Keleti Ujság, 1930. december (13. évfolyam, 268-291. szám)

1930-12-17 / 281. szám

2 Till. ÉVF. 281. 8ZJM. A 75 éves Barabás Bélát ünnepelte Erdély magyarsága (Arad, december 15.) Bensőségteljes, lélek­emelő ünnepséget ült vasárnap Arad magyar­sága. Csak hivatalosan volt aradi ez az ünnep ség, mert lélekben, érzésben Románia egész ma­gyarsága ünnepelte hetvenötödik születésnapja alkalmából Barabás Bélát. Díszközgyűlés a Magyar Otthonban. Az Aradi Magyar Párt uj helyiségébe va sárnap egész délelőtt zarándokoltak a magya­rok, hogy ünnepeljék az ősz vezért. A Magyar Párt Otthonának díszterme zsúfolásig volt magyarruhás nőkkel és feketébe öltözött fér­fiakkal, amikor Széli Lajos dr. elnök délelőtt 11 órakor megnyitotta a díszközgyűlést. Fiatal, magyarruhás leányok sorfala között, a nagy­számú ünneplő közönség zajos ovációja közben érkezett a terembe Barabás Béla és neje. A me­leg fogadtatás után Széli Lajos dr. elnök üdvö­zölte elsőnek szép beszéddel a jubilánst. Az éljenzés leesillapulása után Parecz Béla dr. mondotta el nagyhatású ünnepi beszédét amelyben feltárta Barabás sikerekben gazdag nagyszerű pályafutását. — A háború előtt — mondotta, — lehetett közöttünk nézeteltérés, lehettek elvi különbsé­gek, ma valamennyien ugyanazt az elvet vall­juk, ugyanazt akarjuk, amit Barabás Béla mindnyájan a Barabás Béla párthívei vagyunk. A többi üdvözletek után néma csendben ál­lott fel szólásra a mélyen meghatott ünnepelt: Barabás Béla. Azzal kezdte, hogy tegnap felke­reste egy újságíró, aki elkérte ünnepi beszédé nek a szövegét. — Ha én azt tudnám, hogy mit fogok hol nap beszélni — mondottam az újságírónak, — én a hatás embere vagyok, aki előre sosem tu­dom, hogy mit fogok beszélni, utána pedig elfe­lejtem, hogy mit is beszéltem. A mai gyönyörű ünnepeltetés hatása alatt csak azt mondhatom hogy érdemes volt ezért az egy napért leélni a küzaelmes 75 évet. Alig találok szavakat, hogy megköszönjem, megháláljam ezt a lelkes, szép óvációt. Köszö nőm a Magyar Pártnak, elsősorban, hogy az uj helyiségben arcképemmel megörökített, köszö­nöm a kiküldötteknek, a nagyszerű szónokok­nak az ünneplést. Úgy érzem, hogy az ő sza­vaikban megdobban azoknak a magyaroknak is a szive, akik őket ide küldöttek. A dicséretek­ből, a méltatásokból, biztatást és erőt meritek a további munkára. Kettőről kell meggyőznöm a román közvéleményt. Nem engedjük magún kát csillogó jelszavakkal félrevezetni, mi iV maradunk és megtesszük kötelességünket. Meg kell győznünk az illetékeseket, hogy a beolvasztási kísérlet hiábavaló fárad­Mint ilyenek jöttünk össze ma, hogy meg­ünnepeljük az ő 75-ik születésnapját. Megfes­tettük erre az alkalomra az ő arcképét, hogy lássák késő unokáink is, hogy nézett ki az a Barabás Béla, aki egy hosszú emberéleten át olyan dicsőségesen küzdött a magyar igazság diadaláért. Az arcképleleplezés. Két magyarruhás leányka széthúzza a bor­dó lepelt és előtűnik Barabás markáns magyar arca, Bállá Frigyes jólsikerült portréja. Szün ni nem akaró taps és éljenzés kiséri Parecz be fejező szavait, amikor meghatva mondja, hogy az arcképre tekintve erőt kell meríte­nünk a küzdelemre, akkor is, ha majd Barabás nem lesz közöttünk Purgly László volt aradmegyei főispán, a negyei tagozat elnöke gyönyörű hasonlattal kezdi emelkedett szellemű beszédét, majd beje enti, hogy Barabás leghűségesebb közkato náinak, a falu egyszerű gyermekeinek szívből jövő üdvözletét hozza. Veterány Viktor, a bánsági magyar tago- at alelnöke, majd dr. Kotzó Jenő a bihari tago at elnöke üdvözölték szép beszédben tagoza­taik megbízásából Barabás Bélát. A nagysikerű idvözlőbeszédek után Reicher Jenő" dr., az Er lélyi és Bánsági Népkisebbségi Újságírók meg­bízásából mondott beszédet. ság, mi magyaroknak születtünk, magya­rok vagyunk és azok is maradunk. Szűnni nem akaró taps, éljenzés kisérte a beszédet, amely után lelkes szavakban össze­tartásra buzdította Barabás a magyarság jelen­lévő képviselőit, akiket arra kért, hogy testvéri szeretettel becsüljék meg egymást. Végül Isten áldását kéri a magyar apákra és anyákra, aki­ket arra kér, hogy tiszta magyar érzésben ne­veljék gyermekeiket. Délután két órakor a Központi szálloda ét­termében kétszázteritékes bankett volt. Veszedelmes h&ciiusok - a szappanban Sok veszedelmes bacii lesi hord az ember pisz­kos keze és mindenre, amihez ér, átviszi. Egy géppel gyártott és csomagolt szappan sok ka) tisztább és higienikusabb, mint a kézzel gyár­tott és csomagolt szappan. A kézzel gyártott és csomagolt szappan révén, sok fertőző bacil­lus elterjedt. A Cadum szappant sohasem ér- • inti a puszta kéz, mivel gyártása már abban a pillanatban kezdődik, mikor a becsomagolt szappan elhagyja az utolsó gépet. népművészeti és háziipari biáiiitás a régi unitárius kollégium helyiségében Vasárnap délelőtt rendkívül érdekes s nagy jelentőségű kiállítás nyilt meg a régi unitá­rius kollégium helyiségében. A kisebbségi nők szövetségének a központi titkársága nevében nehány lelkes magyar uriasszony Erdély kü­lönböző magyar vidékeinek népművészeti és háziipari termékeit gyűjtötte össze. Különösen a háziipari daraboknak a mintakollekciója ér­demel nagyobb figyelmet. Az ősrégi magyar és székely minták, eredeti motívumok, a maguk primitívségében is finom Ízlés, a népi fantázia eredeti megnyilatkozása, a szép ösztönös kul­tusza s mindezek mellett a praktikusság, cél­szerűség találkoznak itt össze. A népművészet ősi forrásából kapunk izelitőt, ami üdit, fel­emel és meggondolkoztat. Mennyi Ízlés, mennyi kedély, a színes fan­táziának milyen csodálatos játéka s különösen a népi léleknek milyen nemes tisztasága bonta­kozik ki előttünk!... De tartsunk sorrendet. Mindjárt elől látha­tók a torockói háziipari készítmények, a pom­pás varrottasok. Sok tekintetben hasonlítanak a ma már világbirü kalotaszegi yarrotasokhoz. Azonban a minták kevésbbé zártak, néhol egye­nes vonalhatárok zárják el a mintákat s a szí­nek, habár változatosak, valamivel halkabbak, tompábbak. A kollekció nem teljes, de a leg­szebb, régi alapminták együtt vannak. Külön érdekessége a kiállításnak a székely íestékes szőnyegek bemutatása. Ezek^ a szőnye­gek olcsók, praktikusak és szépek. Külön érté­kük, hogy a régi székely minták formáit, szí­neit megőrizték. Ezeken a szőnyegeken minden munkát maga a nép végez és minden anyagot maga a nép állit elő. Még a festékek is növé­nyekből készülnek. Lelkes uriasszonyok az ősi minták felhasználásával készitik e szőnyegeket, ezzel munkát és kenyeret adnak a népnek, visz- szavezetik a régi népművészeti hagyományok és minták szeretetére. A kalotaszegi varrottasok már annyira is­mertek, háziipari és népművészeti értékük any- nyira becsült, hogy ezúttal nem foglalkozunk azokkal bővebben. Itt is legszebb s ma már vi­lághírű mintákat állítottak ki. Meglepetést je­lentenek számunkra a magyarói hímzések. Szintén ősrégi minták. Változatosak, ötletesek és abszolút művészi értékűek. Különösen a szín­harmónia lep meg, a finom, egységes tónusban tartott színskála. A közönség megbüvölve ál­lott a szebbnél-szebb párnafők, párnalapok és lepedővégok előtt. Néhány óra alatt az egész készlet elfogyott, ami a mai pénzszük világban a legjobb kritika is. Különösen nemes, egyszerű mintájukkal és tartós minőségükkel tűntek ki az udvarhelyi és csiki háziszőttesek. Finom, egyszerű minták jel­lemzik a székely szentkirályi csipkéket is, ame­lyek erősek, Ízlésesek s ezenkívül megélhetést is nyújtanak a nép számára. Feltűnést keltenek az árapataki székely szőttesek. Színesek, elevenek, mintájuk egy­szerű, de Ízléses és művészi. Úgy tudjuk, hogy ezek a legrégibb székely háziipari minták egész Erdélyben. Itt látjuk Vass Áronnak, a székely^ népmű­vésznek az égetett agyagszobrait. Speciális, ki­zárólagosan erdélyi dolgok ezek. Az egyszerű néplélekből művészi szemmel és meglátással el­lesett jeleneteket mintáz agyagba ez a kivéte­les tehetségű székbly művész, aki ma már a technikájában is teljesen kiforrott, egyéni, még a legszigorúbb kritikát Í3 megbirja. A pompás, miniatűr bútorok, ősrégi bokályok s népmüvé- szi és háziipari termékek egy egész nép színes é3 gazdag lelkiéletéről tanúskodnak. Valódi ős­forrásai a művészeteknek az itt kiállított nép­művészeti és háziipari termékek. Mikor jönnek már rá képzőművészeink, hogy nagy, maradan­dó alkotások csak ezekből az ősforrásokból fa­kadhatnak?! (—jós.) * A kiállítás megnyitása valósággal esemény­számba ment. A hatalmas közönség alig fért lie a kis topembe. A megnyitón résztvettek gróf Bethlen Györgyné, Boros György unitárius püspök s az egész magyar társadalom szine- java. A rendezés s a kiállítás összeállításának nehéz munkáját Gyallay Bomokosné, a kiváló Írónak a felesége végezte meglepő Ízléssel és műgonddal. Már az első nap a vásárlás megin­dult s azóta is a kiállítás ‘iránt állandó, nagy érdeklődés nyilvánul meg. AZ ÖN HáBIŐCSÖVe is elhasználódik. Vegye® * jobbat: a TUNGSRAM SOKSZOROS VÉGERŐSÍTŐ BÁRIUMCSÖVET I Haladjon a Korral: mindig ^i8 legmodernebbet vegye* Magyarok vágynék és azok m maradunk

Next

/
Thumbnails
Contents