Keleti Ujság, 1930. december (13. évfolyam, 268-291. szám)
1930-12-11 / 276. szám
4 XIII ßVF. 276. SZÁM / ....... -•*, -*v - .«'-*> 1*a*H*mwimmiir®*şmmmasemmmmmEGsmmzseza - ärns T&mssaa AZ ÂHAK BESZÉLNEK _ ll£LLEH & MOLNáR DIVATNAGYARUKÂZft Kolozsvár, Calea Regele Ferdinand 15. iimmE Színes férfi- M zsebkendők Lei m 9 IBissagiBigiBfejaBiaifB m m f® 1 te Ing- és pyjama zr- firelc 27 w Si Tennis-fla- m nelek - Lei ■g» 25 E9 m M M I E Divat mosódni l*-* 11 Divat ruha £>t*\ | m delének Lei Éi flanelek L ! m W I n m *]I Divat cérna 'sv' barcheiekL 49 Mintás Jp® ruha sely- |PS| M melc - - Lei m E Divatruha dársorrgokL SS xs Sima divat Pjj ruhasely- @| mek - - Lei r — a! 75 s Londoni jelentés szerint hatezer áldozata van a titokzatos ködnek, amelyről megállapították, hogy nem volt benne mérgező anyag (London, december 9.) Az Angliára ránehezedő ködöl: a hétfői zuhogó eső szétverte. A Temse torkolatánál veszteglő 500 hajó a köd felszakadása után nagy kavarodás közben egyszerre futott ki a tengerre. A londoni orvosok megállapították, hogy a ködnek, mintegy öüOO tüdőbajos és szívbajos ember esett áldozatni. Liegei jelentés szerint a belgiumi köd áldozatainak száma 98-ra emelkedett. Szakértők véleménye szerint a ködben nem volt semmiféle mérgezőanyag, amit a legjobban bizonyít az, hogy az áldozatok között egyetlen gyermek sincsen, hanem csak tüdő- és szívbajosok. A nyomozást ennek ellenére tovább folytatják. Tizezerlejés útlevél és három lej es cukoradó kilónként  parlament pénzügyi bizottságában a pénzügyminiszter bejelentette a cu’íor három íejes adóját és az útlevelek taxájának felemelését (Bukarest, december 9.) Ma délelőtt a parlament pénzügyi bizottsága ülést tartott Pop Ci- eio elnökletével. Az ülésen Popovici Mihai pénzügyminiszter hosszabb expozét tartott az ország pénzügyi helyzetéről s ennek során kifejtette, hogy a költségvetés kiegyensúlyozása érdekében az ország lakosságának erejét meghaladó áldozatokat kell hoznia. A pénzügyminiszter bejelentette, hogy a tisztviselői fizetések redukciójának pontos összegét .1 milliárd 417 millióra. kon- templálju a kormány, mig a cukorfogyasztás .? tejes adójából 200 milliós bevételre szó ni. tton ak. Ezen utóbbi bejelentés körül haatlmas vita keletkezik, amelynek során Hóiban tábornok kifejti, hogy ezzel az újabb adóval az ország cukorfogyasztása a minimálisra fog csökkenni Radio A vita elültével Popovici kijelenti, hogy minden vonalon fokozni kell a bevételeket és ezért tervbe vette az utlevél-adó megvalósítását, mely szerint a hat hónapos külföldi tartózkodásra szóló útlevelek után 8 és az egy évesek után 10.000 lejes adót vetnek ki az utlevéligénylőkre. Itt újabb vita keletkezik, amelyben az ülés ösz- szes tagjai résztvesznek. Dan Romulus: Mi lesz azon betegekkel, akiknek speciális kúrára van szükségük s ezért külföldre kényszerülnek? Popovici: Van Romániában elég szanatórium és fürdőhely, vegyék a betegek ezeket igénybe és ezáltal a pénz is megmarad az országban. Dán Romidus: Mind hasznos és szép dolog, amit a pénzügyminiszter ur mondott, de Karls bad-ot semmi sem helyettesíti Romániában. A továbbiak során Hóiban tábornok elmondja, hogy a minisztériumokban sok a tisztviselő, akiknek a kellő számra való redukálása sok nehézségbe fog ütközni. Popovici erre bejelenti, hogy bizottságokat fognak kinevezni, amelyek a redukciós munkálatokat ellenőrzik majd. Betianu Policarp: A tanítók fizetéseit is redukálják? Popovici: A költségvetést úgy állítottuk össze, hogy a közoktatásügyi tárcának a tanítókra vonatkozó redukcióját 500 millióban állapítottuk meg, ezzel szemben 250 milliós fizetés- javítást fogunk eszközölni. Betianu Policarp:ţ Ezek szerint a tanítók fizetéséből elvesznek egy nagykanállal és kis- kanálial hozzáadnak. Az ülés több jelentéktelen hozzászólás után véget crt. 7!ftl PROBLÉTT7ÁK A fezőrök szüretje Marthe Hanau, akinek pénzügyi szélhámoskodásain száz számra, ha nem ezerszámra véreztek el a francia kispolgárok, kiszabadulva a fogházból most njra ott kezdi el, ahol abbahagyta. Villája NeuiUyben talán még elég tökéletes, Itt-ott hiányzik belőle XV. f.ajos korabeli menyezetes ágy, vagy egy szépmivü cmplre-őra, de már fogad, meg van a maga társasága, régi előkelő barátai nem hagyták el, sőt újakat is szerzett, újságíróknak nyilatkozik, elmondja — finom, sokat sejtető mosollyal, — hogy a mult évben nem vehetett részt a bay- reuthi ünnepi játékokon, fájdalmasan érintette Wagner Siegfrid halála, nem ért egyet a Young-tervvel, a gazdasági piac további leromlását jósolja, de azért édes istenem, meg vannak a maga tervei Is... Egyszóval: mintha semmi sem történt volna, mintha ahhoz a bizonyos Hanau-afférhoa neki lett volna a legkevesebb köze, uj tranzakciók és spekulációk hajnalán ez a kétes dicsőségű hölgy bizakodóan és nagyvilági gTandezzft- va! beszél a jövőről. A Candldéban van egy vicc arról, hogy a bukott bankár revolverével hadonászik, mire hátulról lefogja valaki: ugyan kérem, ez már kiment a divatból... Valóban a világháború előtt, ha egy vállalkozó megbukott, gentlemanlike kötelességének tartotta, hogy agyonlőjje magát. A* akkori idők felfogása szerint ez volt a legkevesebb, ami vei a jó, vagy rosszhisz?.«: vagyonbukott némi alibit igazolhatott áldozataival ni. rabén. A hamis bukást, a csalást, a sikkasztást a kereskedelmi életben előforduló bűntényeket ugyanannak a törvénynek ugyanazon paragrafusa torolja meg ma is, mint régen, a jogi felfogás semmit sem változott. De fájdalom, változott a társadalmi megítélés. Ma azt az embert, aki rosszul gazdálkodott a mások pénzével, aki ártatlan exisztenciákat tett tönkre, nem kiséri eléggé a társadalom bojkottja, sőt az még saját osztályának sem lesz számkivetettje. Az elcsúszott fezőr ránt egyet a vállán, megvárja a kedvező konjunktúra előszelét, újra munkába lát és addig mondogatja, hogy nem ő volt a hibás, hanem az általános gazdasági helyzet, hogy a végén ő maga is meg van győződve legteljesebb ártat- fanságáról. Legalább, ha elvonulna, mint dicstelen vezér a vesztett csata helyéről és önkéntesen magára vállalt magányosságban vezekelne... De nem, büszkén hordja sebeit és igaza is van, mert örök talizmánja ama aranymondás: mundus vnlt decipi, ergo decipiatur. Mi az oka annak, hogy az emberiség — mert nem mondhatjuk, hogy Hanau asszony esete csak tipikusan francia eset, igy van ez ma már az egész világon — enyhébben Ítéli meg a lelkiismeretlen fezőrt, mint a régebbi nemzedék? Elsősorban az az általános erkölcsi infláció, amely a világháború után a társadalmi élet minden területén bekövetkezett. Az uj társadalom könnyebben siklik el a házasságtörő asszony vétke felett, a családi élet kilengéseivel szemben szkeptikusabb, a hivatalnoki korrupciót is már-már a közélet természetes feltételének tarthatja, gyilkosságokat, gyújtogatást, rablást, esetleg politikai motivitással fedez, esetleg a lélekanalizisre hivatkozva huny szemet előttük, szóval minél több a gazság körülöttünk, annál megértőbbek kezdünk lenni. A másik és talán ez a szomorúbb mentő körülmény, hogy a becsületes embernek megélhetése mind nehezebbé válik, hogy éppen a kereskedelmi életnek tünetei mutatják, hogy máról-holnapra a szolid, családapai gondossággal vezetett, nagy tradíciókra visszatekintő cégek és házak épp úgy megbuknak, mint az üzleti charlatánság kártyavárai, egyszóval: a morális ember vagy meghal, vagy belékényszeriil, hogy ússzon az árral és együtt ordítson a farkasokkal. A vagyonbiztonságnak, a szorgalomnak, a feledhetetlen munkának problematikussá válása, a hazardirozás, a könnyelmű és meggondolatlan kokettériát termeli ki az üzleti ékeiben is. Alig van nap, hogy Európa akármelyik városában meg ne bukjon egy vállalat és már nehéz kielemezni, hogy tőle függő, vagy tőle független okok miatt történt ez igy, a határvonalak kezdődnek elmosódni, — és mindig akadnak, akiknek szinte hivatása, hogy ezeket a határvonalakat elmossák. így senki sem csodálkozhat, hogy e fejére állított világban a Hanau asszonyok és a csapos legényből miniszterek barátjává avangált Outricok ekvilibrista mutatványaikkal mindig a talpukra esnek. (J.) Az „Erdélyi Magyar Könyvtár“ kiadásában megjelent müvek megrendelhetők a „Keleti Újság“ tcönyvosztályátöl. A könyvtár legújabb száma: SEBESI SAMU, az elb RICA zur u A d 60 lei. az e!hunyt kiváló erdélyi író . cimü román tikus regénye, — amelyet Kovács Dezsőnek a szerzőről irt színes Ismertetése vesef be. — A díszes kiállítású kötet ára: csak
