zsigmond fölött. Természetesen a piszkolódások múló tünet csupán,^ de tünet és fájdalmas seb, melyet ki kell operálni a magyar szellemi világból. Természetesen nem sokat árt Móricz Zisgmond ötven kötetének, sem annak az értéknek, amelyet ő ma az összmagyar irodalomban jelent. Nem ismeretlen azonban ez a módszer Erdélyben sem. Itt is akadnak, akik tehetségtelenségiikben aljas kis ösztönökből vagy feltűnési viszketegségből, legtöbbször gyűlölködésből igyekszenek beszennyezni a kitűnő magyar "értékeket. BRISTOL SZÁLLODA Budapest legszebb pontján, a Dunaparton, uj vezetés mellett ajánlja előkelő, patinás szállodájának gyönyörű szobáit a mai gazdasági viszonyoknak megfelelő polgári árakou. Egy ágyas uccai......................................P 10—16-ig Egy ágyas udvari ........................................ 6—10-ig Két ágyas utcai dunaparti ......................... 24—40-ig Két ágyas utcai ........................................... 20— 24-ig Két ágyas udvari ........................................ la— 18-ig A jobb szobák árai fürdőszobával értendők. Minden szobában hideg és meleg viz, telefon és rádió. ÉTTERMI ARAK. Complett reggeli: kávé. c tea. v kakaó, egy tojással, vajjal és jam-el .... P. 1,2a Iiitünö ebéd, vagy vacsora menü . . . „ 3.48 Kitűnő ebéd. v. vacsora menü előétellel , t> 4.~ Ezen lapra hivatkozással a szobaárakból külön engedmény Szobarendetés lehetőleg 2—3 nappa< előbb eszközlendő. Bristol szálloda szobáiból és terraszáról gyönyörű kilátás nyílik a Dunára és a budai begyekre. Móricz Zsigmond körül elkeseredett vita folyik a budapesti iroda körökben
