Keleti Ujság, 1930. december (13. évfolyam, 268-291. szám)
1930-12-06 / 272. szám
XIII. fiVF. m. Rt ÁM. MHr'WQKPmi THAI PR0BLÉTT1ÁK Brüning útja Valószínű, hojery a ma összegyűlt német birodalmi gyűlés el fogja fogadni a Brüning-kormány szükségrendeletét, amely az alkotmány 48. szakaszára való hivatkozással diktatórikus utón léptette életibe azokat a költségvetéssel kapcsolatos Intézkedéseket, amelyeket eddig parlamentarlsztikus utón életbeléptéin! nem lehetett. Némi emlék éltetésképpen cl kell mondanunk, hogy ennek az ominózus alkotmányszakasznak az alkalmazása buktatta meg az előbbi kormányt, kénysze- ritette ki az uj választásokat és Így állott elő az uj német parlament, amely a jobb és a baloldali elemek túlságos megerősödését vonta maga után. Lényegében véve tehát nem történt egyéb, mint, hogy azt az intézkedést. amelyet egy régebbi parlament felrúgott, egy uj parlament engedélyezni fogja. Valami kevés azonban mégis történt. A szükségrendelet alkalmazása a szocialisták magatartásán borult fel és miután a szocialisták kívánságának megfelelőleg Brüning a szükségrendeletbon engedményeket tett, a szocialisták ezúttal nem fogják megakadályozni a szük- ségrendelet legalizálását, fis még valami történt... Németországban, amely a legnehezebb körülmények körött a parlamentarizmus rendszerét igyekezett fenntartani, megszületett az első „decret-lege", az első törvényerővel felruházott kormányrendelet, az első parla- mentenkivlill kormánj-zási cselekmény, amelyben nyilvánvalóan a diktatúra egyes elemei is benn foglaltatnak. Más országokban egy ilyen törvényerővel felruházott kormányzási rendeletén már nem találnak kivetni valót, sőt Klmulékonyan összeegyeztelhetőnek vélik a parlamentárlzmussal. De ez csupán ast mutatja, hogy Keleten másképpen értelmezik a parlamentarizmus fogalmát, mint Nyugaton. A demokrácia szemszögéből megítélve Brüning még mindig helyesebben cselekedett, amikor a költségvetés megszavazásának ezt a módját választotta, mintha beterjesztette volna pénzügyi javaslatát, megbukott volna és a kormányzást átengedte volna azoknak a tényezőknek, amelyek máról-holnapra túlságos radikalizmust ígérnek és programmpontjnk elsejeként a parlamentarizmus eddigi módszerének sutbavetése áll. Egy ideális diktatúra mindig többet ér egy csapnivalóan rossz parlamentarlsztikus kormányzási módnál, de fájdalom a tapasztalat azt mutatja, hogy a gyakorlatban még a legrosszabb parlamentárisztikus kormányforma is eredményesebb a mai diktatúrák legtöbbjénél, rugaszkodni a parlainentáriznuislioz, — kötelessége minden demokratikusan gondolkozó embernek, viszont elismerni, hogy a parlamentarizmus épp úgy javításra szolid, technllsai tökéletesítésekre, mintegy vetögép, vagy gözmotor, — szemernyivel sem jelent eltávolodást a demokrácia eszményeitől. Ha valami veszélyben forog ma, nyilvánvalóan a demokrácia az. de nem azért, mert a lényegi demokrácia a kormányzásnak nem jó formája, hanem azért, mert a demokráciának formai intézménye, a parlamentarizmus megszűnt alkalmazkodni a modern idők követelményeihez. Az államgépezet ma más, mint volt évtizedekkel ezelőtt. A kormányzásra ránehezedő feladatok megsokasodtak; a parlament elé kerülő problémák sokkal nagyobb szakszerűséget Igényelnek, semhogy ha csak általános felkészültségű képviselők és szenátorok érdemlegesen hozzá tudnának szólani; a párt-politika is annyira az elburjánzás alakzatát vette fel magára, hogy még a legdemokratikusab- ban gondolkozó országban is a parlamentarizmus csődbe került. Hiába mondjuk azt, hog;.- amit rilsudszky meg akart csinálni: a köztársasági elnök hatáskörének ki- terjesztését, a minisztériumok hatáskörének kiterjesztésével karöltve, eltérés a parlamentarizmus tankönyv- szerüleg megfogalmazott elveitől, az élet valósága az, hogy az a tábor, amely Filsudszkyval szemben áll, csak a pártklubbok tapétás ajtóiig képes figyelni az ország állását, a helyzet'áttekintése szélesebb területeken már nincsen módjában. A legtöbb diktatúrának mélyén ott rejtőzködik valami kevés igazság, amely nem önmagában találja meg az igazolását, hanem abban, hogy az ellenzékiek, amit csinálnak, azt nem jól csinálják, a paflamcntártzmus rendszerénél fogva nem tudják, a pártéiul sacro egolzmojánál fogva pedig nem Is akarják azt csinálni. Az államot érintő összes problémák között a gazdasági probléma az, amelynek megoldása nem tehető függővé pártpolitikai hangulatok vagy ellenbangúlátok érvényesülésétől. Ezt a problémát sürgős megoldások felé az élet maga diktálja. így például a mai Németországban nem ütköznénk meg, ha a szükségrendeletet „gazdasági“ diktatúra váltaná föl, azaz egy olyan diktatúra, amelynek árleszállításokat kikényszeríteni ereje is volna, nem csupán egy tanácsadói testület, mint amilyen formában mostanság bukkant fel a német közéletben, fis, ha az olasz diktatúrának ran valami komoly rendeltetése, az semmiesetre sem az, — vagy legalább is nem elsősorban az — hogy friss, spirituális erőkkel duzzasztotta föl a régi Olaszország vérkeringését, hanem hogy jobb gazdasági helyzetet tud teremteni az ország minden lakosságának, mint amilyen volt. A fascizmusnak Igazi erőpróbája most következik el, amikor a leromló viszonyok között meg kell mutatnia, hogy sikeriil-e olcsóbbá tenni az olasz ember életét az eddiginél. Az olasz árdiktaturának egyik fronton elvégzett munkája a dolognak csupán egyik, még pedig a könnyebbik fele. A nehezebbik fele a másik fronton elvégzendő munka: a bérek, tisztviselői fizetések redukciójának megfelelően nivellálni az árakat is. Ha Olaszországnak ez utóbbi nem sikerül, úgy nyilvánvalóan sokkal több kárt okozott önmaga kormányzati rendszerének Is, mintha hagyta volna a dolgokat a maguk mentén. Természetesen a gazdasági kérdések megoldásának problémája nem csupán a diktatúrán keresztül válik megoldhatóvá. Ahogyan vannak rossz politikai pártok, amelyek csak cllenzékieskedni tudnak és föltartóztatni a kormányt munkájában, úgy fájdalom, vannak rossz kormányok is, amelyek akár a legjobb indulatit ellenzéki magatartás mellett sem képesek korszerű és minden részletet igazságosan megmarkoló kormányzati programmot nyújtani. Ezek a rossz kormányok épp úgy a felelőtlenség jegyét hordozzák magukon, mintha nem is kormányok, hanem már is a di ka túrák parlamenti ellenőrzés alá nem tartozó őrszemei volnának. Summa summárum: a németországi sziikségrendeGondoljon tablettákra és tartson otthon agy csomagot állandóan készenlétben. Kitűnő szer a grippe és rheuma ellen.Csak - akkor valódi, ha rajta van a .Bayerkereszt*. Utasítson vissza minden pótszert. Az Aspirin tabletta a szivnak nem árt. Az Aspirintabletta egyedülálló az egész világon. let életbeléptetése semmiesetre sem azt a tanulságot vonatja le a többi államokkal, bogy most már gyerünk a diktatúrával! Inkább azt • tanulságot, hogy gyerünk a jobb parlamentárlzmussal, gyerünk a megjavított államgépezettel, amely nem fogja tűrni, hogy még egy olyan vékony rés is töressék a demokrácia alkotmányán, mint amilyennel a mai Németországban találkozunk. A Csodabár premierjének éjszakáján be akartak törni a Magyar Színházba (Kolozsvár, december 4.) Érdekes ügyben indított- nyomozást a kolozsvári rendőrség. Diósán detektívet bízták meg az ügy kivizsgálásával, aki meg is jelent ma a Magyar Színházban, mert e körül forog a nem érdektelen történet. Elfogtak ugyanis egy foglalkozásnélküli csavargót, akit a rendőrségén vallatni kezdtek és kivették belőle, bogy szombaton estére egy négy tagból álló betörőbanda betörést tervezett a Magyar Színház épületébe. A betörőknek ugyanis felkeltették az érdeklődését a színháznak a Csodabárról megjelent kommünikéi, amelyek arról szóltak, hogy a hires operett első előadására tömegesen váltják a jegyeket. Úgy tervezték, hogy éjszaka kifosztják a szinház pénztárát. Az elfogott betörő bevallotta, biogy a színházépületben már több Ízben tartottak helyszíni szemlét s egy alkalommal feszegetni is kezdték a pénztárszoba ajtaját. A színházi irodában csodálkozással hallottak a tervről, de aztán mosolyogva világosították fel Diósán detektívet arról, hogy a betörők rosszul számítottak, mert az esténként befolyó pénzt minden nap bankba helyezik. A betörőknek különben meglehetősen jó orruk volt, mert a Csodabár szombati premjér- jére a mai napon valóban elfogytak az összes jegyek és már csak a vasárnapi második előadásra lehet korlátolt számban jegyeket kapni. Simult a rséj a Zisölp feje fel (Déva, december 4.) A Zsilvölgye tízezer főnyi munkástársadalma, legalább egy időre fellélegzett a lidércnyomás alól, amely néhány napja elfogta a lelkeket a ZsilvÖlgyében. Az a veszély fenyegetett, amint a Keleti Újság megírta, hogy Valutapiac 1930. december 4. ío'ozsvái’ Z ü r í c h 1 Berlin Bukarest! Budapest Bécs ! Prága j London nyitás \ zárlat utó Zürich _ 81215 3268 1107525 13762 653275 25056 3276 Network 51(325 5161725 4193 16850 57170 71040 337175 43554 16860 í. op ri on 2506?5 250678 20360 81750 2776 34495 1-370 — 81875 Pária 202850 2028 16479 66 i 224650 27905 13250 12356 665 Milánó 270550 — 2197 88350 299550 37215 17669 9273 886 Prága 153050 153050 12432 5 169550 2107 — 16373 501 Budapest 9026 9026 7332 2948 — 12421 589350 2777 2955 Belgrád 912S0 3128150 — 299 1011 125612 5663 — 301 Bukarest 30625 30625 2490 —33925 42150 200250 813 —» Bécs 7265 7263 5901 2374 804625 — 47460 34818 2380 Berlin 12312 — — 4020 1363625 16913 801125 20361 4022 Sasáz lej árfolyama: Zürichben 306l/i Londonban 8t8 Budapesten 3397i a vasút és a bányatársaság nézeteltérései miatt az összes bányákban és üzemekben leáll a munka és tízezer munkás családjával együtt nem fogja tudni, hogy miből vegye meg a másnapi élelmet. Most azután a bányatársaság és a vasút közötti tárgyalások eredménnyel végződtek és Timoc Tiberiu, a bányatársaság igazgatója ezzel a jó hírrel érkezett vissza Bukarestből. A vasút az eddigi feltételek mellett az eddigi áron, minőségben és mennyiségben fogja átvenni a szenet és Timoc ignzgató ebben az értelemben már ha tározott instrukciókat is hozott a vasút petro- zsényi képviselőjének. A csütörtöki napon egyébként a petrozsényi polgármester, Nicin loan vezetésével husztagu küldöttség jelont meg Oneu prefektusnál és tiltakoztak a munkabeszüntetés és az ehhez hasonló manőverek ellen, amelyek szükségtelen és nagyarányú izgalmat keltenek a kenyeréért aggódó munkásság körében.
