Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)

1930-11-29 / 266. szám

ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 irre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. Ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP Cserkesztőség és kiadóhivat*!: Piaţa Unirii (Főtér) 4 Telefon: 5-08, 6 94. XIII. évfolyaar 266-ik szám EEaaamaasEEA--.' ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON; l évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedével 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Keleti Svájc Óriási! botrány tört ki a kamarában a Ntewart- szerződés körül Egy Inpista képviselő maineinkok klubjának nevezte a többségi képviselőket — Megvonták a szét a goromba lapista szánoktól Irta í Sulyok István dr. rA keleti Svájc, melyről az utóbbi tiz esztendő­ben annyiszor esett szó, komoly és nagyon tanul­ságos kísérlet formájában már megvolt a háború előtt. Az osztrák birodalom legkeletibb tartománya, Bukovina volt az experimentum tárgya. A legtar­kább népesség lakja ezt a kis tartományt: ukránok és románok, lengyelek és zsidók, német telepesek és huzul őslakósok. Sőt, amint jól tudjuk, néhány ma­gyar falu is. Ausztriához 1775-ben került ez a sa­játságos kis ország, mely alig nagyobb a régi Kras- sószörénymegyénél, vagy Biharnál. Az osztrák ura­lom 150 év alatt nemcsak magasrendü civilizációt teremtett itt, hanem kultúrát is. Kultúrát minden népnek a maga nyelvén és a maga nemzeti saját­ságai szerint- Ami nem volt könnyű feladat, éppen az ittélő népek sokféleségére tekintettel. A kísérlet azonban eléggé sikerült, 1918-ban, a történelmi fordulat időpontjában, minden nép rendelkezett teljesen kiépített népiskola-hálózattal, meg voltak szükséges mértékben középiskoláik is. A csernovici egyetem, igaz, német nyelven tanított, minden nem­zeti kultúrának azonban tanszékei és jeles műve­lői voltak tanárai között. A nyelvhasználat kérdésé körül sem volt már régen vita: minden nép a maga nyelvén érintkezhetett mind a közigazgatási, mind a bírósági hatóságokkal. S ebből az intézményes soknyelvüségből következett az, hogy a magasabb- rangu tisztviselők, általában a közéletnek szereplői szinte valamennyi népnek nyelvét beszélték. Gri- gorcea például, a mostani pesti román követ, ki szintén bukovinai ember s az ottani kormányzóság­nak volt tisztviselője, anyanyelvén kivül egyforma jól tud németül, oroszul, lengyelül, sőt jiddisül is. Bukovinában tehát, amint látjuk, a nemzeti kultú­rák kölcsönös tisztelete uralkodott _ 1938-ig. Azóta egyéb sem történt, mint ennek a kis ér­dekes keleti Svájcnak darabokra tördelése. Még máig is egyre érkeznek az újabb gyászjelentések­Az ukránok csak a minap fordultak panasszal a Nemzetek Szövetségéhez, mert már egyetlen anyanyelvű iskolájuk nem maradt. A románositás- nak itt az a jogcime, hogy az ukránok tulajdon­képpen elszlávositott románok volnának. Ugyanaz a nóta tehát, amelyet a székelyek dolgában Jorga és kolozsvári famulusa, Sabin Opreanu'dirigálnak. Amikor ezeket a lendületes fejtegetéseket olvassa az ember, azt kell hinnie, hogy valamikor az egész világ román volt. A Czemovitzer Deutsche Tagespost-ban a sá­pokban olvastuk, hogy immár a még megmaradt egyetlen nyilvánossági jogú német középiskola is veszélyben forog. Ez az intézet, az 1808-ban alapí­tott k. k. állami gimnázium jogutóda, az egyetlen német nyelvű állami középiskola volt eddig is egész Romániában. Amikor meghal, tudjuk meg, hogy ilyen is volt­A bukovinai lengyelek lapja, a Gazeta Polska ugyancsak a napokban irt arról, hogy az uj ura­lom 25 lengyel népiskolát szüntetett meg s a 2000 lengyel iskolaköteles közül már csak 700 tanulhat anyanyelvén kezdetleges magániskolában, melyek a legnagyobb nehézségekkel küzdenek. Az alkalmat erre a megállapításra az a hír adta a lengyel lap­nak, hogy Lengyelország és Románia között vala­milyen államközi megegyezés készül a bukovinai lengyel kisebbség dolgában. Mi sem jellemzi jobban a helyzetet, mint az a kétkedés, amellyel a Gazeta Polska ezt a hirt fogadja. „Közelebbit nem közöl a hir _mondja a szóbanforgó újság__s mi sem vagyunk abban a helyzetben, hogy hitelességét el­(Bukarest, november 27.) A kamarában na­pirend előtt Isac többségi képviselő az Esche- nazy-bank ügyéről beszélt. Szerinte ennek és a hozzá hasonló eseteknek, az ilyen bankmegrop­panásoknak az az oka, hogy a Nemzeti Bank visszleszámitolási kamatlába igen magas és a Nemzeti Bank hiába siet a bankok segítségére, a helyzeten csak az fog segiteni, ha a kamatlá­bat leszállítják. A kormány bejelentette az uzsora elleni törvényt s .mindjárt a bejelentés után, mintegy arra ilíAzal, a hitelezők köve­teléseik behajtására megindították az eljárást adósaik ellen és egyre-másra árvereztetik el azok értékeit. Kéri a kormányt, hogy ennek a helyzetnek a megszüntetésére adjon ki rendel­kezést, amellyel az uzsoratörvény megszavazá­sáig felfüggeszti a bankok, általában a hitelezők által kiirt árveréseket. Interpellációs nap lévén, a napirenden el­sőnek Ceasoglu lupista képviselőnek a Stewart- szerződés ügyében bejelentett interpellációja szerepel. Ceasoglu rámutat arra, hogy a tör­vény tárgyalásakor ő többször kért szót és fi­gyelmeztette a kormányt azokra a súlyos ter­hekre, amelyekkel a szerződés jár és amelyek nem állanak arányban a Stewart cég vállalt kötelezettségeivel. Szavát akkor nem hallgat­ták meg a most szomorú elégtétellel kénytelen megállapítanak hogy bekövetkezett ezzel a szerződéssel az a skandalum, amely különös fényt vet azoknak a minisztereknek a magatar­tására, akik annakidején a szerződés megköté­sét sürgették. Még szomorúbb azonban ennél az, hogy nem akadt a többség soraiban egy kép­viselő sem, aki akkor tiltakozott volna a szer­ződés ellen. A parlament iktatóirodává vál­tozott. A kijelentésre óriási lárma tör ki, többségi képviselők közül többen felugrálnak helyeikről. lenőrizzük. Ilyen szerződést a romániai lengyel la­kosság nagy örömmel üdvözölne s az hasznára volna Románia és Lengyelország nemrégiben megkötött barátságának... Mindazonáltal _ a tapasztaltakon okulva _ nem tudunk megszabadulni attól az ér­zéstől, hogy csupán a román állam olcsó Ígéretei­nek egyikéről van ismét szó, melyekben már any- nyiszor csalódnunk kellett.“ Ha ehhez még hozzávesszük a bulgár Edinstvo minap megjelent cikkét, mely talán ezredszer kö­vetel a dobrudzsai bolgároknak anyanyelvű népis­kolákat s a besszarábiai oroszok petícióját, mellyel nemrégiben a Nemzetek Szövetségétől kertek védel­met az ottani orosz autonóm egyház és az orosz iskolák elnyomása ellen, úgy az elébünk táruló kép Mirescn szocialista képviselő a pénzügymi­niszter tudomására hozza, hogy a bukaresti Lemaitre gépgyár hamis adóbevallással az államot mintegy 30 millió lejjel megkárosí­totta. Sürgős vizsgálatot követel.'llr Romulus Dan szocialista tiltakozik a bukovi­nai adóinkvizició ellen. Popescu többségi képviselő a munkaügyi és egészségügyi miniszter tudomásáranozza, hogy a hadirokkantak járulékait nem fizetik ki ren­desen, az adót azonban, szigorúan behajtják tő­lük és ha nem tudnak fizetni, mindenüket el­árverezik. Cracaria ukrán képviselő a volt osztrák- magyar hadseregből átvett altisztek ügyét te­szi szóvá. Ezek legnagyobb részének megvan a nyugdíjjogosultsága, ennek ellenére nyugdijat nem kaptak. Ceasoglu: Igen, fenntartom állításaimat, Önök mindnyájan mamehikok voltak. Az elnök rendreutasitja, a szónok azonban rendületlenül folytatja a beszédet. Ceasoglu: Bizonyos uraknak érdekében volt, hogy interpellációm elhalasztódjék. A - szerződésre vonatkozó hivatalos aktákat a mai napig sem kaptam kézhez, noha néhányszor kértem azok kiadását. A többség állandó közbeszólásokkal zavar­ja Ceasoglut, aki erre feléjük kiált: „Mamelnkok klubja.“ — Hiába zajonganak, nem akadályozhat­ják meg, hogy ezt a botrányos ügyet a nyilvá­nosság elé ne tárjam. Ha önök elmulasztják kö­telességük teljesítését, nekem beszélnem kell, mert általam az ország beszél. A parlamentet nem lehet mamelnkok klubjává változtatni. (Folytatása a második oldalon.) meggyőzhet arról: Romániában a kisebbségek tény­leg egyenlő elbánásban részesülnek ... Valóban nehéz ezeknek az uj államoknak kor­mányzóit megérteni. A mult ijesztő példái, az or­dító ellentmondások, a korszellem zúgása: mindez mitsem használ. Mámorosán és vakon haladnak az örvény szélén. Románia igazán a szélén, hiszen köz­vetlen szomszédja a vörös birodalom, mely minden elégedetlenséget és nyugtalanságot hozsannával fogad. Mehetünk azonban az ősökhöz is figyelmeztető példáért. Res nolunt diu male administrări _szok­ták a rómaiak mondani. Az ügyek nem tűrik, hogy sokáig rosszul kormányozzák őket. Az emberek igen és innen származik minden félreértés. Boírá»)' Stewarték körül

Next

/
Thumbnails
Contents