Keleti Ujság, 1930. december (13. évfolyam, 268-291. szám)
1930-12-17 / 281. szám
CIaj-Kolozsvâr, 1930 december 17 CXZ^TÚSí-mmm ELC. iZETBS BELFÖLDÖN: l írre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. Ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Eeerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, ft 04. XIII. évfolyam 2SÍ-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYAEORSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedem 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Spanyolországgá kitöri az általános fpirádatom A zendülők felszólították a katonaságot, Rogy álljon a köztársaság! mozgalom mellé — A kormánycsapatok első sikerei nem tudták megakadályozni a mozgalom tér jedéséí (Madrid, december 15.) A spanyol politikai helyzetről a legellentmondóbb liirek érkeznek. A belügyminisztérium kommünikében közölte a jacai felkelés leverését, dacában a kormánycsapatok helyreállították a rendet s a katonai kormányzót és a polgármestert kiszabadították fogságukból. A lapokhoz a spanyol fővárosból érkezett jelentések szerint a kormánycsapatok az elfogott felkelőkkel igen kegyetlenül bánnak. Huescaban és Saragossában kihirdették az ostromállapotot, mert a forradalmárok leverésének hirére a munkásság proklamálta az általános sztrájkot. Több munkásvezért őrizetbe vettek és rendkívüli biróság elé akarják állítani őket. A felkelésben részes spanyol egyetemi hallgatók legtöbbje a Pyreneusok közé menekült és azon igyekeznek, hogy átléphessék a francia határt. A Journal távirata szerint Jacaban összeült az a rendkívüli törvényszék, amelynek hivatása gyorsított eljárással Ítélkezni a bűnösök felett. A haditörvényszék hét vádlott felett már Ítéletet is hozott. Ezek közül kettő halálos volt, a többit életfogytiglani fogságra Ítélték. A halálos Ítéleteket már végre is hajtották. Az északpyreneusi határállomásokról érkezett hirek szerint eddig mintegy ötven spanyol politikai menekült érte el a francia határt, köztük több huescai és jacai fegyveres polgár, akiktől elvették fegyvereiket és vonaton Per- pignanba irányították őket. (Páris, december 15.) Újabb jelentés szerint a kormánycsapatok rommá lőttek Északspanyolországban több vasúti állomást, amelyeket a felkelők tartottak megszállva és mintegy ötszáz foglyot ejtettek a forradalmárok soraiból. A katonai zendülés két szervezőjét, Galan kapitányt és Salenes hadnagyot a rögtönitélő biróság halálra Ítélte. Az ítéletet nyomban végre is hajtották. Huescaban és Saragossában több munkásvezért, akik a munkabeszüntetést proponálták, letartóztattak. Kormányforrásból érkező értesülések is elismerik azt, hogy a jacai zendülés letörése után újabb forradalmi megmozdulásoktól lehet tartani, ezért Madridban 600 főnyi csendörséget összpontosítottak, A legutóbbi értesülések szerint kitört az általános forradalom. Hétfőn délben repülőgépek jelentek meg Madrid és más nagyobb spanyol városok felett és röpcédulákat dobtak le. A röpcédulák felhívják a katonaságot arra, hogy álljon a köztársasági mozgalom mellé, mivel ellenkező esetben a repülőgépek bombázni fogják a garnizonokat. Ezek a röpcédulák jelentették az általános forradalom kitörését és nyomukban Bilbaoban, Barcelonában, Valenciában, Szevillában és San Sebastianoban megkezdődött az általános sztrájk. Madridban egyelőre még nyugalom van, az uceákon erős csendőrosztagok cirkálnak. Erősen tartja magát az a hir, hogy Melle Franco, a hirneves repülőhadnagy Madridban van és nemsokára át fogja venni a forradalom vezetését. Cuza bókereviiiót hirdet és a zsidók kiűzését ígéri be (Bukarest, december 15.) A kamarában Ma- noilescu ipar és kereskedelemügyi miniszter válaszol Djuvara liberális képviselőnek a Ste- wart-szerződés ügyében elhangzott felszólalására. Vázolja a szerződés megkötésének előzményeit. Az még 1929-ben jött létre, végleges formát azonban csak ez év elején kapott. Nehány parlamenti tag jónak látta módosító indítványt tenni bizonyos garanciákra nézve, ezt azonban nem a törvénybe, hanem a szerződésbe vették fel. A liberálisok nagyon rossz szolgálatot tettek az államnak, amikor most a cég s az állam között folyó per ügyében facsimilében közölték a módositó indítványt. Felemlíti, hogy a liberálisok úgy látszik, folytatják régi módszereiket és neki alkalma volt arra, hogy több fontos államokmányt hamarabb ismerjen meg a Viitorulból, mint hivatalos utón. A liberálisok több tisztviselőt Ígéretekkel arra bírnak reá, hogy az állami aktákat nekik szolgáltassák ki. Ez ellen a legélesebben tiltakozik. Djuvara kijelenti, hogy az a tény, hogy a módositó indítvány facsimilében jelent meg, nem mutatja a liberális párt korrumpálási szándékát. Az országnak utóvégre ioga van arra, hogy tudja, hogy mi folyik a kulisszák mögött. Manoileseu: Nem azt kifogásolom, hogy az akta nyilvánosságra került, hanem a módot, ahogyan ez történt. A liberálisok az akta lefényképezésével saját magukat fényképezték le. Cuza újabb ostroma. Napirenden Cuza pi’ofesszor folytatta tovább szombaton félbeszakadt beszédét. A béke- szerződések kérdésére tér át és kijelenti, hogy azok revízióra szorulnak. A békeszerződések egy bizonyos helyzetnek voltak a kifejezői, ez a helyzet azonban megváltozott. Mussolini kijelentette, hogy a revízió nem Olaszország érdeke, hanem az egész világé. Poincaré is utóbb a revízió gondolatához csatlakozott. Románia ban a pártok ezt a problémát nem képesek fölfogni a maga egészében és komolyságában, mert mindig biznak a Népszövetségben és annak a frakkját fogják. Körülöttünk mindenütt blokkok alakulnak, csak Románia marad izoláltan. A népszövetség helyett a keresztény népek szövetségét kell megteremteni. A gazdasági kérdésről beszélt, majd a kormány helyzetével foglalkozott. Mindenki kiváncsi arra, — mondotta, — hogy a Mironescu-kormány után milyen kor- mányforma következik. Ezzel a kérdéssel komolyan kell foglalkoznunk, mert akciók vannak folyamatban a kulisszák mögött, amelyeknek élén igen jelentős tényezők állanak, mint például Presan tábornok és A verescu. Pamfil Scicaru: Presan marsall kijelentette nekem, hogy nem hajlandó politizálni. Cuza: Az én véleményem az, hogy, ha kormányválság következik be, úgy szabad kezet kell adni a királynak. Npm vagyok a diktatúra hive, de a helyzet megoldását csak úgy tudom elképzelni, ha a király az alkotmány értelmében saját maga fogja kiválogatni azokat az embereket, akik képesek felmerülő problémák megoldására. A pártok magatartását, amellyel most blokkba akarnak tömörülni, szerinte a király akarata ellenére legteljesebb mértékben haza- fiatlannak mondja. A pártokat veszi sorra ezután. Az avereseánusok és liberálisok ma is népszerűtlenek. Cuza ezután az antiszemitaliga programm- ját fejtegette. A liga nem párt, ha azonban a politikai helyzet kívánja, kormányozni fog és programmját a legteljesebb mértéiben alkalmazni fogja. Felolvasta a programmot és ígéri, hogy ha a liga kormányra jön, úgy a zsidókat a legrövidebb időn belül kitakarítja az országból. A magyarokkal és németekkel szemben a keresztény liga a legteljesebb szeretettel van. — A béke szellemét kell ápolnunk lelkűnkben — mondja, — s éppen ezért kell a zsidókat eltávolítani sorainkból, mert ők a béke ellen vannak. — A jelenlegi békeszerződések nem tudják garantálni a békét, amelyre pedig feltétlen, szükség van. Komoly formában tornyosul fel a kérdés, hogy mi történik holnap? A jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy háborúk készülődnek kis földdarabokért. Meg kell változtatni azokat a békeszerződéseket, amelyek útját állják a békés szellem kifejlődésének. Mi szükség vau arra hogy Németország gyarmatai ma is okkupáció alatt álljanak és hogy a nyugati államok megtiltsák Németország és Ausztria egyesülését, ami komoly helyzetben úgyis mint valóság állana Európa előtt. Az sem helyes, hogy egyes államok bel- iigyeibe beleavatkoznak és például feltételeket szabnak a magyar királykérdés megoldásánál. A zsidók által diktált békeszerződéseket revideálni kell. Mann pap: Nagy megütközéssel hallgatjuk az ön szavait, különösen mi erdélyiek, akik ismertük a magyar rezsim börtöneit. Cuza: Hagyjon nekem békét ezekkel a börtönökkel. Madgearu: Konstatálnom kell, hogy ebben az országban egyedül Cuza van a békeszerződések reviziója mellett. Cuza: Hivatalos minőségben int le engem 1 Madgearu: Mint jó román intem le önt. önnek egyébként román származását is kétségbe vonom. Cuza: Én is kétségbe vonom az önét. Beszédét azzal végzi, hogy a nemzeti eszme győzelmet fog aratni, világproblémává lesz és annak megoldása alól Románia nem vonhatja ki magát. V i) 64 oldalas pompás zeneV ^ J' album annak, aki meg^ veszi az uj Moravete karácsonyi ssei&ealfmmof MORAVETZ KIADÁS, - TEMESVÁR.
