Keleti Ujság, 1930. december (13. évfolyam, 268-291. szám)
1930-12-26 / 289. szám
8 wmmrnsm XIII. EVF. 288. SZÁM. A népszámlálás és a magyar zsidóság Milyen fogalmi zavarok származnak abból, ha a zsidóságot nemzetnek tartjuk, nem pedig valíási-hagyományi értelemben vett népnek? A közelgő népszámlálással kapcsolatosan úgy többségi részről, mint bizonyos „nemzeti alapon“ álló zsidó körök részéről vitássá tették, az erdélyi zsidóság kovatartozandóságának problémáját. Alábbi cikkünk ezzel a kérdéssel kíván foglalkozni. Magának a problémának eí- lemzésénól abból indulunk ki, hogy a kitöltendő népszámlálási iv legfontosabb rovatait vesszük elemzés alá: Vallás: Ezt minden zsidó lélek hiánytalanul fogja vallani. De fel kell figyelni arra a körülményre, hogy amig a keresztény vallások hivői a világ minden nagy népére kiterjeszked- uek anélkül, hogy egy népi egységet alkotnának, addig a Mózes vallás hivei az egész világon egyetlenegy népet alkotnak. Tehát az afrikai, ázsiai, vagy a világ bármely táján született zsidó az európai államok legkulturáltabb zsidóival a bibliai irás értelmében egy népegységet alkot. A biblia azt mondja, hogy a világ összes népei részére Istennek a Sinai-hegyen kinyilatkoztatott tiz igéjét a hagyomány szerint az ösz- szes népek közül egyedül a zsidó nép vállalta a Mózes által meghirdetett bibliai parancsokkal egyetemben teljesíteni. Ezért jelentette ki Isten a zsidókat az ő kiválasztott népének és nem nemzetének. Ennélfogva a Mózes vallás hívőinek a vallásegység a népi egységet is jelenti, tekintet nélkül nrra, hogy a hivő milyen földön született, milyen az anyanyelve és kultúrája, milyen állampolgár és melyik nemzet kötelékébe tartozik. Abban azonban a Mózes-vallás megegyezik a keresztény vallásokkal, hogy e vallásegysóg is felölel sokféle nemzetiséget, sokféle anyanyelvet és kultúrát. Anyanyelv: idevonatkozólag a zsidó nemzeti és cionista irányzat egyik vezető tagja, polgári életünknek egy reprezentánsa és a zsidó sajtó főintézője már maga is megállapította, hogy « volt magyar területeken a zsidóság nagy többsége, magyar anyanyelvű és kultúrájú, miként a Regátban román, Bukovinában német, vagy jidis, és Besszarábiában orosz vagy jidis. Ért-e románul? Erre a kérdésre mindenki lojális lelkiismeretességgel nyilatkozik. Nemzetisége, a) Ez az az Aehiles sarok, amely miatt mostanában oly sok tintaháböruság folyik. Minden illetékes világi szakértő egyöntetű megállapítások szerint ezt a kérdést az egyénnek anyanyelve és kultúrája, határozza meg — függetlenül a származásától. A nemzetiség az egyénnek politikumát foglalja össze és független a vallástól, származástól és az anyanyelvétől. Az én megítélésem szerint a népszámlálási lapnak a nemzetiséget puhatoló kérdése az ország lakosaival szemben teljesen jogosulatlan, sőt mondhatni törvénytelen, mert semmiféle törvényes támpontja nincs. Tudvalevőleg a román alkotmány nem ismer nemzetiségeket, semmiféle törvény nem foglalkozik nemzetisé gekkel, csak kisebbségekkel és felekezetekkel. Éz a XX. század szellemének meg nem felelő adottság kényszeríti az állam kisebbségi polgárait, hogy a már többször, sőt a Népszövetség előtt is beígért kisebbségi törvény — amelyben a kisebbségek nemzeti csoportosulásukban az államkormányzat részéről elismertetnek — megalkotását kisürgessék. A civilizált világ minden államában közjogilag is elismertetik az államszerkezetben alkotó részként közreműködő és az államot fenntartó polgároknak nemzeti csoportosulások szerint való szabad joga és evvel kapcsolatos autonomjogok, csak Romániában nem, annak ellenére, hogy az ország lakosságának jó harmada kisebbségi népekből tevődik össze. Egyébként Romániának már történelmi múltja van az ilyen természeti kötelességek elszabotálásában, lásd az 1876. évi berlini nemzetközi szerződést, amely kötelezte Romániát az ország zsidó lakosságának egyeujognsi- tására, aminek teljesítését azonban Románia minden fajtájú sürgetés dacára csak a világháború utáni években az uj békeszerződések nyomása alatt hajtotta végre. b) De van egy másik súlyos szempont is, amely miatt a népszamláló lap nemzetiséget puhatoló kérdése jogosulatlan és ez: a trianoni békeszerződés, amely különösen a Romániához csatolt területek lakosainak érdekei nem nemzeti, hanem faji, vallási és nyelvi vonatkozásokban különféle kikötésekkel és szigora klauzulákkal kívánta biztosítani. Már volt alkalmam kifejteni, hogy a faji- ságra vonatkozó álláspont, főleg Középeurópá- ban ug.v a történelem, mint a néprajzi kutatások megcáfolhatatlan bizonyítékai szerint merő abszurdum, minthogy az itt lakó sokfajtája nép elkeveredése oly nagyarányú volt, (sőt e keveredés jelenleg is tart), hogy úgynevezett fajvédő teoria más mint erőszakolt és erőszakot jelző nem lehet és amelynek cégére alatt a háború óta a legsajnálatosabb önkényeskedéseket és visszaéléseket követték el. Ha a fajiságot megtartom, —- csupán a békeszerződések történelmi megjelöléseként, — úgy a vallási kétségbevonhatatlan keretek figyelembevételével megállapítható, hogy a békeszerződések gondoskodását képezett meghatározások között a legnagyobb összesítő csoport az anyanyelv, illetve a „xxyelv“-csoport csoportjába gyűjthető össze, amelyben sok fajnak és vallásunk tartozhatnak — de facto tartoznak is. E fejtegetéseimmel mindenki részére meg- érthetővé kívántam tenni, hogy a népszámlálási ivek önvallomásaiból nem a nemzetiségi rovat, hanem a vallás és anyanyelv adatai fognak — sőt azoknak kell államjogi és polgárjogi következményekkel figyelembevétetni. Így például az államsegély a vallási adatok alapján történik. a kulturális szempontok kielégítése, legelemibb emberi jog szerint, az anyanyelv jogán, a zsidók általános szükségletei a hatóságok, bíróságok stb. előtt a vallás és anyanyelv figyelem* bevételével és semmiesetre sem nemzetiségi meghatározások alapján érvénypsülnek. Ki kell jelentenem, hogy néni akarok mások hibáiba magam is beleesni, hogy bárkit is befolyásoljak a népszámlálási lap mikénti kitöltésére. A jelen viszonyok között azonban lelki- ismereti kényszeremnek tartom megismételni azt a sok év előtt már uyillan kifejezett felfogásomat, hogy a zsidóságnak a GoSutban csak népi egysége van, amelyből senkit, aki Mózes hitvallású, vallásárnyalati, polgári, nyelvi, kultúrái, politikai vagy világnézeti külön fel fogása ért, szabad független meggyőződéséért kizárni nem lehet, csak azt, aki kifejezetten megtagadta Mózes vallását és kilépett a zsidó nép közösségéből. Zsidó nemzet ellenben, csupán a zsidó nemzeti otthonban. Palesztinában alakulhat ki és kell, hogy kialakuljon. A Goin than, tehát Palesztinán, az őshazán kívüli elszortságban a zsidó nemzeti létnek legminimálisabb előfeltételei sincsenek meg, do logikus elgondolással nem is lehetnek meg. Élő szemeinkkel látjuk, hogy a zsidóság ott, ahol nemzeti alapon elismertetett, mint például Litvániában, ott sem érvényesülhet a nemzeti elv a maga tiszta és nemes fenségében, a törvényes autonom jogok dacára sem. A zsidóság kétezeréves golut-történetc megtanít arra, hogy bármely nemzeti kötelékben, bármely anyanyelvű kultúrával meg tudja őrizni a zsidóság mózesi hitét és népi hovatnr- tozandóságát, de boldogulásának egyetlen útja a hűséges ragaszkodás polgári élete közületei- hez és állampolgári kötelmeihez. Gombos Benő. Ma szép, jó és olcsó karácsonyi ajándékot akar vásárolni. keresse fel az újonnan megnyílt ORGONA SZALONT Kolozsvár, C. Reg. Ferdinand 25. hol kész divánpámák, gobelin és kelirn, valamint tarka hímzések, térítők stb. állnak a t. vevőközönség rendelkezésére. Kézimnnkaelcínyomás, géphímzést, niontérozüS. Még karácsonykor se felejtsük ef, hogy a kiárusítás Cziüérnél tovább tart. Cluj-Kolozsvár, Piaţa Unirii (Főtér) 14 szám. MEGJELENT és a „Keleti Újság'“ könyvosztályában, valamint minden könyv- kereskedésben kapható A gyönyörű kiállítású, előkelő cimlapu és nemes tartalmú könyv a legszebb karácsonyi ajándék. - »ra 200 lei. mL&jMiatmv ggaiücg
