Keleti Ujság, 1930. december (13. évfolyam, 268-291. szám)

1930-12-15 / 280. szám

2? r .fjjj Zf/7. ÍFE. 280. SZJM. tBrnsrnmeamaatmaamaBam lam erejével akarnának végbe vinni. Az állam­mal akarnak uj földmivelést csinálni, a köz­hasznú földtulajdon uj fajtáját létrehozni; az állammal akarnak uj kereskedelmet, uj iparo­kat létrehozni; az állammal akarnak épittetni, városokat és falvakat csináltatni, népeket el- enyésztetni és uj népeket létrehozni. Még a val­lásokat, az oktatást, a nevelést is mind-mind államosítani kívánják, a betegeket is állami rendszerrel akarják gyógyítani, a halottakat is aszerint temetni, s még tán a feltámadást is aszerint szabályozni. Igen sok munka ez, s mind nem az állam dolga. Az államban é/iő emberek tevékenységi körének a kisajátítása ez, a társadalom élet- szabadságainak az elvétele, ami helyes és cél­szerű megoldásokra nem vezethet. Csak mester­kélt erőltetések lehetnek belőle, amik az egyes embereket mind kényelmetlenül érintik, tehát csak közös elégedetlenségeket támaszthatnak. S mindez mind költségbe kerül. Lehet, hogy né­melyeken segitenek vele, de ez csak egyeseknek a javára szolgáló pártfogás, amit a többieknek kell megfizetniük. Tehát az állam így, az ilyen protekcionizmussal maga idézi elő, hogy polgá­rai előtt az életföltételek egyenlőségét lerontsa. Az államnak pedig éppen az volna a legfőbb . feladata, hogy rendjével és jogvédelmével min­den polgárának egyformái! a szolgálatára le­gyen. Hogy az állam úgy belenyúl a magántevé­kenységi körbe, azzal azt is kifejezi, hogy nem bizik a saját népeiben. Ennek igen jellemző megnyilvánulása közigazgatásunk megszervezé­se. Önkormányzati csillogások is vannak benne de agyonhalmozták , mégis központosítással, párhuzamosan felállított felügyeleti és beleszóló szervezetekkel. Pedig ott volna a könnyebb és sokkal ke­vésbé költséges módszer, hogy a faluknak a me­gyék, s a városoknak és megyéknek a tartomá­nyok legyenek a fölötte# hatóságai mindenben tehát ellenőrzésben és felügyeletben is. Legfőbb felügyelő hatóságnak aztán elegendő a minisz­térium, s nem volna szükség annyi középső al­só és legalsó fokú állami szervezetre. Az önkor­mányzói maya ellenőrizné mayát, s a saját szük­ségleteinek megfelelően és saját teherbíró ké­pessége mértékéig tudná igazgatni a saját helyi ügyeit. A polgárság igy akkora bürokratikus tehertől szabadulna föl, hogy ezen a réven az. állami költségvetésnek is tizszerte több lenne a megtakarítása, mint például amennyit az, ut levelek tizezer lejes dijából akarnak behajtani Az a sok úgynevezett autonóm pénztár is, moly az árvák pénzvagyonát, a közhírtoko ssági erdő vagyonokat, a községi és megyei javak pénzérté keit, a halászatot, vadászatot, építkezési ügyet szövetkezeti ügyet, mind-mind külön állami központositással kezeli, ez mind az illető hely i közigazgatás önkormányzati feladata volna. Végezhetnék maguk az önkormán -rátok. A mostani rendszerrel azonban ezek is megdup­lázzák a hivatalokat, s ezek fenntartási költ­ségeit. Van önkormányzatunk is, van állami köz- igazgatási szervezetünk is, a kettő egymást gá­tolja a működésben, s együttesen mégis kétsze­res kiadást jelent az állam költségvetésében, vagyis az állampolgárok terhére. Mindez pedig Az Erdélyi és Bánáti Országos Izraelita Iroda Elnöksége és Elnöki Tanácsa fáj­dalomtól mélyen sulytott szívvel tudatja, hogy az Iroda érdemdús ügyvezető elnöke FíítisztelencíO Or. Isler Mps UP, a kolozsvári Hitközség főrabbija, folyó hó 13-án reggel mindnyájunk pótol­hatatlan veszteségére és fájdalmára el­hunyt. Hitközségeink jogaik tántorithathatlan vé­delmezőjét. Irodánk egyik megszervezőjét, alapításától kezdve vezetőjét és szellemi irányítóját veszítette el a megdicsőültben. Áldott emlékét hűséggel zárjuk szi­vünkbe ! Amily munkás volt élete, oly csendes legyen pihenése! tökébe uj konstrukció, hatalmas erősítés, kiváló tiszta hang a TUNGSRAM sokszoros végerősítő felülmúlhatatlan előnyeit csak azért történik, mert az állam nevében kor­mányzók nem bíznak abban, hogy az állam né pei maguk jobban el tudják intézni az ügyeiket, mint ahogyan a parancsolok azt felülről kigon­dolták. Szavunk lehetne ahhoz is, hogy társadalmi közcélokért létesült önkormányzataink alól is kivonták az anyagi alapot. Különösen arra gon­dolunk. hogy egyházainktól, közbirtokossága­inktól és községeinktől elvették azokat a vagyo­nokat, melyekből a múltban jól megfelelhettek iskolafenntartó és népjóléti feladataiknak. A lakosságra is, az állam költségvetésére is vi­szont uj terheket róttak kényszeritett állami is­kolák létesítésével. Most pedig az állam „áldozati“ költségvetése még azokat a segítségeket is megkevesbiti, ami­ket társadalmi intézményeink, elvett vagyo­nunk jövedelmének v'“ yon csekély pótlására, eddig kaphattak. Az „Janii .tartalékbirtokok pedig — amik az elvett vágyó nőkből képződtek — állanak jövedelcmteleniil és többnyire gon dozatlunul. Ez a helyzet is világosan megmu- tatja, hogy társadalmi önkormányzatunk in­tézményeinek a vagyoni alapjait nem lett volna szabad szétzilálni. Ha az állam ezeket meg­hagyta volna, akkor ma nem kellene egyházi és községi szervezeteink közmivelődési és népjó­léti szükségleteit is „áldozati“ költségvetéssel megcsonkítani. Ha ez igy megy tovább, akkor a jövőben még több áldozati csonkolás fogja érni népeink társadalmának a lelki és anyagi érdekeit. És végehossza nem lesz az ebben való fokozásnak. A megoldás csak az lehet, hogy vissza kell ad­ui a községeknek, a közbirtokosságnak, az egy­házaknak és mát iskolafenntartó közületeknek az ő ingatlan javaikat, amik jelenleg állami tartalékbirtokok cimén semmit nem jövedelmez­nek. A társadalmi önkormányzatok kezelésében ezek a vagyonok visszakapják régi hasznos ren­deltetésüket, s vele az állam terhe is lényegesen megkönnyebbül. Nem kell „áldozati“ lemon­dást követelnie, mégis kevesebb lesz a költsége a községek, a népjóléti érdekek, az iskolák és az egyházak irányában. Az agyon-központositott állam költségvetése a polgároknak csak kettős teher lesz, akármi­lyen „áldozati“ lenyirbálásokkal igyekeznek is azt kevesbíteni. Az igazi önkormányzatokból, a társadalmi öntevékenységek szabadságából felépülő államnak kell ezen segíteni. Mig ez az önkormányzati és társadalom-szabadsági rend­szer el nem következik, az állam minden költ­ségvetését csak mind rosszabb jelzővel lehet jel­lemezni. Â táblai védten:c$ is helybenhagyta dr. Caba ügyvéd egyhónapos vizsgálati fogságát (Kolozsvár, december 13.) Dr. Caba Vasilie, kolozsvári ügyvéd, jelenleg az ügyészségi fog­ház lakója, ahol nemrégiben még nem vizsgá­lati fogoly minőségben járt nap-nap után, ha­nem védenceit koreste fel. Leginkább bünperei voltak a fiatal ügyvédnek, aki nem egy szép sikert ért el, mint kriminálista. Már a tavasz- szal is meglepetésként hatott, mikor a törvény­szék hat hónapi fogházra Ítélte, egy ügyfele feljelentése alapján, akinek nem számolt el a rája bizott pénzével. Akkor nem vette senki sem tragikusnak a dolgot s a fiatal ügyvéd to­vább vezette irodáját. A tábla is helyben hagy­ta a törvényszéki Ítéletet, amelynek egyik in­tézkedése bárom évre felfüggeszti dr. Caba ügy­védi működését. A táblai ítélet után egymás után érkeztek a feljelentések az ügyészségre, hasonló ügyek­ben. Úgy látszik, a sértett felek bátorságot me­rítettek a marasztaló ítéletből s ez ösztönözte arra őket, hogy veszteségeiket szintén bírói utón igyekezzenek visszaszerezni. Körülbelül öt ügyfele adott be bűnvádi feljelentést dr. Caba Vasile ellen. A feljelentések elmondják, hogy sürgeté­sükre az ügyvéd állandóan azzal válaszolt, hogy az adósok még nem fizettek, csak ekkorra, meg ekkorra Ígérték meg a követelt összegek kiegyenlítését. Ezzel a módszerrel ideig-óráig el tudta huzni a dolgot s közben a behajtott pén­zeket saját céljaira használta fel. Mikor megszorították, nem tudott fizetni s a pénzüket vesztett emberek vártak egyideig, majd látva az Ítéleteket, beadták a bűnvádi feljelentést. Dr. Dunca vizsgálóbiró ejtette meg a súlyosan megvádolt ügyvéd kihallgatását s már az első kihallgatás szomorú eredménnyel végződött a klientúráját még mindig folytató dr. Cabára nézve. A bizonyitékok annyira pon­tosak voltak, hogy semmi kiút sem kínálkozott, többrendbeli sikkasztásért vizsgálati fogságot kellett elrendelni. Dr. Caba két fogházőrrel oldalán bevo­nult a börtönbe. A törvényszéki vádtanács megerősitetto a harmincnapos vizsgálati fogságot. Caba felek- bezett a döntés ellen és szombaton a táblai vád­tanács foglalkozott az ügyével. A végzés itt is hasonló volt s igy dr. Caba most már jogerő­sen lakója egy hónapig a fogháznak. Ma és ölesé ssep, f© karácsonyi ajándékot akar vá­sárolni, keresse íel az újonnan megnyílt ORGONA SZALONT Kolozsvár, C. Reg. Ferdinand 25. hol kész divánpárnák, gobelin és kelim, valamint tarka hímzések, térítők stb. áll­nak a t. vevőközönség rendelkezésére. Kézlimsiíkaelőííyomás, gép- hímzés, inontérozas. \

Next

/
Thumbnails
Contents