Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)

1930-11-07 / 247. szám

Xlll. ÉVF. 247. SZÁM. feBK&remsrfz a 3 Miért tartják a tanácsüléseket (Kolozsvár, november 5.) Az egész világon a racionális munkabeosztás elvét akarják érvényesí­teni. Minél rövidebb idő alatt, minél többet dol­gozni. A taylorizmust mindenütt ismerik, nemcsak a magánüzemekben, hanem az állami életben és a közigazgatás minden ágában is meg akarják hono­sítani az elvet, amely racionalizálja a munkát. Ez ma tudományág, amit tanítanak, amiről könyvek jelennek meg és amit felolvasásokban ismertetnek. A racionális munkabeosztás gyakorlati alkalmazása nem a jövő zenéje, hanem a ma problémája. Ma­gánvállalatok, gyárak, kereskedők számolnak vele. Ahogy annakidején az Írógépre, a számológépre, a telefonra berendezkedek a hivatalok, épp úgy kell építeni a racionális munkabeosztásra is. Kolozsvár városnak a legnagyobb üzeme, mond­juk közigazgatási üzeme a városi tanács és a veze­tése alatt álló városi közigazgatás. Ezt a hatalmas apparátust a polgárság tartja fenn adófilléreiből. Önkénytelenül szaladt a toliunkba ez a szó _ adófillér. Valamikor tényleg adófillérekből tartot­ták fenn Kolozsvár legnagyobb üzemét. Jobban is ment akkor minden. Ma azonban nem fillérekből, nem banikból, nem lejekből, hanem szegényebb polgárok száz, sőt ezer, a gazdagabbak pedig száz ezer lejeiből tartják fenn azt a mammut-admi nisztrációt, amelyet a világ legdrágább üzeménei> lehetne nevezni. Mindezeknek az előrebocsátása után joggal te­hetjük fel a kérdést: vájjon a kolozsvári városhá­zán a racionális munkabeosztás elve érvényesül-e. vagy nem? Ha már van egy hatalmas tisztviselői apparátus, de a politika lassanként kiépített egy túlméretezett tisztviselői tábort, _vájjon a „taylo­rizmus“ elve érvényesül-e a városházán? Az adó­fizető polgár a befizetett adók és városi taxák el­lenértéke fejében megkapja-e a magáét, nyugodtan alhatik-e, mert a városházán minden dolgát gyor­san, pontosan, az igazságnak megfelelően intézik el. Ezúttal nincs szándékunkban az egész városi közigazgatásról kimerítő bírálatot mondani. Tagad­hatatlan', hogy nagyon sok mondanivalónk akadna. Ezúttal csak annyit: sok tisztviselő keveset dolgo­zik, holott a racionális munkabeosztás elve szerint kevés tisztviselőnek sokat kellene dolgozni. Ez a mai idők jelszava. Hol tartunk mi még ettől? Itt van például a tanácsülések idejének a kér­dése. Felesleges külön hangsúlyoznunk, mert Ko­lozsváron mindenki a saját idegein keresztül ta­pasztalta, hogy már hosszú hónapok óta a városi tanács a déli órákban tartja ülé­seit, amelyen nemcsak a tanácsosok, ‘ha­nem az állandó bizottsági tagok és az ösz- szes osztályfőnökök is részt vesznek. A tanácsülések rendszerint délelőtt 11 órakor kezdődnek és eltartanak délután 2 óráig. Nem hall­gathatjuk el, hogy a múltban a tanácsüléseken csak a tanácsosok vettek részt, ma az osztályfőnö­kök is. Ez a rendszer a mai formájában nem ra­cionális. Nem szeretnék, ha valaki félreértene. Nem va­gyunk az ellen, hogy az osztályfőnökök ne vegye­nek részt a tanácsülésen, de hangsúlyozzak, hogy csak akkor van erre szükség, ha kizárólag a hatás­körükbe tartozó ügyekről van szó. Különben, mint hivatalvezetők maradjanak az osztályukban, dol­gozzanak, rendet és fegyelmet tartsanak aláren­deltjeik körében. A legnagyobb hiba azonban ott van, hogy a tanácsüléseket éppen abban az időben tartják, ami­kor a polgárság a városházán megjelenik és a legfontosabb ügyeit akarja elintézni. A déli órákban a polgármester előszobája zsú­folásig megtelik emberekkel. Egyesek és küldöttsé­gek lepik el a folyósokat, a lépcsőket, tekintélyes Kolozsváron a déli órákban ? polgárok ülnek le a folyósón azokra a padokra, amelyeken különben a városi kéregetők szoktak ülni. Hiába kér bárki kihallgatást, a városházi szolgák senkit sem engednek be, „tanácsülés van" . hangzik el ilyenkor, ami annyit jelent, hogy a városházán ilyenkor senkit sem fogadnak. (Budapest, november 5.) A magyar képviselőház szerdai ülésén Grieger Miklós interpellációjára válaszol­va Búd János kereskedelemügyi miniszter, Magyaror­szág vámpolitikájáról nyilatkozott. Visszautasitotta a hangoztatott ellenérveket, mivel véleménye szerint az eddigi vámpolitika a jelenlegi körülmények között egye­dül elfogadható. A mostani vámszerződések mellett Ma­gyarország még mindig meglehetős nívón tudja tartani a gabonaárakat és vámpolitikáját ezentúl is a mezőgaz­dasági érdekekkel összhangzóan fogja irányítani. (Kolozsvár, november 5.) A vármegyék uj beosz­tásával kapcsolatban Kolozsmegyétől is lecsatoltak két járást, a tekei és a mezőörményesit, amelyek Maros­megyéhez kerültek- Ezzel az intézkedéssel Kolozs vár­megye többmilliós vagyonnal lett szegényebb. A helyzet ugyanis az, hogy úgy Mezőörményesen, mint Tekén több ingatlanja volt Kolozsmegyénck s ezenkívül a két járás területén kőbányái és faiskolái voltak. Az ily módon anyagilag súlyosan érintett vármegye semmiképpen sem akart beletörődni ebbe a helyzetbe. Éppen ezért a vár­megyei nagytanács bizottságot küldött ki, amelynek az volt a feladata, hogy a kérdést olyanformán likvidál­ják, hogy a vármegye elkerülje a károsodást. A ko- missziónak dr. Gherman, állandó válaszmtányi elnök, dr. Szász Ferenc választmányi tag és Kerekes Ferenc főtisztviselő voltak tagjai. A megyetanács kiküldöttjei mindenekelőtt érintkezésbe léptek a szomszédos Maros- megye illetékes tényezőivel, majd helyszíni szemlét tar­tottak és leltárt vettek fel Mezőörményesen és Tekében, a vármegye veszendő értékeiről. Örményesen és Tekén Az urak ülnek benn a hosszra asztalok mellett, a nagyközönség, az adófizetők pedig, akik ott hagy­ták legsürgősebb dolgaikat, ott hagyták üzletüket, talán éppen az árverezőket, akik a városi taksák miatt a megélhetéshez szükséges szerszámokat akarják elárverezni, szóval a kétségbeesett polgá­rok várhatnak és ülhetnek órák hosszat, mert a városi urak egy piactéri sátor engedélykiadásáról folytatnak viharos tanácskozásokat és fulmináns szónoklatokat. Ha a kormány tagjai, a miniszterek nem a déli órákban, tartják a minisztertanácsokat, hanem délután, este, sokszor az éjféli órákban, akkor a kolozsvári városi tanács is megteheti, hogy ne olyan időben tartsa a tanácsüléseket, amikor a polgárság ügyes-bajos dolgait akarja elintézni a városházán. Egyelőre csak ennyit kérünk az adófizető pol­gárság nevében, mert Erdély fővárosában is fenn áll a tétel: nem a polgárság van a tisztviselőkért, hanem a tisztviselők a polgárságért... A képviselőház ezután Paupera Ferenc mentelmi ügyével foglalkozott. Pauperát a törvényszék a Földhi­telbank fizetésképtelenségével kapcsolatban kérte ki, az ellene beadott csalás és hűtlen kezelés vádját emelő fel­jelentések miatt. Paupera mentelmi jogát felfüggesztet­ték. Ezzel szemben a mentelmi bizottság elutasította a Lázár Miklós mentelmi jogának felfüggesztésére irá­nyuló kérést. Lázár tiltott közlésekkel volt vádolva. A vádat a mentelmi bizottság zaklatásnak minősítette. már a járási székhely épületei tekintélyes összeget kép­viselnek. Azonkívül Tekén van a szóbanforgó faisko­la is. A Marosmegye kiküldötteivel folytatott megbeszélé­sek alkalmával Gherman dr, alispán javaslatot terjesz­tett elő, amely szerint mindkét járási székhelyen az épületek Kolozsmegye tulajdonában maradnak. Ami vi­szont a faiskolát és a kőbányákat illeti, ezeket közösen használja a két vármegye. Az épületek használatáért ellenszolgáltatásképpen Marosmegye köteles az épülete­ket jókarban tartani és vigyázni arra, hogy a szüksé­ges javításokat rövid időn belül elvégezzék. Ezt az elő­terjesztést a bizottság elfogadta. Ilyen utón tehát sike­rült megmenteni a vármegye többmilliós vagyonát. Ét­nek a körülménynek a jelentősége abban rejlik, hogy a két járás lakossága állandóan azzal a gondolattal fog­lalkozik, hogy visszaesatoltatásnkat kérjék Kolozsme- gyéhez s könyen megeshetik, hogy rövid időn belül si­kerül is az erreirányuló akció­ül szaküzlet! Részvény-Társaság nagybani GUMMI- $ ám szaküzletét berendezte detail elárusításra is. Mindennemű gummiáru férfi és női óvszerek, hőmérők, kötszerek, betegápolási és születési áj felszerelések nagy választékban kaphatók. Î „HYQEA“ Gummláruk szakflzlele {luj>Kolezsvsr, Strapa N Jorga (J&kai u.) ti. f A voit Tacâmul ezüstárugyár helyisége. X Egy komoly szó a szemüveget viselő közönséghez! ig IMIMIG A születéstől fogva, avagy későbbi behatás foly­IVIllv tán kénytelenek szemüveget viselni, különös gondot kell fordítsanak arra, hogy akár saját maguk választotta, akár az orvos ál­tal előirt szemüvegük pontosan íejalkatuk és arcukhoz találó keretet kapja­nak. Amilyen lényeges, hogy kényes esetekben az üveget orvos írja elő, ép oly lényeges azoknak, akik sokat írnak, vagy olvasnak, avagy precíz rajzo­kat, vagy mechanikai munkát végeznek, hogy a keretet szaklátszerész vá­lassza meg, szükség e etén formálja aat a íójalkat és az arc szerint — Ezen okok figyelembevétele indította Kolozsvár alant jegyzett legrégibb szaklát- szerész cégét azon — nyugaton régen bevált rendszer bevezetésére, hogy minden darab, üzletében összeállított szemüveget a cég jegyével ellásson, a kereten előforduló de formációt, vagy törést két éven át díjtalanul végezzen és erről írásbeli garanciát vállaljon. Azon biztos hiszemben. hogy az intelligens közönség ezen rendszer előnyeit felismeri és értékeli, kérem szives pártfogásukat „ .... .. . Kun Mátyás Fia szaklátszerész, Kolozsvár, Calea Victoriei t. — Alapítási év 1854. Â legfontosabb munkaidő alatt a fanács, állandó bizottsági tagok s az összes osztályvezetők «lésben vannak, a közönség, küldöttsé­gek pedig várhatnak — Ha a minisztertanácsi üléseket is este, réggéi vagy délután tart ják, miért kell a kolozsvári tanácsnak a legfon­tosabb munkaidőben tanácskoznia ? Olajos Domokos. Magyarország nem változtat vámpolitika­ián, amely az agrárérdekeket védi Bonyodalmak két,Kolozsmegyétől elcsatol* Járás közvagyona körfii Jogilag a járási középületek Kolozsmegyéé maradnak, de ténylegesen Marosmegye ül beléjük

Next

/
Thumbnails
Contents