Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)
1930-11-28 / 265. szám
8 XIII. ÉVF. 265. SZÁM. A szöv et a mos! folyó mórnók-ósszsosMsi porta Franciaországot, Romániát és Lengyel- országot is a válotlak padjára ültette A vádirat szériát Í931-bea ujj világháborúnak kellett volna kitörni, amelyet Románia és Leragyeîorszâg oroszellenes támadása vezetett volna be — Az összeesküvés egyik fővádlottja nem jelenhetik meg a tárgyaláson, meri snár egy évvel ezelőtt agyonlőtték Stalle nyilatkozik egy angol lapnak bírna, mint a háború előtti években(Moszkva, november 26.) Tegnap vette kezdetét rendkívüli érdeklődés mellett Moszkvában a nagy mérnöld összeesküvési pör főtárgyalása- A tárgyalásra nagyszámú külföldi újságíró érkezett és az ucca is akcióba lépett: sokezer ember tüntet, hogy ítéljék el a vádlottakat, akik állítólag idegen hatalmakkal szövetkezve, háborúba akarták taszítani Oroszországot. Hogy mennyiben' igaz a vádlottak terhére rótt bűncselekmény, azt ellenőrizni nem lehet. Valószínű, hogy Oroszországban, ahol egy kis. „Jus- titzmord“-ért nem mennek a szomszédba az emberek, nem is lehet majd a tárgyalás folyama alatt sem a valódiságot megállapítani. Egyelőre meg kell elégedjünk a vádirattal, amely rendkívül érdekes, egyrészt általánosan külföldi, másrészt romániai vonatkozásai réven. Mérnökök, mint ellenforradalmárok. A vádirat szerint az első ipari Összeesküvés jelei az évekkel ezelőtt felfedezett és letárgyalt Schachty-pörrel kapcsolatosan mutatkoztak meg. Akkor is OrVmk ă kétezer ntár-nököt tömörítő mérnöktestületnek a tagjai- szítottak összeesküvést a kormány ellen,'amelynek tagjai most is a vádlottak padjáfy ülnek. A vádirat szerint a mérnököka régi rezsimhez való visszatérést akarták elérni, éá ezért közvetlen:‘ ösz- szeköttetésben állottak a párizsi kereskedelmi, sőt katonai körökkel- Az Összeesküvők 'magukat „ipari párt" barrikádjai mögé rejtették és Párizsból másfélmillió aranyrubelt vettek fel, hogy megtegyék az előkészületeket a fegyveres intervenciókra, amelyet előbb 1930-ra, majd 1931-ro toltak ki. Franciaország politikai céljai a szovjet rezsim megbuktatásával kapcsolatosan _ ezt is a vádiratból tudjuk _ odairányultak, hogy Franciaország visszakapja az Oroszországban invesztált összes tökéit. Párizsban úgy határozták el, hogy a bolsevista rezsim bukása után az összes ipari üezmek régi tulajdonosai visszatérnek üzemeikhez. Amennyiben ez nem lehetséges, azokból az üzemekből, amelyek az uj rezsim idejében alakultak, részvény- társaságok képződnek és a régi tulajdonosok az uj részvénytársaságokban a régi tőkének megfelelő részvénypakettet kapnak. A részvények túlnyomó többsége az orosz állam kezében marad, miután az újonnan létesítendő üzemek,, dacára részvénytársasági jellegüségüknek, államiak lesznek. Az állam azután részvénystockjáFól ki fogja fizetni Franciaországnak adósságait. Franciaország tehát az ellenforradalmi mozgalom esetén az uj Oroszországban ismét azzal a nagy gazdasági befolyással Anglia megkapja a kaukázusi petróleamot Ami Anglia közreműködését illeti, Angina érdekeit agy kívánták szolgálni, hogy odaadják neki a kaukázusi petró- , leummezöket. A vádirat azt mondja, hogy a katonai bevonulásnak terve már részleteiben is elkészült. Franciaország nem akart volna harcolni, csupán tiszteket adott volna. A háborút Oroszországgal az úgynevezett ,(Randstaat en" vívták volna meg, tehát Finnország, Észtország, Lettország és mindenekelőtt Lengyelország és Románia. Tervbevették továbbá egy fehérorosz emigráns hadsereg felállítását a Balkánon, amely százezer emberrel Románián keresztül vonult volna fel Oroszországba. A külföldi fegyveres íntevenció- nak tulajdonképpeni rendeltetése az volt, " hogy fölszabadítsa Oroszországban a szovjetellenes erőket és igy csak kísérője, alátámasztója legyen a polgárháborúban a két egymással megmérkőző ellenfélnek. A vádirat azt állítja továbbá, hogy az ismert kinai-orosz vasúti konfliktusnál is Franciaország tulajdonképpen az orosz csapatok hadi-* erejét igyekezett próbára tenni. A francia-orosz konfliktus elsimulása a fegyveres intervenció határidejét is kitolta. A moszkvai Izvestia e tervek kel kapcsolatosan különben azt írja, hogy Franciaország és Lengyelország, Ukrainát és lórimét akarták elszakítani Orosz- országtólAdott pillanatban Lengyelország megszállotta volna a szovjetbarát Litvániát és ezáltal felidézte volna a cazus bellit és kitört volna a lengyel-orosz háború. A lengyel-román baráti szövetség ez esetben kötelezte volna Romániát, hogy szintén hadat üzenjen és Románia _Lengyelország offenzív kezdőlépései után következtek volna a többi államok. Világhírű ttMÜősok a bíróság előtt A vádirat tulajdonképpen Franciaországot ülteti a vádlottak padjára, hangoztatván, hogy Franciaország 1,931-bcn világháborút akart láng- ralobbantani. A G. P. U. hosszú időn keresztül nyomozott, de nyomozásainak értékét nagyon leredukálja az a körülmény, hogy az orosz áttam- rendörség teljesen a nyilvánosság kizárásával és a kgwagyobbmérvü terrorral dolgozik. A G. P. U. nyomozási rendszereit az orosz törvényhozás nem szabályozza, olyan eszközökkel élhet, amilyenekkel akar és ezért e tekintetben is a legnagyobb bizalmatlansággal kell fogadni nyomozásainak eredményeit. A vádirat szerint a vádlottak a G. P. U.- nái beismerő vallomásban voltak. Nyugodtan fel lehet tenni a kérdést, hogy vájjon a vádlottak beismerő vallomást tettek volna akkor is, ha nem a G. P. U. kezd el nyomozni? A vádlottak élén egyéb ként világhírű tudósok állanak, igy Ramshin professzor, aki tiz évé vezető elméje a szovjet gazdaságnak. Dacára annak, liögy tiz éven keresztül a szovjet politika szolgálatába állott, ez az idő nem volt elég arra, hogy világnézetét megváltoztassa. Most egyszerre _a G. P. U. jegyzőkönyvei szerint — megbánja bűnét és töredelmesen vall. Éppen azt, hogy néhány hét alatt más ember lett belőle, mint volt világéletében és az utolsó tiz évben, nagyon nehéz elhinni. A vádirat szerint az összeesküvés a jövő diktatúrának Oaltsinszky mérnököt szemelte ki. ő lenne a főtanu, egyben fővádlott is, _ha még életben volna. De már egy évvel ezelőtt agyonlőtték, egy olyan ítéletnek a következményeképpen, amelyet megelőző tárgyalás szintén nem a nyilvánosság előtt zajlott le. A másik fővádlóit, Chrennilrov mérnök, a vizsgálati fogságban halt meg. A harmadik fővádlóit, Rabinovits mérnök, egy 63 éves tudós, aki már a világháború előtt tiszteletbeli tagja volt az orosz mérnökegyesületnek. Ra- binovitsot már a Sehachty perben is elitélték es Egy komoly szó a szemüvegei viselő közönséghez! "9601 MÍMn  "701^ akik születéstől fogva, avagy későbbi behatás foly- IVnlVL/rttiV/lVj tán kénytelenek szemüveget viselni, különös gondot kell fordítsanak arra, hogy akár saját maguk választotta, akár az orvos által előirt szemüvegük pontosan fejalkatuk és arcukhoz találó keretet kapjanak. Amilyen lényeges, hogy kényes esetekben az üveget orvos irja elő, ép oly lényeges azoknak, akik sokat Írnak, vagy olvasnak, avagy precíz rajzolat, vagy mechanikai munkát végeznek, hogy a keretet szaklátszerész vá- ’ lassza meg, szükség, esetén formálja azt a fej alkat és az arc szerint. — Ezen okok figyelembevétele indította Kolozsvár alant jegyzett legrégibb szaklátszerész cégét azon — nyugaton régen bevált rendszer bevezetésére, hogy minden darab, üzletében összeállított szemüveget a cég jegyével e lásson, a kereten előforduló deformációt, vagy törést két éven át di ital anul végezzen és erről Írásbeli garanciát vállaljon. Azon biztos hiszemben, hogy az intelligens közönség ezen rendszer előnyeit felismeri és értékeli, kérem szives pártfogásukat. Ka-ts Mátyás Fia ssskEátszerész, Kolozsvár, Calea Victoriei 2. — Alapítási év 1834. most újra a vádlottak padjára került. Bassehes mérnök, aki a lapok számára információkat küldőt a mostani monstre pörrel, azt írja, hogy azok a hírek, amelyek ob állitólagos intervenciónál Lengyelországnak és Romániának szerepet szántak, teljesen valószínűtlennek tetszenek, Lengyelországnak nincs érdeke olyan célokat megvalósítani, amelyekről a vádirat emlitést tesz. Ha történetesen ki is törne a lengyel-orosz háború, a két nemzet között az ellentétek a háború után sem szűnnének meg, különösen akkor, ha Lengyel- ország mcgjutalmazásul újabb orosz területet kapna. Ami pedig Romániát illeti, hogy támadólag lépjen fel Oroszország ellen, még valószínűtlenebb, hiszen Románia Besszarábiának tényleges birtokában van és csak akkor volna érdeke háborúskodni, ha e birtokában Oroszország meg akarja zavarni. Valószínű tehát, hogy a G. P. U. terhelő anyaga azokból a párizsi orosz emigránskörökből tevődhetett össze, amelyek érthető módon foglalkoztak ilyen tervekkel és amennyiben rendelkezésükre állott, próbáltak is nyomást gyakorolni a francia vezérkarra. Újabb letartóztatások. A most történt tömeges letartóztatásokkal kapcsolatosan pedig újabb jelentésként közük, hogy Rikovot a Kaukázusba száműzték, miután megállapítást nyert, hogy külföldre való menekülést készit elő. A hadsereg letartóztatott tagjain kívül a G. P. U. hivatalnokai közül is többet letartóztattak. Sztálin cáfolja az ellenforradalmai, Londonból jelentik: Sztálin, akinek meggyilkolásáról az európai sajtóban hirek jelentek meg, fogadta a New Chronicle munkatársát. Az illető újságíró volt az első a sajtó munkásai közül, aki Sztálintól interjút kapott. Az oroszok teljhatalmú ura beleegyezett abba, hogy a New Chroniclei megcáfolja meggyilkoltatásának hírét, habár, amint mondotta, nem tudja, hogy a cáfolat jó lesz-e,* mert hiszen abból, hogy az ő halálának hírét költik, egész csomó ember él. A beszélgetésnél jelen volt 'Worosszilow is, aki Sztálinnál együtt a leghatározottabban állította, hogy Oroszországban semmiféle ellenforradalmi mozgalom nincs. Szokolnikov orosz követet el akarták rabolni Londonból. Londonból jelentik: A Daily Mail értesülése szerint legutóbb az orosz titkos rendőrség bárom embere érkezett Londonba, aszal a megbízatással, hogy elrabolják és hazaszállítsák Szokolnikov londoni orosz követet. Szokölnikav tudomást szerzett a három egyén londoni tartózkodásáról, a londoni szovjet követség palotájába csalta őket, ahol letartóztatta és fogságban tartja.
