Keleti Ujság, 1930. december (13. évfolyam, 268-291. szám)

1930-12-25 / 288. szám

Kép ăl ^ttDAPEST oTALA PLĂ­TITĂ IN N-JMERAR No. 94255—927, Clvj-Kolozsvár. 1930 december 25 Csütörtök ■BLOJtiLETES BELFÖLDÖN: I lm 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lei egy hóra 100 lej, Ara 5 lej. 'V • {si - £v • >> ORSZÁGOS MAGYAR ÁRT! LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4, Telefon: 5-08, 604. Xin. évfolyam 28$-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON; 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedév» 15 pengő. Ecyes szám ára 20 fillér. Magyarok! A lörvéay szerint seninii Ibántédás, meg- rövidítés, jogfosztás siexn érhet azért, ha magyarnak váltjátok magatokat* Bratianu haláia után A Bratianu-családnak és a román liberá­lis pártnak az utolsó esztendőkben a második olyan oszlopa dőlt ki, aki nevével, családi tra­díciójával, ráneveltségével Románia kormány­zására volt hivatott. Bratianu Vintila meghalt, most hirtelen, amikor a pártot válságos nehéz­ségek körülményei vették körül. Pár évvel ez­előtt Bratianu Jonel halt meg akkor, amikor ennek a válságnak a kezdő jelenségei mutat­koztak. A párt a maga históriai utján a csa­lád politikai jelentőségével forrott össze ebben az országban s erről a jelentőségről tudjuk, hogy milyen rendkívüli mértékű volt. A ha­hóim előtti és háború alatti időkből a Bratia- nuék kormányzása megmaradt a megnagyob­bodott ország élén is és annak a régi beszerve- zettségnek, a régóta felgyüjtött erőnek, kiépí­tett befolyásnak alapján, amit a múltból fel­raktároztak, nem is gondoltak arr.-, hogy a va­lóságban más is kezébe vehetné a kormányt. Most a két Bratianu-fivér életének egyéni tra­gédiái után be fog fejeződni a párt jelentősé­gének megindult válsága. Valamilyen kialaku­lásnak a kerékvágásába terelődik. Valami helyzeti irányt kapni fog, de olyan mérvű je­lentősége az országban, amilyen volt még né­hány esztendővel ezelőtt, a közeljövőben s belát­ható időn belül már nem lehet. Aminek meg van az oka. Amikor a Bratianu Vintila halálával kap­csolatban a régi liberális párt sorsáról lehet beszélni, meg kell forgatni azt a kérdést is: vájjon a két oszlop kidőlte nélkül elkerülhette volna-e a párt a válságot? Mert erre a kér­désre nem lehet igennel felelni, legfennehb csak az mérlegelhető, hogy milyen erővel ál­lotta volna és állaná a párt a válságot akkor, ha a néhány év előtti vezetők maradtak volna az élen. Az ország életében olyan változások történtek, hogy megrepesztették a régi patriar­chális országigazgatásnak a kereteit. A nagyon megnagyobbodott terület nagy tömegekkel, sokféle s az addiginál jóval jelentősebb gazda­sági erőkkel, a román intellektuel osztálynak uj széles rétegeivel került az impérium alá s mindez már nem keríthető be egy egyeduralmi párt medrébe. Az általános választójog mégis csak nagyon megnehezítette a parlamenti több­ség megszervezésének addig könnyű lehetősé­geit és a felső bizalom már nem elégséges az örökkormányzás fenntartásához. De úgy vál­toztak a felsőbb viszonyok is, hogy ez a biza­lom is szaggatott vonalat kezd leírni a párt históriájának grafikonjában. Mindezek bekö­vetkeztek volna a vezéri egyéni tragédiák nél­kül is, csak az nem bizonyos, hogy milyen ma­gatartással készülne a párt a fordulatok kike­verésére, ha az elhalt két Bratianu-fivér igaz­gatná a pártot, Bratianu Jonel diktátori egyéniség volt s amikor a sors elszólitotta az élők sorából, már az ő diktátorságának a helyzeti ereje is meg­bomlott. Bratianu Vintila pedig nem mutatko­zott diktátori erővel rendelkező egyéniségnek s akkor kellett átvennie a diktátori szerepet, amikor ennek a betöltése nagyon nehézzé vált, mondhatni lehetetlenné. Már pártvezérsége előtt rész jutott számára a diktátori működés­ből, mert Románia gazdasági életének egész irányítását teljhatalmulag a kezében tartotta s annyira bízott felkészültségében, képességei­ben, hogy a meghallgatásig sem vett figye­Beterjesztettél! a Ramatellenes Mnpvasiotet (Bukarest, december 23.) Volcu Nitescu igazságügyminiszter kedden beterjesztette a ka­marában a kamatellenes törvényjavaslatot. A javaslat intézkedései a következők: Az első szakasz a Nemzeti Bank visszleszámitolási ka­matlábát öt százalékban állapítja meg. A má­sodik szakasz megállapítja, hogy a közönséges kamat a visszleszámitolási kamatot csak kilenc százalékkal haladhatja meg. A kölcsönszerződé­sek csak Írásban köthetők és ha a hitelező az adóst nagyobb kamat füzeté«-/ .."Jelezné, va­lamilyen szóbeli megállapodással, úgy csak a maximális törvényes kamatot köteles fizetni. A harmadik szakasz szerint a kamatban benne foglaltatnak a köl­csönügylettel kapcsolatos összes költsé­gek és kamatfizetési kötelezettség csak készpénzkölcsön után jár. A negyedik szakasz szerint, ha a szerződés a törvényes kamatnál magasabb százalékot tar­talmazna, úgy az adós kötelezettsége semmis­nek tekintendő. Az ötödik szakasz előirja, hogy a szerződések, amelyek a megállapítottnál ma­gasabb kamatról szólanak, nem hitelesíthetők és a kamatok előzetes beszedése, a kölcsönből való levonása legfeljebb hat hónapra történ­hetik. A hatodik szakasz szerint öt év után a nem kért kamatok fizetésének kötelezettsége elévül. A hetedik, nyolcadik és kilencedik szakasz a törvény ellen vétők büntetéseit Írja elő: ’Az a hitelező, aki magasabb kamatot követel a törvényben előírtnál, két hó­naptól egy évig és ötezer lejtől húszezer lejig terjedhető pénzbüntetéssel sújtandó. A büntetés akkor is alkalmazandó, ha az illető csak közvetitőként működött. Ha a bűncselekményt olyan személy követ­te el, aki előzőleg már hasonló bűncselekmény­ért büntetést kapott, a büntetés hat hónaptól három évig és húszezer lejtől százezer lejig ter­jed. Végül ha a bűncselekményt egy vállalat nevében követték el, úgy büntetés alá esnek mindazok, akik a kölcsönszerződést jóváhagy­ták. Ha bűncselekményt könyvelő, banktisztvi­selő követi el, úgy azok is büntetendők, akiknek tudtával történt a magasabb kamat szedése. A tizennegyedik szakasz szerint az ügyészség a kamatellenes ügyekben csak a sértett fél kíván­ságára indíthatja meg az eljárást és az ügyek a járásbíróság elé tartoznak. I A jobboldal győzött a budapesti községi választásokén (Budapest, december 23.) A lefolytatott tör­vényhatósági választások után a községi képvi­selőtestületben a 150 mandátum pártok közötti végleges elosztása a következő: Keresztény köz­ségi párt, Wolff pártja 46, szociáldemokraták 37, szabadelvű párt, Rassay pártja 14, egységes községi és polgári párt 21, demokraták 16, ke­resztény ellenzék, Friedrich pártja, 10, egye­sült nemzeti párt és frontharcosok 5, Hűvös és Bohn-párt 1. A több mint 290 ezer választó közül 26Í ezer 200 adta le szavazatát, ami 90.7 száza­lékos szavazásbani részvételnek felel meg. Ebből kapott a keresztény községi párt 73 ezer, a szociáldemokraták 72 ezer 500, az egységes községi párt 37 ezer 800, Rassay pártja 29 ezer, a demokraták 27 ezer 600, Friedrich pártja 17 ezer 900. az egyesült nemzeti párt és fronthar­cosok 8600, a Hüvös-Bohn csoport 2000, és a kispolgárok pártja mandátumszerzés nélkül 500 szavazatot. lembe semmi más véleményt. Szigorú elzárkó- zottságában, végtelen önbizalmában felállí­totta a gazdasági splendid isolation-nek olyan tervét és irányát Románia számára, ami a rég mult időben sem sikerült a legnagyobb euró­pai gazdasági hatalomnak sem. Hitt benne s akkor sem akart lemondani róla, amikor az élet, a mai kornak valósága felborította az egész tervet, egész elképzelését. A később bekö­vetkezett kétségtelen csalódás nagyot rendíthe­tett az ő lelkén. De az ország más politikai belső változásai a legnagyobb problémák cs megpróbáltatások elé állították s végül oda ju­tott az ő vezérsége alatt a mindig országot igazgató párt, hogy inposszibilissé vált, képte­lenné a kormányralépésre. Ebben van a csa­ládi vezetés alatt állott liberális pártnak a sú­lyos válsága, számára a száznyolcvanfokos helyzeti szögfordulat. S hogy itt áll a párt, az ő egyéni kitartásának nagy része van ebben. Ö tartotta magát ahhoz az irányításhoz, amit örökségképpen vett át s ha érvényesíteni nem is tudta, hűen és erős férfiassággal kitartott mellette. Halála után azonban a párt uj teret kaphat a belső erőviszonyok közötti elhelyez­kedésre. Könnyen lehetséges, hogy a párt a ki ­tartóan állott mai pólusról visszahajlik abba az irányba, hol a kormányra jutásnak nem lesz­nek elháríthatatlan akadályai. ^

Next

/
Thumbnails
Contents