Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)

1930-11-01 / 243. szám

»WSW» XIII. ÉTF. 242. SZÁM. H5MHPPI barátságtalan őszi napokon NIVEA'CBÉPÍE Dörzsölje be naponta arcát és keiét ezzel a krémmel, de nem csak esténként lefekvés előtt, hanem nappal is, mielőtt kimegy az éles levegőre. .4 Híve« krémet semmisem pót ölje, mivel különleges hatása a bőr- tápoló eucerit tartalmán alapszik, amely, egyetlen más krémben sem található. Anélkül, hogy fényessé tenné az arcot, a Nivea króm gy­orsan és tökéletesen hatol he a bőrbe és csak az igy felszívódott / krém fejtheti ki jótékony hatását a bőrre. Dohozokb*m; Lei 16.—, 34.-. 71.— j Tubusokban üsxia ónból: Lei 30>^, 4S.—~ Bmiî Ziegrler, Br«\şov-Brasso, Vasut-vicca 43 Nem mind „főnyeremény amit hirdetnek U A tehermentes“ szováíai vHEáróí kiderít!, hogy hatszázezer lejig van beiáblázva — Érdekes kártérítési peri indít két ma? osvásárhelyi nyerő (Marosvásárhely, október 30.) Veszek egy sorsje­gyet . . . Hátha megnyerem a főnyereményt . . . Isten bizony, reám férne . , . Hányán morfondíroznak a fen­tiek olvasói közül ilyetén akkor, amikor a különböző sorsjegyvállaJatok hangzatos reklámjait olvassák. Hi- Ezen olyan rosszul áll most sajnos, mindenki, hogy még a legjobban szituáltak is elfogadnának egy-egy kis nye­reményt, amelyhez pár lej utján lehet hozzájutni. Pe­dig, nem mind sorsjegy, amit hirdetnek és nem mind főnyeremény az, amelyet a boldog halandó megnyert, amint az alábbiakból rendre ki fog tűnni. birtokukba akarták venni a villát, kellemetlen megle­petésben volt részük. Kiderült, hogy a villa, amelynek teherementességét oly büszkén hirdette a sorsjegy, egy kicsit meg van terhelve. Még pedig a következő össze­gekkel: Dr. Moldovan Mihály marosvásáxhelyi ügyvéd 250.000 lej. Marosvásárhelyi Közhasznú Bank 100.000 Sej. Ferencz Anna, dr; Tulás László ügyvéd ügyfele 155.000 lej. Thury Istvánná, dr. Balázs Béla ügyfele 78. 000 lej. Csekély 583.000 lej derül ki mint teher, egyszerű számo­lási művelet, az összeadás révén. Képzelhető ezek után az a meglepetés, amely a boldog nyerőket érte. Sorsjegyet vettek, meg Is nyer­ték a főnyereményt és még sem tudják megkapni. A regútiak nem ismerik a telekkönyvet. Amikor Mateica és Russu, a két boldog nyerő, kö­zölték szomorú tapasztalataikat a bukaresti társaság­gal, amely a sorsjátékot rendezte, kiderült, hogy a tár­saság nem ismeri a telekkönyv fogalmát és nem la tudott annak létezéséről Erdélyben ée a villa szabály­szerű megvételekor elfelejtett meggyőződni arról a te­lekkönyvi hivatalnál, hogy tényleg nem-e terheli semmi a kisorsolandó villát. Közben kiderült az is, hogy túlzott megállapítás volt, a villa értékét egymillió nyolcszázezer lejre be­csülni, mert az legjobb esetben sem ér meg nyolcszáz­ezer lejnél többet. Ennyivel már meg is elégednének a boldogtalan nyerők, akik most nyereményük behajtására egy ma- rosvásárhelyi ügyvédet, dr. Márk Miklóst bízták meg. A két nyerő a bukaresti társaságot perli és hajlandó a villa ellenértékében 800 ezer lejt elfogadni. A bukaresti társaság pedig a villa volt tulajdonos- nőjére terjesztheti ki követelését. Addig azonban, továbra is burjánmódra virágzanak a legkülönbözőbb sorsjegyvállalatok, amelyek ezután nem sok reménnyel kecsegtetnek. B. B. Borzalmas vérfürdői rendeztek a fellázadt Sélvad malájok Egy szovátai villa, mint főnyeremény. Pár hónappal ezelőtt, a tömegsorsjátékok között, mint egyik legnagyobb reklámmal dolgozó sorsjáték, egy bukaresti tűnt ki, amely az alábbi büszke címet visel­te: Societatea Gospodăriilor Rurale Bucureşti. Ez a vál­lalat egyezséget kötött egy szovátai hölggyel, akinek egy villája már régen eladó volt és sorsjátékot rende­zett olyan formában, hogy a villát a sorsjegyek egy ré­széért a villa tulajdonosnöjétöl megvette, mig a sorsje­gyek másik részét a sorsjáték megrendezése fejében a Vállalat adta el. Nemsokára, már a sorsjegyek is forga­lomba kerültek, amelyeken világosan olvasható volt, hogy a sorsjáték főnyereménye egy garantált, teher­mentes ház, berendezéssel együtt Szovátán, amely kö­rülbelül 1 millió nyolcszázezer lej értéket képvisel. Csak természetes, hogy nagyon sokan akadtak a fentebb vázolt körülmények folytán olyanok, kik talán nem is olyan felesleges száz lejüket egy sorsjegy meg­vásárlására fordították, aban a reményben, hogy őket éri az n hallatlan szerencse, hogy a villát megnyerik. Két szegény ember szerencsét próbál... így gondolkozott két marosvásárhelyi lakos, Ma­teica Augustin cipész és Rusu Danila városi tisztvise­lő is, akik összetettek pénzecskéjüket és hosszas válo­gatás után egy sorsjegyet vettek, amelynek száma ké­sőbb, talán éppen a tulajdonosok anyagi körülményeire való tekintettel, szerencsésnek bizonyult. Telt, mult az idő, már majdnem az összes sorsje­gyek elkeltek. A sors jegy tulajdonosok alig várták a hú­zóst, mely végre bekövetkezett és a főnyeremény bol­dog nyertesei éppen Mateica és Russu lettek, akik alig tudták elhinni a nagy szerencsét, amely őket érte. A többi, sok ezer sorsjegytulajdonos szomorúan törődött bele a megváltozhatatlanba és mindenki irigyelte a két boldog nyerőt, akik már biztosan bele is ültek a szép szovátai villába. Pedig korántsem igy áll a dolog... Kiderül, hogy a villa nem is „tehermentes.“ Alig pár nap telt el és amikor a nyerők tényleg Az ..UNIÓ“ Fabrica de Vagoane Soc. An. SATU-MARE-SZATMÁR I FELVESZ ÖMAVIÓ 0DELL- ASZTAL0S0KAT! Majdnem félezer emberi nyak&ztak le (London, október 30.) Tokióból borzalmas részleteket táviratoznak a Formosa-szigetén élő fejvadászokénak a japánok körében véghezvitt vérengzéséről. Niitakayainaban japán iskolai sportünnepély volt, amelyen számosán vettek részt a Formosaban letelepedett japánok közül. A félvad maláj „fejvadászok“ megrohanták a sportünnepély nézőközönségét és az első sorok­ban néhány perc leforgása alatt kardjaikkal nyolcvan japánt lenyakaztak. A nézők soraiban a malájok megjelenésére vad pánik támadt. A menekülni igyekvők egymást taposták le s m'ég könnyebb munkát szolgáltattak a vérengző fél- vadaknak. A pánikban 380-an sebesültek meg. Közülök csak 48 sebesült tudott elmenekülni, a többieket levágták a malájok. A ^fejvadászok“ hordája megtámadta a rendőrállomást is és szabályszerű harcot vivott a karhatalommal. Két rendőr fejét a harcban lemetszették. A szi­get északi részén zászlóaljakat tettek partra, hogy a malájokat megfékezhessék. fl Jogerős Ítélet kihirdetése nélkül feíaríózrafíafz és fogházba szál« litottak egy kolozsvári újságírót (Kolozsvár, október 30.) A kolozsvári rendőr­ség az ügyészség utasítására csütörtökön letartóz­tatta Grcdinar Aurél hírlapírót, a Munkás Újság munkatársát és azonnal beszállította a kolozsvári fogházba, egy oly sajtópörben kapott büntetésnek le töltése végett, amelynek Ítéletét nem is hirdették ki előtte, habár a bűnügyi perrendtartás világosan ki­mondja, hogy addig, amig a vádlott előtt az ítéle­tet ki nem hirdetik _hivatalos formában _ nem kezdheti meg a büntetés kitöltését. Gredinár Aurél ezelőtt egy évvel cikket közölt lapjában, amelyben Andrei Augustin dr. kolozsvári törvényszéki elnök személyét hozta kapcsolatba, va­lami a kolozsvári törvényszéknél történt nem egé­szen tiszta dologgal. Andrei Augustin magára- nézve sértőnek találta a cikk egyes kitételeit és Grcdinar Aurel ellen sajtópört indított. A kolozs­vári törvényszék tárgyalta először az ügyet s a hírlapírót bűnösnek találta sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségében s ezért tíz napi fogházra ítélte. Felebbezés után a tábla foglalkozott az ügy­gyei s itt megváltoztatták a törvényszék Ítéletét s leszállították a büntetést 8 napra. Grcdinar meg- felebbezte az Ítéletet a Semmitőszéldiez. A táblai tárgyalás szeptemberben volt s azóta állandóan várta Gredinár Aurel, hogy a semmitő- szék döntéséről a rendes formák szerint a kolozs­vári törvényszék fogja értesíteni. Csütörtökig egy­általában semmi hirt nem kapott arról, hogy mi történt Bukarestben, mig azután délelőtt 12-kor két detektív jelent meg a lap szerkesztőségében s a kezükben levő letartóztatási parancsra hivat­kozva, magukkal vitték az ügyészségi fogházba, hogy ott azonnal megkezdje a semmitőszék által jóváhagyott 8 napos fogházbüntetés kitöltését. Gre- dinar Aurél tisztában volt azzal, hogy nem az elő­irt formák között történt meg a fogházba való be­vitele, mivel addig, amig a törvényszék, amely első fokon döntött ügyében, ki nem hirdeti előtte a jogerős Ítéletet, nem tartóztathatják le. Kérte, hogy vezessék valamelyik ügyész elé, hogy tisztáz­zák a dolgot. Kérését megtagadták és minden to­vábbi nélkül a fogház irodájába vezették, ahol át­adták a fogház igazgatóságának, amely azonnal be­iktatta. KERTÉSZ JÓZSEF: „Dalol a tangói* és én hallgatom“ cimü színes, eleven, tengerész tárgyú novellás kötet® megrendelhető a „Keleti Újság" könyveseié* (ysfót, (Cluj-Kolozsvár, Piaţa Unirii, Mátyás király tér 4 sz.) Az „Erdélyi Magyar Könyvtár“ kiadásá­ban megjelent díszes kiállítású mii ára csak 60 lel, amelyhez a vidéki megrendelőnek 11 lei postaköltséget számítunk lel. f

Next

/
Thumbnails
Contents