Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)
1930-11-28 / 265. szám
THAI PROBLÉMÁK Politikai illemkódex Neüní nap ót» fura cikkeket olvasgatunk a bukaresti lapokban. Folitíkusok, szereplő államférfiak, ve- eetö újságírók szidják, cscpülík egymást, élőszóban és írásban, olyan hangnemmel elve, hogy az ember egyszerre nyam-nyam földön, nem pedig Európa kulturált országában érzi magát. .ló. jó, azt már abban a pillanatban, amikor a történelmi végzetszerüség közelebbről megismertetett bennünket Bománia viszonyaival, észrevettük, hogy nálunk a sajtónak tényleg rendkívüli a szabadsága, bizonyos lapoknak úgy szabad Írni, olyan tenorban, mint sehol másutt a világon. A politikusnak általában egy kicsit nyilvánosság előtt zajlik le a magánélete, de nálunk valósággal bujálkodnak a politikai ellenfelek egymás magánéletében és olyan szennyeseket teregetnek ki, amelyeknek szakszerű kezelése kizárólagosan a mosónők hatáskörébe tartozikKos, megszoktuk, hogy odamondogassanak egymásnak az emberek, de ami mostanában folyik a sajtóban, olyan cléktelenitö látvány, hogy még bennünket is kimozdít abból a közömbösségből, amelyre pedig éppen a politikai jó modor parancsára hallgatva, kötelezve vagyunk. Egyik napilapban például Boiia Komulusról egy portr6-sorozat kapcsán egy olyan „portré“ jelent meg, amelynek lefordítását disztingváltabb ujságpapiros nem hirná ki pirulás nélkül. Es a többi portrék ... És a többi lapok ... Az Ordinea például azzal vádolja meg Valda belügyminisztert, hogy negyvenötmillió lejt vett fel a titkon alapból, ötmillió lejjel nem számolt el, Manju és családja a román államtól 208 millió lejt lopott és hogy „Romániát tolvajok vezetik.“ Igaz, ami ezeket a panamákat illeti, annakidején a nemzctipártlalc is ráolvasták a liberálisok fejére, a nem avercscánus pártok szerény nézete szerint az Avercscánus pártnak ts vaj volt a fején, ám a durvaságok, Ízléstelenségek, a mindenáron befeketíteni akarásoknak ez az őserdeje csak most virágzott ki egyszerre, vegetációjának olyan ^ eszes pontjában, amelyre az uj Bománia fennállása éta még nem volt példa. Vagy talán azért lát juk olyan kirívóan visszatetszőnek a pártpolitika stílusát, mert már ml is jobban tudunk románul, inkább olvassuk a lapjaikat, a laikus közönség is közelebbről pillant be a politika borosak» nyUohójába . . , Akárhogy is van, tudomásul kell venniük a többségi pártoknak, hogy nincsenek egyedül, nincsenek a klubbjaikbun, amelynek lármáját fel fogják a párnázott ajtók, hangjuk kihal- latszik és talán az a legkisebb baj, hogy mi is meghalljuk, jólnevelt kisebbségiek. Mert szinte csodálatos, hogy ezek a Bukarestben politizáló jó urak nem veszik észre, hogy százezer példány-számos lapjaik „leleplezéseivel“ mennyire megniér- gezik a saját közvéleményüket. Hát sohasem jui ez eszükbe, hogy milyen véleménye lesz majd annak a primitív olvasónak, aki ma azt olvassa, hogy Maniu lókötő. holnap pedig, hogy Bratianut kell megválasztani a chikagói alvilág kapitányának, hogy ép bőrrel egyetlen politikus r;em viszi, el közélete színteréről az irháját ős abban a pillanatban, amikor valakit többségi mandátummal n parlamentbe ültetnek, azon mód elveszíti érintetlenségét is. Hát nem veszik észre, hogy menynyire desiruálják a választói közhangulatot és mennyire fölborítják azokban a kevésszámú idealistákban a hitet, akik üres óráikban még mindig azt hiszik, hogy a demokrácia a parlamentarizmus orvosságai egy ország kormányzásának. Valóban ezek azok a patikaszerek, de abban az adagolásban, abban a mixtum kom- pozítambun, abban az. üvegcsében, porban, ostyában és tubusban, ahogyan beadják az országnak, nein orvos- szerek többé, hanem lassú arzén, amely megmérgezi az egész szervezetet. íllár most. lm a többségi poli tiké, a kormányzó és evkormányzó pártok használják egymás között ezt a hangnemet, és a társasérintkezés természetes feltételei közé sorozzák a rágalomnak az eszközeit, akkor föltételezhetjük, hogy mennyire nem riadnak vissza abban az, esetben, ha például nem a maguk dolgának, hanem a kisebbségek ügyeinek «ajtóbeállításáról a nagyközönség előtt váló megshncrtetésröl, a kisebbségi kívánságok elbírálásáról, üti)., stb. esik szó. Ha egyszer ez a/, említett hang válik úrrá mind vadabb és féktelenebb formájában a román többségi politikában, úgy el lehetünk készülve, hogy ez az illemkódex nem fogja megváltoztatni törvényeit más vonatkozásban sem — és ez az a meggondolás, amely kényszeríti a kisebbségi embert, hogy olyan dlogokról is véleményt mondjon, amely látszólag és elsősorban nem reá tartozik. (.—i.) WwjsrpíimMá wmammmmmsm XIII. ÉYF. 265. SZAÍÍ. zc*t a Rougn et A dfíotuje el \oir nagy népszerűségét megkopó illatának köszöni Lady gyártmányok .«oráKnn még csak uj jövevény, de máris fanatikus híveket szer* '! 01 r. Mint egy rubin melltü. uiu de lefdeee A/waae m-nt egy spanyol vállkendő, a Rouge et Noir úgy különbözteti meg a „szép"-et a tömegtől és teszi az érdeklődés központjává. Az elegáns hölgyek ezt a kitűnő kölnivizet lelkesedéssel használjál-, mert tudják, hogy mint a többi Lady gyártmány, is a légii v*bb alkatrészekből ké- czul és a bőrt fr .'.vé, bársonyossá teszi. A nő emeli báját, ha olyan szereket használ, amelyek elütnek a közöniégesiőj. Ha a Ro.jg,- et Moir-t használja, déri c célt. et-Adir 'Űf 5hr& de "Thy* Vestge dj/oir-Jeckeg ŰhS-űno r Allamosüoüák a kolozsvári képzőművészeti iskolát, de ugyanokkor redukálták az intézet költségvetését A tanárok egy hónapra nem kapnak fizetést — Miért nem neveznek ki kisebbségi tanárokat is ? MEGJELENT A TELJES (az uj módosított szakaszokkal kiegészített) kényszsregyezséei törvény preciz magyar fordítása. Ára 10Ü lei. — Vidékre portóval a pénz előzetes beküldése mellett 110 lei. Megrendelhető Dr. Mandel Fordító Irodában, Cluj-Kolozsvár, Strada Memo: andidui No. 12. — (Kolozsvár, noveniber 26.1 A kolozsvári képzőművészeti iskola, régóta vajúdó ügye, amint ezt most Bukarestből jelentik, végleges megoldást nyert. Hosszas huza-vöna után a kormány a képzőművészeti iskolát államosította, annak fenntartását költségvetésileg biztosította s ezzel az intézkedésével megszüntette azt o bizonytalanságot, amely az intézet feje fölött állandóan lebegett. Midőn e hirt örömmel közöljük, nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a Pap Sándor vezetése alatt működő képzőművészeti iskola több év óta tartó működése alatt jelentős képzőművészeti kulturtevékenyseget fejtett ki Az intézet megnyitása óta a növendékek nagy szeretettel látogatják az előadásokat a kapnak gyakorlati oktatást. Mostanáig azonban az intézet nem adhatott ki a bukaresti képzőművészeti iskolával egyenértékű okmányokat, tehát a növendékek részére kiállított bizonyítványok teljesen illuzórius értékkel bírtak. A kultuszminisztérium döntése alapján az intézet jövő év elsejétől kezdve elemi iskolai és középiskolai rajztanárokat is képez, illetve az intézet által kiállított bizonyítványok alapján a végzett növendékek még az állami intézetekben meghirdetett üres állásokra is pályázhatnak. Sajnos azonban, az államosítás nem úgy történt, amint azt az intézet tanárai akarták s amint azt az erdélyi közvélemény elvárta volna. Ahelyett, hogy az intézetet kibővítették volna, az államosítással kapcsolatosan a működési területét még szükebbre vonták. Az iskolának a múltban az évi költségvetése egymillió 200 ezer lejt tett ki, amit az intézet minden évben nagy nehézségek árán, de mégis csak megkapott. Ebben az évben a költségvetést előbb 200 ezer lejjel redukálták, később pedig intervenciók után csak 100 ézer ’éjjel szállították le. Megtörténhetett azonban az a szokatlan csőt, hogy az intézet tanárai ebben az esztendőben egy hónapra egyetlen báni fizetést sem fognak kapni, mert a redukció öszsegél, lnil ezer lejt december hónapban levonják, A jövő évtől kezdve pedig az intézet költségvetése csak egymillió lejt fog kitenni, tehát vagy a tanárok fizetését szállítják le, vagy pedig a létszámot apasztják. Úgy értesülünk, hogy az összes állásokra újólag nyilvános pályázatot hirdetnek és újból töltik be azokat. Eddig az intézetnek csak kizárólag román nemza- l.iségü tanárai voltak, viszont a növendékek jelentékeny része a kisebbségek soraiból került ki. Kívánatos volna tehát, ha a növendékeknek az aránya szerint ä kinevezendő tanárok egyrésze szintén a kisebbséghez tartozó festőművészek közül történne meg. Nyilvánvaló, hogy az uj festőiskolából kikerülő diplomás rajztanárok cr, rajztanitók egyrésze kisebsegi felekezeti iskolákban nyer elhelyezést, tehát az intézetben a kétnyelvű oktatás teljesen indokolt. Román, angol, francia, né- | meí, magyar, olasz, csehszlovák, szerb, horvál fordítások, (levelek, tudományos, műszaki, stb. munkák), gépbodiktálás, másolás, sok szóró- silás DR. M A N D E L FORDÍTÓ IRODÁBAN, Cluj-Kolozsvár, Strada.Memorandului No. 12.
