Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)

1930-11-07 / 247. szám

4 j mm ■MB •0MP-* Ljmß*& XIII. ÉVF. S47. SZÁM. THAI PROBLÉTTÍÁK Árviz, pusztító szökőár, orkán világszerte Téli gondok Talán egyetlen évben sem voltak olyan súlyosak, mint a* Idén. Lakás, kenyér, ruha, fűtés, a napi élet ezei nélkülözhetetlen aprósága, az életfenntartás szá­mos tényezője már világproblémává nőtt. Kormányok, konferenciák törik fölötte a fejüket, a világsajtóban szociális és gazdasági szaktekintélyek hasábokon át fej­tegetik mindenféle összefüggésében. A szegény, küzdő polgár káprázva olvassa, figyeli, lesi, hogy a nagy meg­élhetés vajúdásból végül is alakul-e ki valami a számá­ra, ami legalább egyetlen napját könnyebbé tenné. Va­lami megnyugtatót, biztatót keres, legyen az kormány, rendszer, uj terv, törvény, gazdasági vállalkozás, elhe­lyezkedési biztonság, bármi, amire legalább egyidöre hagyatkozbatik, de teóriában sem kapja meg, annál kevéslibé realitásokban. A realitások pedig kérlelhetetlenek. Akár minden­nap nj várakozásokat ébreszthetnek n kormány nyi­latkozatok, a kenyeret, o húst, cukrot, tejet, fát, fiiszett, veteményt, meg kell venni, téli ruha kell, kabát kell és cipó', lakás kell és pénz kell. Hiszen eddig Is kellettek s ezután sem lehet el nélkülük az embe-, de ilyen ke- tvamód talán sohasem szorult össze u hurok a szegény, élnlköteles ember nyaka körül. Érdekes specifikuma ezeknek a problémáknak, hogy minden más évben drá­gább volt az életstandard és még se volt egyszer se ilyen kétségbeejtő' a téli gond. Drágább volt a kenyér, a lakás, hús, zsír, stb., de megvolt legalább a remény­ség, ha ma nem is, de holnap megvehetjük és leküzd­hetjük az utunkba tornyosuló nehézségeket. A legtöbb foglalkozási ágban megvolt legalább a viszonylagos biz­tonság, amire megélhetési tervét felépíthette. Az álla­mi tisztviselő, a magánalkalmazott, stb. az úgynevezett flxfizetésü kategóriák, amelyek kötött, de biztosra ve­hető lehetőségek között mozogtak, legalább nem veszí­tették el a talajt lábuk alól. Ma? Ma nincs pálya, nincs foglalkozási ág, amelyben, ha relatíve is, azzal a tudattal és megnyugvással dol­gozhatnék valaki, hogy holnap is abban a pozícióban marad és nem lesz kénytelen kalandor-megélhetési le­hetőségeket választani. Az állam lespórolja, a vállala­tok leépítik és ha becsületes ember, nem meri betenni egy boltba a lábát, hogy állására és fizetésére egyet­len pár téli gyermekbarlsnyát kérjen hitelbe. A többi foglalkozási ágakban hasonló a helyzet. Aki termel, még ráfizetéssel sem adhatja el áruját, az iparos heteken, hónapokon keresztül hiába várja a megrendelést, a munkás dideregve könyöröghet munkáért, lesirhatja a napot az égről, a könyörtelen nlcstelenségen képtelen változtatni. Viszont enni kell, ruházkodni, lakni valahol kell, akármilyen farkasélet Is legyen a sorsa. Hiába hét lej egy kiló kenyér, ezerötszáz egy öl fa, ha két lejt se bir megszerezni. így rántja a maga mélységébe egyik ember gond­ja a másikét, a nagy összefüggések katasztrófáját is hozzá kell kalkulálnom a magam téli gondjához. Arra még gondolni is kész veszedelem, hogy mi­lyen súlyos adósságok és terhek veszik el sok millió családtól még a lehetőségét ts annak, hogy életsorsá­ban valamilyen kedvező változás álljon be. A fizikai és szellemi munka maximális teljesítményének is mini­mális honorálása elmegy adóba, kamatba, adósságba, mielőtt csak rá Is gondolhatna a bét lejes mindennapi kenyerére. Ha pedig nem térhet ki legalább a vegeta­tív élet legelemibb föltételei elöl, talán nemzedékek ke­serves munkája árán szerzett meglevő vagyonát ve­szélyezteti: a házat, melyben lakik, a földet, a szerszá­mot, a gépet, a vállalatot. Lassan, de nagyot zuhantunk. fis hol vannak ezeken kívül a kulturember egyéb Igényei, a könyv, lap, művészetek, iskola stb. Hol van a családapáknak mulaszthatatlan kötelessége gyerme­keik jövője Iránt? Hol van ezer más dolog, amit a kultúra és civilizáció biztosit számunkra? E szürke két szó: „Téli gondok“ — min­dent felemészt. Lehet vitatkozni, irni róluk számos vál­tozatban és szinben; de a valóság valóság marad és a sö­tét homlokok milliói keserűen, kétségbeesetten várják az egyébként romantikus és gyönyörű havat, amely sok ember fejéről többé el sem tűnik. Df. Gróf Beiben László gßidßsdgi Faiskolája és szöl- lőoítvány telepe. Kívánatra ingyen küldi árjegyzékét. Reteag,Jud. Someş STS (Berlin, november 5-) Kölnből jelentik, hogy a Rajna és a Moselle ismét áradnak. Mindkét folyó órán- kint átlag egy centiméter emelkedést mutat. Saarbrücken! távirat szerint az áradás a Saar-vidé- ken is egyre tovább terjeszkedik. Saarbourg piactere is viz alatt áll, úgyhogy a közlekedés a városban csak csó­nakokon lehetséges. Saarbrücken környékén nagyok az1 áradásokozta károk. Porosz'-Sziléziából érkezett jelentések közük, hogy az Odera 2Véusalznál meghaladta az 1903 évi árvízka­tasztrófa alkalmával elért szintjét. Utászkatonaság teg­nap egész napon s a mai egész éjjelen át szekereken szikladarabokat szállított az Odera összes bidjaira, hogy a megterheléssel elhárítsák a hidak elsodortatásának ve­szélyét. A folyó hömpölygő áradata már mindenütt a hidak úttestjét mossa. Anthalznál ojabb gátszakadás történt s a folyó itt is nagy területeket árasztott el. (London, november 5.) Az Evening Standard mexikó-cityi jelentése szerint az északmexikói árterüle­ten egy társasautó a megáradt folyóba zuhant. Hét uta­sa életét vesztette. • (London, november 5.) Manilából jelentik, hogy a Fülöp szigeteken forgószél söpört végig• A kikötőkben szökőár pusztított. Több déli parti várost árviz bon­tott el. A Cuba szigeten levő Habanából jelentik, hogy or- kánszerü szél a kikötői mólóról a tengerbe sodorta egy amerikai alkomul feleségét. Férje és egy másik férfi utána ugrottak, de nem tudták kimenteni s ők is mind­ketten életüket vesztették a hullámok között. Törökország állítólag Selajánlotta közvetí­tését a Románia és Oroszország közötti f ©viszony kiépítéséihez (Bukarest, november 5.) A' Lupta diplomá­ciai körökből származó értesülései alapján azt a hirt közli, hogy Törökország ajánlatot tett volna a kormánynak, hogy vállalja a közvetí­tést abban az irányban, hogy Románia és Oroszország között a jóvi- szony kiépüljön. Az ajánlat állítólag Olaszország kezdeménye­zésére történt volna s Mussolini érdekkör ki­szélesítő politikájának újabb etapját jelentené. A lap .tudósitójának további érdeklődésére azt a választ kapta, hogy egy ilyen ajánlatra vég­eredményben akkor volna szükség, éppen úgy, mint az Oroszországgal való kapcsolat felvéte­lére is, ha a Romániát környező államok már felvették volna az oroszokkal a gazdasági kap­csolatokat. Ez a helyzet azonban még egyelőre nem állhat fenn. Románia legutóbb Becsben tárgyalt « szovjettel s azóta nem volt olyan ked­vező momentum, amely az akkori hely­zetet lényegesen módosította volna. Egyébként Románia a Besszarábia jelenlegi helyzetének Oroszország részéről való elisme­rése nélkül nem bocsátkozhatok tárgyalásokba. ATKfiMAEtSK KdläYVTÄH! ÚJ KÖTETEI HEejELEKTIK IB6LAJOS KÉTLELKŰ SZERELEM 9JER JOHAN A NAGY ÉHSÉG OORSET PAIUL A LELKIISMERET AüA kartonAlva KÖTVE RlüDKÍVSlLI Hn MEGVESZI a SOROZAT EDDIG MEGJELENT 9 KÖTETÉT, AKKOR EGY KÖTET ARA: KARTONALVA KÖTVE 54 Lei mm 44 L@i S4 Le MINDEN ÜJ KÖTET MEGJELENÉSE ESEMÉNYE A MAGYAR KÖNYVPIACNAK OLCSÓ, POMPÁS, REMEK KÜHYVEK KÜTET ÍELHMT KSG | ANGOL EGÉSZVASZONKÖTÉS FINOM FAMENTES PAPIROS EGY-EGYMŰ 280—360 OLDAL KELETI ÚJSÁG KÖNYVOSZTÁLY A, CLUJ-KOLOZSVÁR

Next

/
Thumbnails
Contents