Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)
1930-11-30 / 267. szám
4 XZZ/, ÄFF. S2A3Í. ^«SWgŞBUfe ’SăiPsrawwwK^ «spw^ Czillér v<£"kiîi,',,Ni<ia tu közismert, legjoS»S» mmosegu aru- raktárát, Piaţa Lnirii (Főtér) 14. A csődbe] utott Óradna Vidéki Takarékpénztár vezetősége a vádlottak padján Öí féie bűncselekménnyel vádolják őket — A törvényszék elrendelte a vezérigazgató őrizetbevételét (Kolozsvár, november 28-) A kolozsvári törvényszék III. szekciója két napon keresztül tárgyalta az Óradna Vidéki Takarékpénztár Rt. csődügyét. A esőd még 1927-ben történt s élénk feltűnést keltett az egész környéken. A vádlottak dr. Comsa Jonel vezérigazgató és a bank igazgatóbizottságának tagjai dr. Solymosi Károly ügyvéd. Szegő Vilmos, Hojdan Ghcorghe, Hojdan Vasilie, Hapea Vasilie és Avram Vasilie. A vádirat ötféle bűncselekménnyel vádolja őket. Hűtlen kezelés, csalárd bukás, egyszerű bukás, sikkasztás és csalás címen- Elmulasztották a vád szerint a bank ügyeinek vitelénél megkövetelt gondosságot és elővigyázatosságot s nem ügyeltek arra, hogy vezetnek-e rendes üzleti könyveket, egyetlen alkalommal sem vizsgálták felül, hogy rendben vannak-e a kimutatások. Mikor 1926. nyarán az Óradna Vidéki Takarékpénztár Rt. cégnevet Concordia Rt-ra változtatták meg, hogy újabb hiteleket tudjanak szerezni maguknak a pénzpiacon, az alaptőkét is az előbbi kétszázezer lejről kétmillió lejre emelték fel, de nem fizettek be ebből egy krajcárt sem, a törvény előírásának megfelelően. Csupán egy fiktiv jegyzéket készítettek, amelyen a felsorolt nevek mellé különböző összegeket tüntettek fel, ez volt a részvényesek jegyzéke. Az illetők természetesen semmit sem fizettek be a feltüntetett ösz- szegekből. Maguk az igazgatók nevei is ott voltak ezen a listán. Solymosi Károly egymaga 520 ezer lejjel szerepelt s ebből, mint be is vallotta, semmit sem fizetett be. Miután tudatában voltak, hogy a bank pénzügyei már menthetetlenek, tovább folytatták a fedezetlen váltókkal való operációt. Az ügy egy alkalommal már tárgyalásra került a besztercei törvényszék előtt- ítélethozatalra azonban nem került a sor, mivel az egyik védőügyvéd kifogásolta, hogy a bíróság tagjai közeli ismerősei a vádlottaknak. A bíróság elfogadta az ügyvéd előterjesztését és illetéktelennek mondta ki maComsa megjelenik gát. A bukaresti semmitőszék azután a kolozsvári törvényszéket delegálta. A kolozsvári törvényszéken a csütörtöki tárgyaláson az összes vádlottak megjelentek, csupán Comsa Vasilie hiányzott közülök, akinek távolléte miatt már több alkalommal el kellett halasztani a tárgyalást. Most is ez történt volna, ha Comsa védője nem jelenti be, hogy ügyfele rövidesen megérkezik Bukarestből, ahol jelenleg tartózkodik. Solymosi Károly dr. ügyvéd az első a vádlottak közül, akit kihallgatnak. Solymosi előadja, hogy nem érti a vádat, mivel a vádiratot nem kézbesítették ki neki s mivel az rendkívül zavarosan van megfogalmazva, nem tudta egyszeri hallás után megérteni. Ezért kéri a tárgyalás elhalasztását. A bíróság nem teljesiti a kérést, de újból felolvastatja a vizsgálóbíró vádhatározatátDr. Solymosi kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert azokban az időkben, mikor a bank ügyei rosszra fordultak, vagyis 1922. júniusa és 1927. februárja között nem. tartózkodott a városban s igy nem tudott a bank ügyeivel foglalkozni. Comsa vezérigazgató kezében volt ekkor a bank vezetése, neki kellett volna vigyáznia, hogy ne történjenek bajok. Megkérdezi á biróság, hogy történhetett meg, hogy ő 520 ezer lej értékű részvényt jegyzett, de semmit sem fizetett be. __Megegyeztünk az igazgatótanácsban__mondja — hogy elég egy váltó is a jelzett összeg helyett. _ De a váltóra fedezet is kellett volna _ mondja az elnök. _összes vagyonom le volt kötve rájaA többi vádlottak sem érzik bűnösöknek magukat. Ezek különben nincsenek is súlyosabban vádolva, mivel csak Comsa vezérigazgató és dr. Solymosi azok, akikre vonatkozik a vádpont sorozat. —- és letartóztatják Tfiftl PROBLÉTTWK Késnek az igaziak A minap óvatosan és körültekintően arról elmélkedtem e helyen, hogy miért Is nem küldjük gyakorlati pályákra gyermekeinket? Pályákra, hol a képesítést pénzt keresve szerezhetik meg, S mi történt erre? A süketség helyett, melyre — bevallom — el voltam készülve és meg is szoktam (mindazokkal együtt, kik újszerűén hangzó tanácsokat próbáltak az elmúlt évek rendén erdélyi magyaroknak adni), — néhány nap óta örvendetes érdeklődésnek vagyok a közvetítője. Levélben, telefonon é9 személyes Jelentkezés utján ostromolnak felvilágosításokért és elmekért: hol van az a mérnöki iroda, mely műszaki rajzolókat keres s munkáért megélhetést ad? B. asszony személyesen keresett fel. Gondoktól űzött, riadt anya. A fiát szeretné az építőmesteri pályán tudni. Magántisztviselő, de nincs állása. És nincs jövője. B. Gy. szintén magántisztviselő, 28 éves. Ugylátszik, sokat próbált már és sokat küzködött. Telefonon érdeklődik, nyilván elsősorban — az állást lránt. .Jelentkezik egy tanárjelölt. Mindig hivatást érzett a műszaki munkák iránt, meg szeretne azonban mégis maradni a tanári pályán. Folytatni és befejezni a megkezdett tanulmányokat, K. I. levelet ir a vidékről. Azt szeretné tudni, hogy műszaki rajzolónak felvesznek-e leányokat is? Sz. K. végzett erdőmémök. Az uradalomnak, melyet húsz éven keresztül szolgált, elvették az erdőit. Ami kevés maradt, letarolták — mentési költségekre. Allans nélkül van, pedig családot, gyermekeket kell eltartania. Minden állást, a legszerényebbet Is vállalná. S még egynéhányan. Hajótöröttek, fuldoklók, a sors üldözöttéi. Szóval nem az igaziak. Nem azok, akikhez a múltkori írás szólt. , Természetes: az is eredmény és üröm Volna, ha ezek közül minél többen megtudnának újra kapaszkodni az életben. Ha az állásnélküli magántisztviselők foglalkozáshoz jutnának, a tanárjelölt ezen az utón be tudná fejezni tanulmányait, az igyekvő vidéki leány üttöro lehetne a műszaki rajzolás terén és az állását vesztett mérnök kenyeret adhatna gyermekeinek. Ez is probléma, ezidőszerint az erdélyi magyar társadalomnak talán legsúlyosabb problémája. Szemtől szembe nézve, égető szociális kérdés. Nyomorúság, végső Ínség, reménytelen küzködés, melyen segíteni kellene, ha lehetne. A háttérben pedig a kérdés, hogy miért oly nehéz, szinte kilátástalan a segítség? A végzetes csonkaság, mellyel az erdélyi magyar társadalom együtt született, ez a szervi fogyatkozása azonban csak most vált lát- hatóvá, amióta meztelenül, minden állami és egyéb segítség nélkül, egyesegyedül magára utalva áll itt a megnehezült életben. Pénteken reggel megérkezett Comsa Jonel vezérigazgató is s most már az ő kihallgatását is megejthette a törvényszék. Kijelenti, hogy a bankügyleteket csak addig akarták a lejegyzett, de befizetetlen alaptőke spanyolfala mögött folytatni, ameddig dr. Solymosi az ingatlanát el nem adja, amelynek vételárából azután bőven lehetett volna fedezni az alaptőke minimális harminc százalékát. Kifejti, hogy minden tőle telhetőt megtett, hogy megmentse a bankot a bukástól. Ezután a tanúkihallgatások következnek. Két óradnai parasztember az első tanuk. Mindkettőjüket rábeszélte Comsa vezérigazgató, hogy adják beleegyezésüket ahhoz, hogy neveikre hivatkozva bizonyos részvény csomókat jegyezzenek— Fizetni nem kell semmit _nyugtatták meg Ügyvédi határ- időnaplé 1931. Teljes angol vászonkötésben 480 Lei IÄ Lepage, Kolozsvár. őket. így, a parasztok látván, hogy káruk nem szár- mazhatik, belementek a dologba s valóban neveik ott szerepelnek a részvényjegyzés listáján és az egyik 100 ezer lejes, a másik 30 ezer lejes részvény- pakett tulajdonosának van kimutatva. A további tanúkihallgatások alatt inkább a védők és Coltescu ügyész vitáznak egymással. Este 7 óráig nyúlik el a tárgyalás és a törvényszék már ki akarja hirdetni, hogy mikorra tűzi ki a tárgyalást, amikor Coltescu ügyész váratlan indítványt tesz. _Kérem a törvényszéket, hogy azonnal rendelje el Comsa vezérigazgató letartóztatását, mivel, amint eddig is több alkalommal megtörtént, hogy az ő hiánya miatt kellett elhalasztani a tárgyalást, úgy biztos vagyok abban, hogy ezután is távollétének leszünk tanúi, ha a tárgyalást elnapoljuk, öt pedig nem tartjuk itten. Szökésétől tartok. A törvényszék visszavonul s habár a védőügyvédek erősen kikeltek az ügyész előterjesztése ellen, mégis elfogadja azt és elrendeli Comm rögtöni őrizetbevételét. Ezután a biróság a tárgyalás folytatását december 9-éra halasztjaEz a csonkaság' azonban csak egyre nőni fog és hova-tovább gyógyíthatatlanná válik, ha nem indulnak már végre el a gyakorlati pályák utján az Igaziak. Az igaziak, kik közül egyetlen egy sem jelentkezett és egy sem érdeklődött. Sem ők magúit, sem a szülőik, kik egyre csak a jövendő tanárt, papot, ügyvédet akarják szegény kis gimnazista fiukban látni. Mert, ha nem indulnak el idejekorán, úgy sohasem lesznek Erdélyben magyar kis és nagy vállalkozók, nagykereskedők, technikusok és üzentvezetők s mire az a nehány, áld ma még ezeken a pályákon van, kidől, az sem lesz már, ki ezekre a pályákra hivjon, figyelmeztessen, kenyeret kínáljon. S nem lesz, aki Iskolát fenntartson, gazdasági erőt jelentsen, színházba Járjon, felvegye szóval azt a kultúrát, amit a tanárok, az Írók, az újságok terjeszteni szeretnének, de nem igen lesz majd kinek. Erről a problémáról volt itt a minap sző és sehol sem mutatkoznak a vigasztaló jelek, hogy a fordulat, a felismerés közelednék. Fedig az a szomorú felvonulás, melyről nz előbb beszámoltam, az a reménytelen kilincselés, mely egy jelentéktelen ii.jságcikkre megindult, — eléggé megrázó figyelmeztetés lehetne arra, hogy ml vár Erdélyben a tömérdek érettségizett emberre, különösen akkor, ha társadalmunknak gazdasági életkörei egyre csak szűkülnek, süllyednek, jelentéktelenednek és sehol gém mutatkozik az uj világrend mélységes gazdasági, technikai, gépi természetének felismerése és megértése. S. I.
