Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)

1930-11-01 / 243. szám

Till. WF. m SZÁM. Mussolini mint gazdasági ás taiíenelÉsi ilfáíar Augusztus közepe óta utón van egy autóvonat, hogy — fokozott munkára serkentse az olasz mezőgazdaságot — Aki jól termelt, jutalmat kap, aki rosszul gazdálkodik, gondnokság alá kerül (Nervi, október 30.) Mikor az európai agrár­államokat példátlan gazdasági válság fenyegeti, vájjon minő termelési politikára szánja el magát a fascista Olaszország? Alapjában véve Olaszország is agrárállam. Helyzete azonban más, mint Romá­niáé, vagy Magyarországé. A génuai kikötőbe hat­szor annyi áru fut be, mint ki s az olasz búzának egyelőre nem kell tartania attól, hogy kilátástala­nul jelenik meg a nemzetközi piacon, annál az egy­szerű oknál fogva, hogy olasz export buza nincs. A fascista kormány világnézeti és állampo­litikai okokból nagyobb érdeklődést mutat a pa­rasztosztály, mint más társadalmi osztály ügyei iránt. Uralmának szilárdsága a parasztosztály ro- konszenvétől függ és meg kell állapítani, hogy a fascista kormány sokat tett azért, hogy a mezőgaz­dasággal foglalkozó társadalmi rétegek bizalmát megnyerje. Nagyvonala agrárpolitikai munkájá­hoz hozzátartozik a mocsaras vidékeken végzett ár- mentesitő munkálat, a kopár hegyek beerdositese, az elhanyagolt Délnek gazdasági megsegítése, bér­lőknek, kisparasztoknak juttatott technikai felsze­relésekkel és végül a kölcsönökkel. Egy időben ké­zenfekvőnek tetszett Itáliában is a nálunk olyan sokat emlegetett, de a gyakorlatban be nem vált szociális ujitás: a földreform, de mert a fascizmus rendszerének nem az a fontos, hogy kinek a tulajdo­nában legyen a föld, hanem, hogy jól meg legyen művelve, a radikális reformtól eltekintettek. A srabonaháboru. Egyik legoriginálisabb jelenség Olaszországban: a battaglia del grano. Ennek az a célja, hogy Olasz­ország a lehető legrövidebb időn belül biztosíthassa belső gabonaszükségletét és ne adjon ki gabona- nemüekért közel másfélmilliárd lirát a külföldnek. A tulajdonképpeni gabonaháborunak eredménye csak az 1931-ik gazdasági esztendő lezajlása után válik érezhetővé, de már most is megállapítható, hogy Olaszország ez év júliusában félmillió méter- mázsa búzával kevesebbet hozott be külföldről, mint a mult évben. Hogy a többtermelés sikerét biz­tosítsák, állami ellenőrzés mellett bizonyos vidéke­ken gazdaságokat létesítettek. Ilyen kísérletek le­zajlása után adják az eddig ki nem használt terü­leteket a gazdaközönségnek, természetesen további állami ellenőrzés mellett. Mezőgazdasági propagandauíak. Mikor ezeket a sorokat írom, érkezett meg Mantuába az autóvonat, mely augusztus 24-én in­dult útnak Torinoból egy tizenötezer kilométeres, négy hónapig tartó propagandautra. Ez az ut azt szolgálja, hogy a gazdaközönség figyelmét a terme­lés uj módjaira felhívja: az eddigi vetőmag helyett ujjal próbálkozzék, a váltógazdasággal próbálkozzék meg, gyógyfüveket ültessen. Olaszországban műkő dik egy központi kutatótanács, mely vizsgálódáso­kat végez oly tekintetben is, hogy miként lehet át­szervezni az olasz mezőgazdaságot, a kémiai, fizikai és geológiai tapasztalatoknak megfelelően. E pro­pagandas alkalmával az előadók megismertetik a néppel a földtalaj megművelésének módját, felhív­ják a nép figyelmét a pályadijakra, mely a több­termelés szempontjából versenyt idéz elő. A jó gazdálkodót megjutalmazzák, de a hanyag gazdát megbüntetik. Első Ízben megrovásban részesül, többszöri megrovás után a földjét is elkobozzák, helyesebben megtiltják, hogy tovább gazdálkodjék, mert a fascizmus a magántulajdon elvét tisztelet­ben tartja, de jogot érez arra, hogy a mezőgazda- sági értelemben kiskorú gazdálkodó fölé gyámot rendeljen ki. A földbirtokos ekkor sem jár rosszul, sőt talán jobban, mert a mezőgazdasági üzem tiszta hozadékiz az övé marad. Az olasz mezőgazdasági J lenőrzés alatt állanak & délolaszországi részvény, társaságok is, melyek a nagy területeket, mint „ke­nyérgyárak“ művelik meg. Mit jelent egy prefektus Olasz­országban? A gabonaháboru őrszemei a prefektusok. Egy olasz prefektus hatásköre oly nagy, hogy nem is mérhető össze más országok hasonló közigazgatási állásaival. Amióta közigazgatási autonómia van Olaszországban, minden olasz prefektus mindenható a maga körzetében. A prefektus ellenőrzi a helyi sajtót, az ő hatáskörébe tartoznak a helyi fasciók, joga van feloszlatni minden közületet, amely álla­mi biztonság szempontjából aggályosnak látszik. Elnököl a szindikátusok fontosabb ülésein. A pre­fektusok állítják ki azokat a politikai igazolványo­kat, amelyek nélkül Olaszországban fontosabb te­vékenységet senki sem gyakorolhat. A prefektus tesz javaslatot az adminisztrátiv száműzetésre is stb. Magától értetendő tehát, hogy a kormányzat ugyancsak a prefektusokat bízta meg azzal, hogy az összes földtulajdonosok gazdálkodását a legszigo­rúbban ellenőrizzék és jelentést tegyenek a föld- í müvelésügyi minisztériumnak. többtermelés politikája a szövetkezeti eszme meg­erősítése felé vezet. A propaganda-akció legfeljebb ingyen vetőmaggal láthatja el a lakosságot, viszont gépberendezéseket a falvak lakosainak közösen kell beszerezniök. Ez pedig csak szövetkezeti alapon képzelhető el. Sziciáliában más a helyzet. Ott vál­tozatlanul fenállanak a nagybirtokok, természete­sen rendszeres állami ellenőrzés alatt. Állami el­Az olasz nép energiája Aki az olasz paraszt szívósságát és akaratere­jét ismeri, annak nem lehet kétsége az iránt, hogy az olasz kormány keresztülviszi a mezőgazdasági terveit. Az olasz Riviera például Ventimigleatól Spaciáig egyetlen sziklás part, amely ma paradi­csommá változott. Igaz: a génuai öböl klimatikus sajátossága az, amely lehetővé tette az ottani nö­vényzet életét és fejlődését, de az is igaz, hogy szá­zadok munkájába telt, amíg a ligurok utódai ter­mékennyé tették a sziklafalakat annyira, hogy ma már a gabonát tonnaszámra aratják és o gyümölcs is kétszer terem. Nem messze innen, túl a levantei alagutakon öt kis falu következik, amelyek mind­egyikének meg van ugyan a maga becsületes nerv», de Cinque Terre név alatt szokták emlegetni őket. Ez az öt kis falu hatalmas szákiákon épült és lakó- sai csak akkor érintkezhetnek egymással, ha ők maguk másznak fel a meredek sziklafalra, öszvér, szamár és más hegyiállat; itt hasznavehetetlen. A Cinque Terre lakói drótokat feszítenek ki a szikla­falak között, ezekre futtatják rá a szőlővenyigét és szüret idejében kötélen ereszkednek a mélybe, hogy az izes fürtöket learathassák. Ez a Cinque Terre, ez az öt szőlőszem nádfüzérem szimbóluma az egész olasz nép nemzeti erőfeszítésének. L. E. Az angol kormány figyelmeztette a szovjetet, Isoşjy a kommunista propa« gamla veszélyezteti a két ország; közötti jöviszonyt (London, október 30.) Az alsóház mai ülé­sén Henderson külügyminiszter interpellációra a'dott válaszában bejelentette, hogy az angol kormány njmmatékosan felhívta a Londonban akkreditált szovjetkövet figyelmét arra, hogy kormánya megszegi a propagandatilalom tekin­tetében vállalt kötelezettséget és felkérte a kö­vetet, értesse meg kormányával, hogy a kom­munista propaganda folytatása veszélyezteti a két ország közötti viszonyt. A követ biztosí­totta az angol kormányt arról, hogy a szovjet betartani igyekszik vállalt kötelezettségeit, de a propagandát kifejtő harmadik internácionálé nem áll a szovjetkormány ellenőrzése és irányí­tása alatt. Az ülés további folyamán Lloyd George mondott beszédet s többek között köve­telte a kormánytól a Palesztinái kérdés és a helyzet részletes ismertetését* mert a kormány, által képviselt uj álláspont ellentétben áll az­zal a felfogással, amelyet Macdonald miniszter­elnök hónapok előtt ebben a kérdésben vallott. A szovjet őrizetbe vétette Bucharint (Varsó, október 39.) A lapok moszkvai je­lentés alapján közük a hirt, hogy a szovjet őrizetbe vétette Bucharint, aki a politikai ta­nácsból történt eltávolítása óta visszavonultan élt Leningradban és a teljes semlegesség állás­pontjára helyezkedett. A napokban küldöttség kereste fel Bucharint Moszkvából s azt követel­ték tőle, hogy a jobboldali ellenzék mozgalma ellen kiadandó manifesztumot Írja alá. Bucha­fi IRapar Orvosi Könyvkiadó Társulat kiadmányait a más utón közölt előfizetési akción kívül az alábbiak szerint részletfizetési ala&sn is eladásra bocsájtjuk: 1. Albrich: A szembetegségek és szem­tiineíek összefüggése a szervezet egyéb betegségeivel. 1929. —-------lei 748 2. Hari: Élet és kórvegytan. 1929. — lei 544 3. Matthes: A belső betegségek meg­különböztető diagnosztikája. 1929. - lei 1224 4. Ballagi; Bőrgyógyászati mykologia. 1929 --------------------------------- - lei 408 rin a kívánságnak nem tett eleget s emiatt kö­vetkezett be őrizetbe vétele. Egyelőre lakásán őrzik, amelyet nem hagyhat el. Az orosz baloldal a jobboldali ellenzéket vádolja a napokban leleplezett leningradi és moszkvai ellenforradalmi kísérletek támogatá­sával is, amelyekben egyetemi tanárokat talál­tak bűnrészeseknek. 5. Magyari—Kossá Gyula: Magyar or­vosi emlékek. 1929. I—n. — — — lei 1088 6. Verebély: Sebészklinikai előadások I. 1930. — --------------—------------lei 816 7. Széli; Egészségügyi statisztika. 1930. lei 952 8. Sajté slafS Korányi s Wesels©­tói könyv©. Ara lei 680 Ez a könyv november hónapban megjelenik. Fenti árak fűzve értendők. — Kötve minden könyv 102 lejjel több. Fenti könyveket egyenként havi 100—150 lei lefizetésre adjuk. A Matthes rendelésénél 300 leit kell előre, a rendeléssel egyidejűleg be­küldeni. Utánvétnél 30 lei többköltség, külön­ben fenti árakban minden költség benne van. Itydium SsaCtSa Nagyvárad, Strada Vlahuţa 26.

Next

/
Thumbnails
Contents