Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)
1930-11-30 / 267. szám
ttji. wrr. m. szám. SZÉKELY SflRDOR SATU-MARE-WIEN 'm$r Bördiszmügyárának cluji bizományi lerakatában: nagy választékban érkeztek béesl és párisi újdonságok, bőr és moire estélyi táskák. — Dos választék necesser bőr és „VULCAT^ utazó bőröndökben. — Karácsonyi vásár alatt „Vulcat“ árukból 20 százalék, Mr árukbóflÖ százalék engedményt adunk — Regele Ferdinand No. 13 és 28 b)~ Filiala „D’Or“ és Parfum. „Diana“ Z33QX3CS2 22 „Transsylvania“ Bank Részvénytársaság cluj-kolozsvAr Fiókíniézetek Torda Gyulafehérvár Marosujvár Marosheviz Ditró Gyerg y ó szentm iklós Csíkszereda Csikszentmárton Kézdivásárhely Mócs Kirendeltség: Aranyosgyéres Elfogad betéteket, leszámítol váltókat, bárhova teljesít átutalásokat, meghitelezéseket ; zsoes: Mezőgazdaság! BanEi és T abaré^pénztáp Rt. Cluj-Kolozsvár, Cal. Reg. Ferdinand 7. FióMntézetek: Dej-Dé-s Beclean-Bethlen, Cehulsilvaniei-Szilágycseh Jibou-Zsibó, Zălau-Zilah. Alfiliált intézetek: A Nagyenyedi Kisegítő Takarék- pénztár R. T., Aiud-Nagyenyed és ennek Uioara-Marosujvári fiókintézete. Salát tőkék: 60,0001100 lel Foglalkozik a banküzlet minden ágazatával, átutalásokat bel- és külföldre legelőnyösebben és legpontosabban eszközöl. m Engedélyezett devizahely. Vegye n kolozsvári 1EIT© »OISiJECtYIT- ÍOO LEJÉRT 1 MILLIÓT KÉSZPÉSZBEJÍ üfTERHET. Húzás 1930 december 21. — Nyereményeket Banca Albina fizeti. Hivatalos nyereményjegyzék lesz kinyomatva. Vidéki rendeléseket 117 lei előzetes beküldése ellenében Sorsjegyiroda Cluj-Kolozsvár (Strada Memorandului 16 szám) eszközöl Az adótörvény gyökeres revízióját, az adókivető bizottságok megszüntetését és a patenta fixa adózási rendszer bevezetését követeli a Kereskedő Tanács Lesz-e december 1-én demonstativ kereskedő-sztrájk? (Kolozsvár, november 28. Saját tud.) A kolozsvári és az erdélyi kereskedők körében lázas előkészületek folynak a november 30-án és december 1-én Bukarestben megtartandó országos kereskedőkongresszusra, amely az adótörvény és az adórendszer gyökeres revízióját fogja követelni és a jelenlegi adókivetési eljárás teljes megszüntetésével, az adókivetőbizottságok intézményének eltörlésével patenta fixa alapon kívánja a kereskedők adójának megállapítását. A patenta fixa lényege az, hogy a kereskedőket különböző kategóriákba beosztva, három évre terjedő érvénnyel fix adóösszeggel rójják meg és igy az adózókat tehermentesítik az évenkénti adómegállapitás időtrabló, idege- ketörlő és költséges rendszerétől. A kolozsvári Kereskedő Tanács legutóbb megtartott előkészítő tanácskozásain egyhangúlag elfogadták azt az indítványt, amely szerint a kereskedők jövő évi adóját, ha a patenta fixa valamely okból életbeléptethető nem lenne, — az 1928—1930. évekre megállapított adóköteles jövedelem átlagának 80 százalékában állapítsák meg, a megállapításnál pedig mellőzzék az adókivetőbizottságok költséges tevékenységét. A Kereskedő Tanács megdöbbenve állapította meg csütörtökön este megtartott választ- j mányi ülésén, hogy az adókivetőbizottságok [ munkája az államkincstárnak évenként JtörüU belül 300 millió lejébe került és ezt a tekintélyes összeget szintén az adózóknak kell előteremteniük. A választmányi ülés nagy lelkesedéssel határozta el, hogy a bukaresti országos kereskedőkongresszuson megfelelő módon és számban képviselteti magát és delegátusokul a következőket jelölte ki: Tuffli R. Richard, helyettes jolgármester, a kolozsvári Sfatul elnöke, dr. Sámuel Jenő, Bernát Mór, Ludvig; Náthán, Nimberger Ernő és Muth Mihály, a kolozsvári Sfatul titkára. A delegációhoz még több kolozsvári kereskedő fog csatlakozni A választmányi ülés behatóan foglalkozott a kereskedősztrájk tervével is, amellyel kapcsolatosan úgy határozott, hogy amennyiben a bukaresti országos kongresszus kereskedősztrájkot határozna el, úgy december 1-én délután 4 órakor félórára az összes kolozsvári kereskedők szolidaritásuk kifejezése céljából demonstrativ módon bezárják üzleteiket. Itt említjük meg, hogy a kolozsvári hivatásos fényképészek kollektive csatlakoztak a Kereskedő Tanácshoz és különösen a kontárok és alkalmi fényképészek részéről veszélyeztetett érdekeik védelmére külön szakosztályt alakítottak a Sfatul Negustoresc kebelében. A szakosztály elnökévé Bordán Jenő kolozsvári fényképészt választották meg. Törvényhozási bizottság vizsgálja meg a franciaországi sorozatos bankbukások hátterét Harminchárom millió frank passzívával csődbejutott az egyik legnagyobb francia tőzsdeügynökség Párisból jelentik: A francia kamara 33 tagú törvényhozási bizottságot választott a sorozatos franciaországi bankbukások politikai hátterének felderítésére és kivizsgálására. Politikai körökben nagy érdeklődéssel tekintenek a bizottság munkája elé, annál is inkább, mert a bankcsődök sorozata még mindig nem ért véget és minden nagyobb fizetésképtelenségnél politikusok visszaéléseiről és kom- promittálásáról is suttognak. A francia fővárosban nagy feltűnést keltett, hogy Bordeaux egyik legnagyobb tőzsde- ügynökségének vezetője, Paul Bárodét, megjelent a rendőrségen és bejelentette, hogy 33 millió frank passzívával csődbe jutott. Az ügynökHENTESÁRU! BEQHERS És HiTTiNOH Viszonteladók legjobb bevásárlási forrása Hentesárugyár Braşov (Brassó) Hirscher ucca 5 szám. A minőség által ieltétlen versenyképes. Kérjenek árjegyzékeket. ,ség vezetőjét, miután megállapítást nyert, hogy üzletvitele nem volt szabályos, letartóztatták. A Baradet-cég egyike volt a legnagyobb vidéki francia tőzsdeügynökségeknek, amelynek bukása és passzíváinak hatalmas összege rendkívüli feltűnést keltett. Húszmillió lej passzívával kényszeregyezséget kéri a nagyváradi Costum Rufiagyár Rt. Nagyváradi tudósítónk jelenti: Három évvel ezelőtt telepedett le Nagyváradon a Costum Ruhagyár Rt., amely Kolozsvárról származott ide és kétmillió lej alaptőkével dolgozott. A részvénytársaság bécsi érdekeltség volt és Nagyváradon a Kolozsvári uccában felállított üzletében hatalmas forgalmat bonyolított le. A ruhagyár modem felszerelésével már az első évben 17 és félmilliós forgalmat ért el. Nemsokára azonban a konkurreneia csökkentette a forgalmat, ugyannyira, hogy az utóbbi két évben már hitelt kellett igénybe vennie, ami, természetesen a magas kamatok miatt kedvezőtlenebb helyzetet teremtett a gyár számára, amennyiben évente 1.200.000 lej bank- telier nehezítette meg prosperitását. Hozzájárult ehhez a helyzethez még az a körülmény, hogy a posztógyárak redukálták áraikat, a gyár készletének értéke tehát csökkent. Végül is abba a helyzetbe került, hogy még a tárcaváltóit sem akarták leszámítolni,
