Keleti Ujság, 1930. december (13. évfolyam, 268-291. szám)

1930-12-15 / 280. szám

XIII. ÉVF. 2S0. SZÁM. 'mamaia 3 Mindenki sorsjegyet vásárol, hogy megmentsék a mentőket és — önmagukat (Kolozsvár, december 13.) Éppen szokásos napi sétámat végeztem a mentőállomásig, ami­kor a mentőpalota előtt egy ember megszólit. Ismerős volt, ezelőtt egy pár nappal láttam a vármegyeházán, amikor 200 lejt utaltak ki számára, mint hadirokkantnak. — Szerkesztő ur kérem, szíveskedjék meg­mondani, itt árulják a mentők sorsjegyeit? — Nem itt, hanem az Unió uccában van a sorsjegyiroda, de várjon egy percig, én is azon nal jövök. A mentők inspekció« könyvéből aztán ki- jegyeztem mintegy nyolc esetet, nehány óra mentőstatisztikáját. Útközben, amint a sors­jegyiroda felé haladtunk, a rokkant felé for­dulok: — TTgylátszik, maga nem is olyan szegény ember. Talán nem is volt szüksége arra a se­gélyre, ha még sorsjegyre is van pénze. — Dehogy kérem, félre tetszik érteni, — volt a válasz. — Egy bánival sincs több pénzem, mint amit a megyénél kaptam, annak viszont, hogy mégis sorsjegyet akarok vásárolni, egészen más oka van. Két évvel ezelőtt elgázolt egy autó, s ha a mentők nem kötöznek be idejében, vérmér­gezést kapok. Tehát végeredményben nekik kö­szönhetem az életemet. Hát nem kötelességem ezek után sorsjegyet venni? De miért nem nyer­hetnék én is? A sorsjegyirodában aztán annak rendje és módja szerint megvásárolta a maga két sors­jegyét. Az iroda ajtajában falusi földműves em­ber tűnik fel. Illedelmesen köszön, majd bemu­tatkozik: — Kalló Mihály, a fejérdi ref. egyház mag­tár gondnoka vagyok, — vágja ki a rezet Mi­hály bátyám, — a Magyar Népben olvastam, hogy az urak sorsjátékot csinálnak s nem átal- lottam idefáradni, hátha én leszek az a boldog földi halandó, aki nyerni fog! — December 21-én megeshetik, szerencsés napom lesz. S akkor megoldom legalább a saját gazdasági válságomat. A helyiségben egy bájos leány gépel. Meg­nézem, mit ir. Olvasom, hogy három Vidrighin által elcsapott fékezőnek szól a levél, összetet­tek háromszáz lejt s együtt rendelték meg a sorsjegyeket. Az iroda előtt egy ismerős urileány sétál. Meglobogtatja kezében a sorsjegyet, ő a hozo­mány kérdését próbálja megoldani vele... A cluji Izraelita Hitközség és Cliew- ra-Kadischa Elnöksége a legmélyebb fáj­dalomtól lesújtva adja tudtára mindenki­nek, hogy a Hitközség érdemes és 40 éven át volt lelkipásztora FSflszteiendS Dr. Eisler II?ái$ás főrabbi Ur, az Orsz. Izr. Iroda üv. elnöke, az Erdé­lyi, Bánáti rabiegyesület, a Jewisch Agen­cy erdólyrészi elnöke, a Steaua Română rend tisztje, stb. stb., életének 66-ik évé­ben f. hó 13-án reggel megszűnt élni! Mérhetetlen a veszteség, mely a meg­boldogult elhunytéval hitközségünket és szentegyletünket érte: igaz lelki atyánk és legfőbb támaszunk dőlt ki közülünk, pótolhatatlan űrt hagyva soraink között. Drága halottunk földi tetemeit de­cember hó 14-én vasárnap d. u. lVs-órakor a Ferdinand király úti templomunkban tartandó gyászszertartás után a Házson- gárdi zsidó temetőbe kisérjük és elhunyt Szerettei mellé helyezzük örök pihenőre. Emlékét soha nem múló kegyelettel lógjuk megőrizni! j HA EGVENÂQAMU HÁLÓZATI KÉSZÜLÉKBEN CSAK iYATIA specials flERIMSdYEKETMAszNÄL Uj-romániai vezérképviselet: VÉRTES VILMOS mérnök, Arad.-u üelentettcy hogy egységesítik a rokkant-kérdést (Bukarest, december 13.) A szenátusban a szombati ülésen napirend előtt Simu szenátor kéri, hogy a bukovinai és besszarábiai hadirok­kantakat az ókirályságbeli hadirokkantakkal egyenlő elbánásban részesítsék és számukra ugyanolyan mértékben utalják ki az állami tá­mogatást. Hatieganu miniszter válaszolt a fel- szólásra. Bejelentette, hogy törvényjavaslat van készülőben és ez a javaslat az egész ország hadirokkantjai részére egységes támogatást ir elő. Napirenden a felirati javaslat vitájánál Pencoff bulgár szenátor beszélt. Fájdalommal állapítja meg, hogy a gyulafehérvári határozat, amelyet a nemzeti parasztpárt ellenzéken 16 tele alatt kisebbségi politikájának alapelveként hirdetett, teljesen feledésbe ment. A dobrudzsai kisebbségek ennek a programnak alapján csat lakoztak a nemzeti parasztpárthoz, komolyan vették az erre vonatkozó nyilatkozatokat, saj­nos azonban ugylátszik tévedtek. Kéri a kor­mányt, hogy váltsa be a kisebbségekre vonat­kozóan tett ígéreteit. Az ülés végén Vladescu többségi szenátor beszélt és beszéde alatt lassanként elnéptelena dett a szenátus. Kolozsvár uj főorvosa sajtóexpozét tartott és legközelebbi feladatának uj közkórház felállítását jelölte meg Elítéli az orvosok álláshahssozásáf, de nem ígér orvoslást a kisebbségi orvosok igazságtalan mellőzése miatt (Kolozsvár, december 13.) Vlad dr. Kolozs­vár uj tiszti főorvosa szombaton délután tea­délutánra hívta meg a sajtó kolozsvári képvi­selőit. Vlád dr. testvéröccse Vlád Aurél, volt miniszternek, ö is aktiv politikus, kisküküllő- megyei képviselő volt s csak most, kolozsvári kinevezése után kerül sor a mandátumáról való lemondásra. A város uj főorvosa tehát erdélyi ember, jól beszél magyarul. Egyetemi tanulmá- nyait Kolozsváron és Bécsben végezte. A.hábo­rú után két évig a közegészségügyi reszortnál teljesített szolgálatot, majd nyolc évig Medgye- sen működött, ahol munkásságának eredmé­nyeképpen két ambulatorium is van. Az utóbbi időben a közegészségügyi minisztérium személyi osztályának volt tanácsadója. Mindenekelőtt azt kérdeztük meg a város uj főorvosától, hogy az álláshalmozások elleni törvény meg fogja-e szüntetni Kolozsváron azt a helyzetet, hogy román orvosok több ál­lami tisztséget is betölthessenek, míg a kisebbségi orvosoknak hivatalos tiszt­ségük egyáltalában nincs? Vlád dr. azt válaszolta, hogy ő is tanulmá­nyozta ezt a kérdést. Tény és való, hogy van­nak orvosok, akiknek több tisztségük van, de egy-egy helyről olyan csekély fizetést kapnak, hogy teljesen lehetetlen abból megélni. Sajnos, i gazdasági helyzet nem engedi meg a fizeté­sek javítását, pedig az lenne a helyes, hogyha nagyobb összeg járna egy, tisztséggel s minden orvosnak csak egy állása volna. Különben ígé­retet tett, hogy működése alatt az igazság el­vének érvényt fog szerezni. Majd hosszabb expozé keretében beszél a város egészségügyi helyzetéről. — Bejártam az egész várost s megállapitot- tam, hogy kivált a külvárosi részek egészség- ügyi helyzete nagyon szomorú. Valóságos baci!- lusfészkek a kolozsvári uccák. Ez ellen minden erőmből küzdeni fogok. Fő programpontom lesz a vérbaj és tüdőbaj elleni küzdelem, a leányke­reskedelem kiirtása és az erkölcsrendészetnek a rendőrség kezéből való kivétele. Ezután egy uj közkórház szükségességének kérdésére tért át. — Az a véleményem, — mondotta Vlád dr . — hogy feltétlenül szükség van egy hatalmas- méretű közkórházra, mivel a kolozsvári klinikák nak nincs olyan nagy befogadóképességük, hogy az egész Erdély területéről idehozott betegeket elhelyezzék. Jól tudom azonban azt is, hogy egy ilyen intézmény megvalósításához óriási összeg szükséges. Azt hiszem, hogy rövid időn belül si kerül nagyobb kölcsönt szerezni s mégis sikerül ennek a tervnek a megvalósítása. Ezenkívül az iskolák egészségügyi helyzeté ről beszélt és kijelentette, hogy az elemi iskolás gyermekek szüleit közelebbről értekezletre fogja összehívni, ahol az egészségügyi kérdéseket tár­gyalják meg.

Next

/
Thumbnails
Contents