Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)

1930-11-02 / 244. szám

XIII. ÉTP. 141. SZÁM. KltSMnW&tiB------r---------------------------" ........ . ■ . ' ------- ------------------------------­f VEGYEM CEUJI SIEMTÖ SORSJEGYET- 100 LEIÉBT 1 MILLIÓT STERHET. — Húzás 1930 december 21, — Nyereményeket Banca Albina tizet! ■ Hivatalos nyereményjegyzék lesz kinyomatva. 1 Vidéki rendeléseket 117 lei előzetes beküldése ellenében Sorsjegyiroda Cluj-Kolozsvár (Slrada Memorandului 16 szám) eszközöl S 1 1 (fTWteHHM— Korrekt, szép dzsentlemeneket akar nevelni belőlünk gróf Coudenhoue- Kelergi, aPánerópa-filozófus A fajok elgyengülése és a közös európai piac hiánya folytán a legfőbb nagyhatalom magára hagyja a kontinenst. — A Keleti Újság állandó svájci munkatársától ­A Lac Lémen édenkertjében így kiáltott föl az európai föderáció apostola, mikor elbúcsúztunk: _Bámulom a magyar népet. Mert valóban lo­vaglás nemzet... Külföldi előkelőségek ajkán nem szabad min­dig készpénznek venni az ilyen hízelgő megnyilat­kozásokat, de utóbb meggyőződtem arról, bogy gróf Coudenhove-Iíalergi kijelentéseinek komoly jelentő­sége van. összecsuktam uj könyvét a Hőst, vagy Szent­et, amelyből nemcsak tiszta diagnózis világlik elő Európa kóros helyzetére, hanem elhiteti velünk, hogy van megváltás és újból egészségessé, derűssé, vitézzé küzdhetjük fel magunkat _ a történtek után is. Nincs Kelet és Nyugat. Csak induljunk ki onnan, hogy ölünk: Embert (erkölcs nevében), állatot (a falánkság kénysze­rére), szépséget (mert nincs szépérzékünk), becsü­letet (mert a nagyvárosi elpuhultság kapkodóvá, élvhajhászóvá, felelőtlenné tett bennünket), min­dent ölünk, amihez csak hozzáérünk. Az erkölcsnek nem kellene más célt látni, mint meggyógyítani a lelkünket. Ami e földgömbön történik velünk, igaz, végtelen messziségben keringő csillagok erőkisugár­zásának összhatása, de nagyobbrészt a saját _ lehetet lens égünk. Öntudaterőnkkel elérhetnénk azt, hogy haszno­san, kellemesen és jól éljünk ott, ahova a sors ren­delt bennünket. Ha az emberi javak áramlásáról szólunk, ne tegyünk ilyen különbségeket: Kelet és Nyugat. A népeket csak arról ismerni föl, hogy Földünk északi, vagy déli tengelye mentén élnek. És az erkölcsi parancsolat Észak számára: Munka! A Dél számára: Nyugalom! Észak ideálja Hercu­les. (Oly erős volt, hogy még Augias istállóját is szive volt kitakarítani.) A Dél ideálja Buddha. Európa minden fajt magába olvasztott. (Aki­nek nem Ízlett a dolog, visszamehetett az őshazába _ Ázsiába.) A visszavezető utat elvágta az Izlám és a pogány Oroszország. Akik ittrekedtünk, a charlemagneok ivadékai va­gyunk, tehát van egy kevés bennünk a rabszolgá­ból, lángelméből, a bűnözőből és a királyból. Római birodalom Afrikában. Azt a háromszöget, amit Európának neveznek és ami a félszigetek, öblök és hegyek rettentő labi­rintusából tevődik össze, Amerika, Afrika és Orosz­ország veszi körül. Anglia már inkább a domíniu­mai felé szegzi pillantását és óceánontuli barátsága Amerikával végleg kiszakította öt a kontinensről. Spanyolország és Portugália délamerikai testvérei­vel lép szolidaritásba, Oroszország 13 esztendeje, mióta a bolsevizmus kitört, haragban van Európá­val és folyton félelmetesebben vonzza az ázsiai fa­jokat, meg a Balkánt. Lehet, hogy Franciaország egy szép napon Itáliáva! és Belgiummal karöltve megszervezi Afrikában a római birodalmat... Pe­dig nem az idegen világrészekkel való házasság és nem a szovjet a kibontakozás útja, hanem az, hogy tartsuk be Tolsztoj kereszténységének, az uj em­berszeretetnek örök evangéliumait. Négy évszázada, hogy eleven folyam hömpö­lyög Európából a többi gazdag ország felé: az em­ber. És közben felénk ömlik egy másik ragyogó fo­lyam a gazdag kontinensekről: az arany. A nap­fény kevés hullámzó aranyat, kevés kenyeret adott Európának, de segítségünkre jött az ipar millió és millió géppel, hogy ügyesen felhasználjuk és meg­szervezzük a nyersanyagot. S miközben délen változatlan törvény akaratá­ból érnek a növények a dúsan zuhogó napfényben, északon kihűltek a gépek. Meg kell szerveznünk a nagy európai piacot! Ki kell cserélnünk a napfényországok természetes produktumait az intenzív ipari munka területének gyári termékeivel. A gép megtanít bennünket arra, hogy minden alkatrésznek összhangzatosan kell működnie. így leszünk a kollektiv társadalmi szervezetben is. Bronztermeíü görögök ivadékai. A hideg tett bennünket oly aktívvá, hogy ural­kodhattunk a szomszéd világrészeken. Az európai sors tükre az ógörög történelem. Ivadékai vagyunk azoknak a bronzbaöntött atlétáknak, akiket babér­koszorúkkal ékesítettek Hellasz narancsligeteiben Öntudatunkban néhány mítosz, dór oszlop és filo­zófiai intelem emlékét hordozzuk. Julius Cézár azonban megszervezte a Hellenizmus Amerikáját, a római világbirodalmat. És ma — mint Ferrero mondja _tisztán föllelhetők a Róma bukását meg­előző szimptomák. Legyünk korrekt dzsentlmenck! A hőskultusz legyen Európa igazi hite! Le gyünk vitézek, hősök, dzscntlemanek és kivántas- suk meg magunkat a szép leányokkal. Ne feledjük: az Asszony mosolygó tekintetén át maga a Termé­szet választ lei bennünket. A hős örökét leginkább a jelenlegi angol dzsentlmcn vette át _ nyilatkoztatja ki a Páneu­rópa-filozófus. Ruhánk és modorunk legyen olyan, hogy ne okozzon se szánalmat, se feltűnést, se irigy­séget. A szmokking, a vakitó ing legfeljebb elegáns formát ad az evés kevésbé elegáns aktusának, anél­kül, hogy ártana nekünk. A nevelésbeli értéket nem szabad lekicsinyelni, mert a tapintat gondolatkon­centrációra, mások ösztönének respektálására edz meg bennünket. A film is hőskultusz-termék, hisz szentért, vagy lángelméért soha nem lelkesedett úgy a tömeg, mint ahogy a filmhősért hevült. Rendkívüli szerepet szán a jövendő társada­lomban a dzsentlemennek, amely pedig kellemes vo­násaitól eltekintve, egyelőre maga is terméketlen, denaturált (táplálkozásban és szerelemben) életet él és nem végez gyümölcsöző munkát. Mint a töb­bi társadalmi osztály, úgy ők sem érezhetnek sem­mit abból az „ártatlan boldogságból, amit. az ozon- lehelő erdő mélyén ugráló állatok tanúsítanak.“ Viszont Coudenhove-Kalergi angol dsentlmen- ről beszél és így véli, hogy ezt a típust valamikor ezután munkaszeretet és alkotnivágyás fogja eltöl­teni. A tulszaporodottságot emberies szellemben ke- resztülviendő kolonizációval akarja megoldani A szerelmi válság megoldása, Aszkétizmusunknak pedig arra kell irá­nyulnia, hogy erős testet sportoljunk ki ma­gunknak, hisz a szerelemben nyugodtan elindulha­tunk arra, amerre a fölszabadult Ösztönünk hajt bennünket. Mindazok közül a krízisek közül, ame­lyeken csak keresztül mehetünk, a szerelem válsága 17 a legveszedelmesebb. Mimt «indem viHuioa 9a mag* netikus jelenség, a szerelem i* az ellentét«« sarkok kiszikrázásából áll elő. Rogy újból föltámadjon a szerelem, a férfi­nak újból vissza kell nyernie a hős bátorságát és lovagiasságát, az asszonynak az emberszeretetet, ami nem más, mint gyermekszeretet, kiterjesztve min­denkire. A pajtáskodó, semleges nemű, mélyebb rendel­tetést nem ismerő nő, aki nem akar gyermeket hozni a világra, époly természetlellenes lény, mint a férfi, aki lemond a küzdelemről. A férfiak acé­los erőre, természetimádatra, alkotnivágyásra töre­kedjenek, hogy az asszonyok gyermekekkel kíván­ják megajándékozni őket, a nő pedig lcüzdje föl magát tökéletes széppé, mert csak ezáltal keltheti föl a tisztaérzékü ember vágyait. Csak kevés asszony tudja, hogy a szépség legfőbb gondozója: a szép gondolat és nemes érzelem. A rossz jellem pedig nemcsak a testen, hanem a leiken keresztül is meg­bosszulja magát. Egyedül a szerelem vet gátat az európai fajok élkorcsososulásánah. A rabszolgaság utolsó nyomait majd eltünte­tik a gépek, amelyek a gyárakban átveszik az ele­ven munkaerő szerepét. Mennyi energia, mennyi idő fog felszabadulni, ami már nem a munkanél­küliek, hanem a boldog emberek számát fogja sza­porítani. Ilyen módon a gép vissza fogja adni azt a nyugalmat, amit valaha elrabolt tőlünk. Lesz időnk ahhoz, hogy üde szívből mosolyogjunk az életro és hogy fejlesszük magunkat. Tekintélyünk lesz, jellemesek leszünk és érte­lem-lények. (Eleddig szellem és jellem sajnos gyak­ran elkerülte egymást.) Addig a demokráciának kell kormányoznia a népek életét, annak a népuralomnak, mely alatt a gyermeknek is szavazati joga lesz. (Persze a szü­lők gyakorolják.) A mai züllött és barbár Euró­pával nem érdemes bajlódni, de egy egészséges és erényes Európa hagyományos kincseit érdemes megőrizni a jövendő évezredek embere számára. Egyelőre építsük fel belső szabadságunkat és úgy, találjuk majd magunkat, mintha Noé bárkájában ringanánk a zavaros tenger hullámainak hátán... Seidner Imre. Fizetés­képtelenségeket gyorsan egyeztet HIRSCH OáVID Brassó Sír. Porti! (Kapu-utca) 31. Megbízhatóságáról 35 év óta előnyösen ismert. Iparigazolványos kereskedelmi ügynök. M I6M öntöttvas gőz- és melegvjzkazánok, rordáscsövek, stbkszponll (ütésekhez KELTETŐGÉPEK gravitációs melegvízfűtéssel és segédesz­közök ab raktár Brassó, vagy ab gyár a legjuíányosabb napi árakon Költségveté­sek és prospektusok díjmentesen. — Lá­togassa meg dúsan felszerelt raktárunkat. „MODERNA“ Épi&őipari gépek és radiator rt. Brassó, Str. înfundată (Kis-utca) 12.

Next

/
Thumbnails
Contents