Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)
1930-11-28 / 265. szám
TAXA POŞTALA PIA- TITA IN N'JMERAR No. 24256—92T. Claj-Kolozsvir. 1930 november 28 Péntek IMÍ-IZSTBS BELPOLDőN: I ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP 1 írre 1200 lei, félévre 600 lei, negyed évre 300 lej, ! Eserkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. egy hóra 10Ö lej. 1 Telefon: 5-08, 694. ^ Ara 5 lej. ________ !___XIIL évfolyama 265-ík szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 érre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedén! 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. A nap hősei Az egész liberális párt szolidaritást akart vállalni Bratianu Vintilával A politika szenzációjává nőtte ki magát Bratianu elmaradt audienciáiénak ügye - Vmíila lépését már a liberális-ellenes sajtó is szimpatikusán kommentálja Két kis Mr a nap krónikájából. Hősei nem magunkfajta szürke polgárok, a nemzeti demokrácia fő-főexponensei. Nagyurak, akik minden alkalommal élénken tiltakoznak az ellen, hogy kegyelmes, vagy excellenciás titulussal illessék őket. Mert ők demokraták. Az egyik közülök pláne különös szeretettel szokta hordani a nép egyszerű fiainak viseletét. Mihalache ő, akinek az apja még földmives ember volt, aki tanítói oklevele ellenére büszkén hirdeti magáról, hogy ma is a falu gyermeke s ezt külső megjelenésében is igyekszik kihangsúlyozni. A nap másik hőse nem miniszter ugyan, de a mi ferde és középkori észjárásunkba szintén úgy van beidegeződve magas állása, mint a minisztereké. A vasutak mindenható diktátora: Stan Vidrigkin. A takarékosság kormányának két jellegzetes alakja. Annak a kormánynak, amely most könyörtelen harcot hirdet az álláshalmozások ellen s amely ezt a szép elvet valóban komolyan is veszi, amikor kisemberekről, különösen pedig kisebbségekről van szó. Igaz, hogy ez utóbbiakkal szemben nem igen áll módjában álláshalmozásról lerántani a leplet, de nagy buzgó- ságában még az egyházakat sem felejtkezett el megkeresni. Az egyházakat, amelyektől éppen most akarják közel öt ven százalékát elvenni az államsegély-alamizsnának. Mintha az egyházaknak, amelyeket az agrárreform úgyszólván mindenüktől megfosztott és a nagy nehezen kisrófolt államsegélyt pedig most akarják elvenni tőlük, telne luxusokra, álláshalmozásokra! Többségi vívmány ez, ilyesmit a kormány ne keressen a kisebbségek soraiban! Nos, az álláshalmozások ellenségének, a nemzeti parasztpárti kormánynak, a demokrácia bajnokának, apostolának és védszentjének két vezető pozíciójában lévő markáns politikusáról érdekes dolgokat hallunk. Az egyik közülök nem is olyan régen még professzionátus ál láshalmozó volt. Néhány milliót zsebre vágott mint újdonsült államvasuti vezérigazgató és ugyanakkor csak hónapokig tartó sürgetés és heves sajtókampány után szüntette be önmagának, mint temesvári villamosigazgatónak szintén nem csekély és a milliót szintén jóval meghaladó járandóságait. Azt jelentik Bukarestből, hogy a szűnni nem akaró sajtó-pergőtüzek végre elsöpörték ezt az urat a CFR olim puszáxól. Csakhogy nem lefelé bukott, nem temesvári pozíciójába bukfencezett vissza, hanem szállásesinálói a Resica general direktori méltóságába juttatták. És ha eddig Ötmilliós évi fizetéséért támadták, úgy most a 15 milliós évi jövedelmet vethetik a szemére. Szó sincs róla, ez is demokratikus gesztus. Amikor a resicai munkás, még akinek nem is kötöttek a talpára utilapot, az éhséggel küzd, nem szólva a munkanélküliek és kivándorlásra kényszeritett elbocsátott munkások tízezreiről és pár ezer lejes bevételre kénytelen építeni a maga és családja egzisztenciáját, addig Vidrighin urnák futva kínálják a ló milliót. Csakhogy az istenért, menjen már Bukarestből! A másik demokratikus tudnivaló: Mihalache miniszter ur és titkárja kiürítettek egy elsőosztályu vasúti kocsit, hogy kényelmesen elszenderedhessenek. Kuss, a nyomorult utasnak, amikor a miniszter ur pihenni óhajt. Kuss annak az utasnak, aki nem tudja azt, hogy a miniszter ur excellenciás cim nélkül is atyaur<Biikarest, november 26.) Ismeretes, hogy amikor az uralkodó a parlamentbe való visszatérésre szólította fel az ellenzéki pártokat, Bratianu Vintila királyi audienciát kért. Az audienciára való meghívást most a parlament megnyitása után kapta meg és erre azt válaszolta, hogy számára most már az audienciakérés tárgytalanná vált. Bratianu Vintilának ezt a tettét a legélénkebben tárgyalják politikai körökben. Szerda délelőtt a liberálisok Calea Victoriei klubhelyiségében a párt parlamenti komi- téja tartott ülést. Ezen megtárgyalták azt a nyilatkozatot, amelyet a felirati javaslat végén fognak felolvasni r .miitén a pártelnök audienciájának ügyével foglalkoztak. Bratianu Vintila ismertette az ügy előzményeit. Kijelentette, hogy akkor, amikor a király óhajtását vele közölte a király magántitkára, audienciát kért. Ezt két héten át nem kapta meg és igy az audiencia számára, ami az ő személyét illeti, tárgytalanná vált. Bejelentette, hogy a szerdai nap folyamán megjelent a királyi palota mar- salli hivatalában, ahol a marsallnak tudomására hozta, hogy eláll az audienciától, egyúttal azt is közölte, hogy bármikor az uralkodó rendelkezésére áll, ha valamit közölni akar vele. A komité teljes mértékben jóváhagyta Bratianu Vintila magatartását, sőt Leonte Moldo- vanu és Sassu képviselők azt javasolták, hogy az egész párt vállaljon szolidaritást az elnökkel. Erre azonban maga Bratianu Vintila és Duca is kijelentették, hogy egy ilyen lépés a párt részéről lehetetlen. Személyes ügyről van A szenátus szerdai ülésén Boila Romulus alel- nök elnökölt. A napirend előtti felszólalások során Niemerover főrabbi tiltakozott az ellen, hogy a jövő évi költségvetési javaslatban a zsidó egyházak részére eddig juttatott tízmillió lejes állami támogatást hárommillió lejjel leszállították. Costachescu közoktatásügyi miniszter azonnal válaszol, megengedi, hogy a felszólalónak igaza van _mondotta__és a jövőben mihelyt a gazdasági helyzet engedi, figyelemmel lesznek a zsidóság kívánságaira. Több kisebbjeientőségü felszólalás után, áttértek a felirati javaslat tárgyalására. Az első felszólaló Vaitoianu tábornok, aki szerint a gazdasági leromlás az ország isten a civil bagázzsal szemben. És sokszorosan kuss nekünk, kisebbségi polgároknak, akik fel merjük emelni a Szavunkat az ilyen balkáni demokrácia ellen. Az ilyen demokrácia ellen, amely címeken nyargalász, lényegben azonban sokkal közelebb áll a reakciós erkölcsökhöz, mint egy indiai maharadzsa vagy rendőrmi- nisztere. Fütyülünk azonban az olyan demokrászó, amely a pártot nem érinti. Duca különben holnap audiencián fog megjelenni az uralkodó előtt. Az Adeverul foglalkozik az üggyel, amelyről hivatalos magyarázatot közöl. Eszerint annakidején a király felhívásakor a pártvezéreknek szabadságukban állott, hogy eleget tesznek-e a királyi felhívásnak, vagy sem. Arról vitázni, vagy éppen annak visszavonását kérni, úgy sem lett volna lehetséges és igy akkor Bratianu Vintila audienciájának nem lett volna értelme. A parlament megnyitása után az audiencia-kéréseket azok beérkezése sorrendjében intézték el és igy került csak most sor a Bratianu Vintila audienciájának ügyére. Az Adeverul elfogadja a magyarázatot, azonban mégis szokatlannak látja, hogy egy pártvezér, amikor az uralkodót bizonyos kérdésekről informálni akarja, ilyen burkolt visszautasítást kapjon. Fölteszi a kérdést, hogy mi célja volt a visszautasításnak és hogy a célt elérték-e? Az események azt mutatják, hogy Bratianu Vintila helyzete a pártban megerősödött. Általános szimpátia nyilvánult meg személye iránt, mert mindenki tudja, hogy nemcsak róla van szó. A liberális klubban a lap tudósítójának arról beszéltek, hogy ez az ügy végeredményben nem a Bratianu Vintila külön ügye, hanem a pártok működésének problémája. Ami most megtörtént Bratianu Vintilával, megtörténhetik a többi pártvezérekkel is. Az utóbbi események alkalmasak arra, hogy felkeltsék a pártok öntudatát és előkészítsék a pártok egy- máskezötti szolidaritását. valósággal érthetetlen. Az eddigi kormányok számos hibát követtek el. Ezek közül különösen kiemeli azt, hogy a földreformot csupán szociális szempontból nézték és nem gondoskodtak a probléma gazdasági részének rendezéséről. A súlyos kamatok letörése föltétlenül szükségesség. Ezután a felirati javaslatnak a kisebbségekről szóló mondatát tárgyalta. Szükségesnek tartja, hogy az ország felekezeti és népkisebbségei a demokratikus elveknek megfelelő egyenlő elbánásban részesüljenek az alkotmány keretein belül. Azok a kollektivitások, amelyek belesimulnak az állam életébe, méltánylást érdemelnek, azok ellenben, amelyek súrlódásokat idéznek fel, anakronizmusok az állam testén. ciára, amely szemforgató hazugsággal szaval az áíláshalmozások ellen, ugyanakkor pedig egyetlen őrszemének annyi tantiémet fizettet, amennyiből száz tisztviselő is polgári kényelemmel megélhetne. Amelyik nem vesz igénybo szalonkocsit, de a hálószobának kinevezett kupéból kiűzi az utasokat. Íme, a demokrácia elméletben cs gyakorlatban. Átszállított államsegély ügye a szenátusban nagy gazdagsága mellett
