Keleti Ujság, 1930. december (13. évfolyam, 268-291. szám)

1930-12-10 / 275. szám

XIII. ÉVF. 275. SZÁM 12 Más* csak map van december 21-ig’ Nevezeíés dátum, határkő, sorsfordulópont minden ember életében, 100 leivel 3,450.300 leire jáfssék! Főnyeremény: Ili! ISIS! Neremények kifizetője : Albina Bank! 1,000.000 Sorsolási eredméay- ről hivatalos rayere- ményjegyiék és hírlapi lei készpénz, készpénz, készpénz. Sorsjegyek az ország minden városában kaphatók: Bankokban, piaci árusoknál, tőzsdékben, îodrâsz- és más üzlethelyiségekben, ügynököknéi stb. — Sorsjegyek renäelheiSki 117 lei előzetes bekül­dése ellenében: Központi Sorsjegyiroda Cluj-Kolozsvár, Str. Memorandului 16 sz. — Teiefon s 833. Ma 88 éve született Csíky GeFißsly'f akiről egy aradi kávéké, asztalénál íntimitásokat mond élt Csíky Károly, az író 83 éves öccse s (Arad, december 8.) Fakuló fotográfiákkal van tele ez a város. Kopott télikabátok hervadt prémjeibe hajt­ják fejeiket letűnt városi és vármegyei hőskorok egy­kor hires alakjai. Nagyszerű nevek: a régi Magyaror­szág közéletének nehány olyan penzionált ura él Ara­don, akikkel beszélgetni, interjúzni ma egészen külö­nös, fájdalmasan szép feladat, még akkor is, ha anak­ronizmusnak látszik egy-egy ilyen viszontlátás..'. Bara­bás Béla nemsokára hetvenöt éves... Justh János kas­télyában árvereznek... Almássy Olivér lánya Angliából ir leveleket, Kintzig János főispán ur néha-néha bejön egy feketekávéra a Dáciába. Es afrikai vadászélményei­ről nem beszél többé Königsegg Fidel gróf. S hol van­nak már a Salaezok és Fábiánok, az Atzélok és Cser- notsok?!... Ebből az egész patinás sorozatból bizonyos örömmel kérek engedelmet Csíky Károly bátyámtól aféle barát­ságos eszmecserére a kávéházi feketénél. A dolognak akkor is aktualitása lenne, ha nem ép ­pen ma, december 8-án lenne 88 évek hogy megszületett Csiky Gergely, Károly bátyja, a .Nagymama“ Írója. Azért Csiky Károly egymagában is egy külön cikk. Mi­nél fogva szives engedelmükkel álljon itt elébb egy percre Csiky Károly röviden vázolt portréja: számok­ban. Egy városi tanácsos sűrített élete: statisztikában. Károly bátyánk ma 83 éves. Kicsi ember, de ma: Arad egyik legfürgébb és legszínesebb stilusu újságíró­ja. Az ottani lapokban hetenként jelennek meg vissza­emlékezései a régi Aradról... Két kötetre való Írása már bizonyára megjelent ennek a derűs kedclyü, ma is vi­dáman gyalogtúrázó öreg urnák, aki igy fogad az asz­talnál: — Mit szól hozzá kérem: még mindig élek!... Itt féléiéül Csiky Károlynak, hogy százesztendős mesemondó legyen belőle. Máskülönben: 1870- ben befejezte jogi tanulmányait, 1871- ben Szlávy József kinevezte miniszteri segédfo­galmazónak. 1872- ben szülővárosa, Arad megválasztja aljegyző­nek. 1875-ben előlépett városi tanácsosnak. 1911-ben nyugdíjba lépett. Ami aztán a dátumok között sürösődik, az legin­kább az 1894-ik esztendő, amikor Csiky Károly ellen merényletet követtek el... Merénylet adóügyben. Csiky pénzügyi tanácsos volt. Sétál az uccán. A Weitzer János ucca sarkán kiugrik egy ember és tövig bcleszurja Csiky Károly lábába a hegyes konyhakését. Cifra szenzáció kerekedett ebből. A merénylő egy kárpitos volt, azonnal lefogták. Csak a vallomások során derült ki, hogy miért éppen az ártatlan, békés, légynek se ártó Csiky Károlyt szúrta le. Hát azért, mert igen magasnak tartotta az évi adó­ját. Anno 1894. Azt hitte szegény feje, hogyha a város: pénzügyi tanácsost leszúrja, akkor az adó is kisebb lesz. Ebben a meggondolásban sok a logikai tévedés és Csiky Károly majdnem belehalt sebébe. Ami viszont a kárpi­tost illeti, nem lehetett egészen tisztánlátó fajta, mert 1894-ben még nem ismerte az igazi adóterheket. Régi ember volt, nem mai. — Úgy mondják, hogy a bolondok házában halt meg az Istenadta, — fejezi be Csiky Károly a nem min­dennapi históriát. Egykalap alatt egyházi tudós és világi költő. Most már lassan Csiky Gergelyre kerül a sor, aki­ről Csiky Károly csak könnyes szemekkel tud beszélni és akit Szigligeti Ede fedezett fel azután, hogy az aka­démia egy sorozatán dicséretet nyert. A drámai tech­nika és a jelenetezési formaérzék már ezen az akadé­miai pályázaton is nyilvánvalóvá vált, pedig Csiky Ger­gely, a fiatal pap, vallási folyóiratot szerkesztett, egy el­hunyt püspök életrajzát irta meg és ugyanennek a könyveit rendezte sajtó alá. Azt azután igazán kevesen tudják ma már róla, hogy ő irta Az Egyházjog Tankönyvét és a Katholikus Házasságjogtant. — Kérem. — mondja Csiky Károly, — ez elég ritka dolog, egyházi tudós és világi költő: — egy kalap alatti S kiderül, hogy a „Vadember“ cimü regényében a szabadkőműveseket támadta vehemensen a a „Patak hídja“ cimü elbeszélésében meg egyenesen vakbuzgónak látszik. Egyházi ügyvéd volt, megismerte az emberi gyengeségek egész sorozatát, a világi bajok sok elriasz­tó és kiábrándító szomorúságát-. Ennek később sok hasznát látta..., A nyolcvanas évtized első hónapjának huszonhar- madik napján mutatták be a Nemzeti Színházban Csiky Gergely „Proletárok“ cimü színdarabját. Pályájának legszebb diadala volt ez a legelső, Iga­zán nagyhatású társadalmi színmű. Csiky Gergely modern iró volt. Saját kora tükrét vetítette. Ünnepelték. Csak Szigligeti nem tapsolhatott. Két évvel a „Proletárok" premierje előtt meghalt. S utódja, Paulay Ede, hozza szinre társadalmi színmüvei­nek egész sorozatát. Csiky Gergely roppant termékeny s tizenkét nap alatt Írja meg „A vasember"-t, vagy a „Nagymamá“-t. S minél több a színpadi siker, annál nagyobb az egyház aggodalma a kitűnő pap sorsáért. Csiky sokáig küzd önmagával, amig végre lemond a papi állásáról és megházasodik. De a családi környezet­ben is a régi maradt: igaz keresztény ember és rendkí­vül szorgalmas iró. Vadnay Károly írja róla: „Agyában tolongtak a modern társadalom alakjai, csupa érdekes keveréke az elzüllött, kényes nyelvű, szegény ördögöknek, élösdi szerencsevadászoknak, ünnepélyes ostobáknak, szívte­len gazdagoknak és jólelkü szegényeknek“... Csak pap nincs köztük. Mert ö maga is az volt, s belülről mindvégig az maradt... Aki a „Nagymama“ pesti premierjét látta. Alii látta: Csiky Károly. Aki irta: Csiky Gergely. — Egy páholyból néztem végig a darabot... A bá­tyám pironkodva, szemérmesen jött ki a függöny elé... A színésznők kezén... S úgy hajlongott, szégyenkezve éa gyorsan elbújt megint a függöny mögé... Ma este az aradi színház emlékünnepet tart... A Gergely lenéz az égből, örülni fog! Felhöpáholyban tapsol ma este Csiky Gergely. S a tapsot kegyelettel öleli szivére a nyolcvanhárom eszten­dős Károly bácsi. Fekete Tivadar. Hasa tűntek 3 bizonyító okmányok ? Ez a kérdés izgatja most a hadbíróságot a besszarábiai tisztek perében - Három magyar leány érdekes vallomása (Kolozsvár, december 8.) A besszarábiai katona­tisztek sikkasztási bünpörében a mult héten befejezték a vádirat felolvasását és a vádlottak kihallgatását ş hétfőn végre majdnem kéthetes tárgyalás után sor ke­rült az első tanuk kihallgatására. Érdekes dolgok de­rültek ki ekkor. Fctache kapitány, aki Stefanovici őr­nagy után átvette a parancsnokságot, elmondja, hogy rövid működés után arra a meglepő felfedezésre jutott, hogy valaki éjszakánként állandóan javításokat végzett a divízió könyveiben. Hosszas megfigyelés után sike­rült megállapítania, hogy Jonescu főhadnagy — a jelen­legi per másodrendű vádlottja — a rejtélyes éjszakai látogató, aki igy „kontrolálja“ a könyveket. Jelentőst tett erről Tánescu tábornoknak, aki azonnal vizsgála­tot rendelt el. Fopcscu őrnagy Stefanovici őrnagyra nézve ked­vező vallomást tesz. — Nem vette észre, hogy Stefano­vici rendetlenül végezte volna az ügykezelést. Paraschi vescu őrnagy vallomásában elmondja, hogy Jonescu anyja nála járt és kérte, hogy amennyire le­het, tussolják a dolgot, ő majd kifizeti a hiányzó ösz- szegeket. A tárgyalás kétségtelenül legérdekesebb mozzanata annak a három nőnek a kihallgatása, kiket Jonescu fő­hadnagy jelentett be, hogy a dosszárból eltűnt iratok ügyét tisztázza velük. A kolozsvári magyar polgárleá- nyok közül az egyik elmondotta, hogy az ö bútorozott szobájában- lakott az őrnagy. Egy' alkalommal, mikor vidéken tartózkodott, táviratot küldött a leánynak, melyben kérte, fütsön be a szobájába. Ennek a kérés­nek másik két barátnőjével együtt tett eleget. Tűzgyúj­tás közben, ahogy a szobában forgolódtak, egy nyitott aktatáska akadt kezükbe, amelyből hivatalos iratok kerültek elő. — Ezek voltak? — mutat fel az elnök az asztalon levő hamisított nyugtatványok közül nehányat. — Igen, igy néztek ki — feleli a leány. Stefanovici aznap este megérkezett és szobájában a három leánnyal mulatságot rendezett. Midőn már a hangulat emelkedett volt, Stefanovici egyszerre felkap­ta az aktatáskát és az az összes benne levő iratokat a tttzbedobta ezzel a felkiáltással: — Meghalt az egész per. A három leány az esetet egyformán adja elő. Ste­fanovici őrnagy a vallomások ellenére tagad. Terpu ezredest is az eltűnt iratok felől kérdezik meg. Szerinte Jonescu főhadnagynak, akit Kolozsvárra való áthelyezése után a hadbírósághoz osztottak be, meg volt a módja ahhoz, hogy iratokat tüntessen el. Ezek az iratok pedig nagyon fontosak, mert nélkü­lük a hamisítás nehezen bizonyítható. A tárgyalást kedden folytatják. legjobb pezsgő

Next

/
Thumbnails
Contents